Betlér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Betlér | ||
|---|---|---|
 |
||
| Betlér várkastélya | ||
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Szlovákia |
|
| Régió | Felső-Gömör | |
| Kerület | Kassai | |
| Járás | Rozsnyói | |
| Rang | község | |
| Polgármester | Július Farkašovský | |
| Népesség | ||
| Népesség | 955 (2005) | |
| Népsűrűség | 39 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Tengerszint feletti magasság | 341 m | |
| Terület | 24,67 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Betlér
|
||
| Betlér weboldala | ||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | ||
Betlér (szlovákul Betliar, németül Betler) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 1012 lakosából 961 szlovák volt[1]. Kastélya szép állapotban fennmaradt, ma múzeum.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rozsnyótól 5 km-re északnyugatra, a Sajó bal partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve egykori birtokosának, a német Betlérnek az emlékét őrzi.
[szerkesztés] Története
A falu bányásztelepülésként keletkezett a 13. század végén. 1330-ban Bethler néven említik először. Ősi bányásztelepülés, melynek határában vasat, rezet, aranyat bányásztak. A csetneki Bebek család birtoka volt, majd a 16. század második felétől Krasznahorka várának tartozéka. A 15. században pásztorok telepedtek le a területén. 1557-től a töröknek adózott. 1781-től vasolvasztó és két vashámor is működött itt. 1853-ban egy másik olvasztó is épült a területén. 1828-ban 154 házában 1217 lakos élt. Vasgyára a 19. század végén kezdte meg működését. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, kézművességgel (ács, kőműves, asztalos, bognár, takács) foglalkoztak.
Vályi András szerint "BETLÉR. totúl Betlár. Tót falu Gömör Vármegyében, birtokosa Gróf Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Nagy Veszveresnek szomszédságában, mellynek filiája, Rozsnyótól egy órányira. Gróf Andrási Uraságnak, régi módra épűlt kastéllyával díszesíttetik, serháza, és hámora, ’s vas öntő háza is van. Határbéli földgye meszsze terjed, 3/4. része, ha jól trágyáztatik termékeny, 1/8. pedig kősziklás, legelője jó, és elegendő, fája mind a’ kétféle, piatzozása szomszédságban Rosnyón, a’ határbéli vas verő műhelyekben is pénzt szerezhetnek, nem külömben szén égetéssel, és értznek hordásával, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Betlér, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz északra 1/2 órányira, hegyek és völgyek közt. Lakosai közt, kik 461 kath., 756 evang. mennek, mindenféle nemű és jó mesteremberek találtatnak; a földet szorgalmatosan mivelik, vasbányákban és hámorokban dolgoznak, kereskednek, fuvaroznak. Evang. anyatemplom. Ékesiti ezen helyet a gr. Andrásy Károly kastélya, ásvány- és pénzgyüjteménye, s jeles angolkertje. Van egy senorialis közönséges könyvtára is." [3]
1910-ben 1121, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A II. világháború idején területén partizáncsoportok tevékenykedtek, melyeket a lakosság is támogatott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A község északi végén áll az Andrássyak kastélya, amely a 17. század végén várkastélynak épült, itt lakott az Andrássy család, miután Krasznahorka várát elhagyta. A kastélyt 1880-ban korszerűsítették eklektikus stílusban, teljes régi berendezése megmaradt. Híres vadásztrófea-gyűjteménye és 1793-ban alapított barokk könyvtára van. A kastélyt gyönyörű díszpark veszi körül tóval, vízeséssel, kúttal, az egykori könyvtár és állatkert épületeivel.
- Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. 1973-ban restaurálták.
- Evangélikus temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. Tornyát 1834-ben építették.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Betlér várkastélya (szlovákul)
- Betlér kastélya (magyarul)
- Betlér – magyarul
- Muzeum.sk
- A betléri kastélymúzeum
- Slovakheritage.org (angolul)
- Skonline.sk
- Tourist-channel.sk
- Községinfó
- Betlér Szlovákia térképén
- E-obce.sk
[szerkesztés] Források
- ^ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rozsnyói járás települései
 |
|
|---|---|
|
Rozsnyó (Rožňava) Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekörös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dobsina (Dobšiná) · Dernő (Drnava) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Melléte (Meliata) · Martonháza (Ochtiná) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma) |
|
