Gacsalk
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Gacsalk (Gočaltovo) | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Rozsnyói |
Kistérség | Felső-Gömör |
Rang | község |
Alapítás éve | 1318 |
Polgármester | Jarmila Pavlíková |
Körzethívószám | 058 |
Népesség | |
Népesség | 258 (2006) |
Népsűrűség | 24 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 365 m |
Terület | 10,68 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gacsalk (szlovákul Gočaltovo) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 247 lakosából 241 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rozsnyótól 16 km-re nyugatra, a Gacsalk patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Története
A település a csetneki uradalom területén keletkezett a 13. század második felében. 1318-ban Gocholk néven említik először, a község neve egykori soltészának a 13. században élt Gottschalknak nevét őrizte meg. 1346-ban "Gachakfalva", 1580-ban "Goczaltovo" alakban szerepel az írott forrásokban. 1427-ben 25 adózó családfője volt. A 16. századig a Bebekek birtoka, később több tulajdonosa is volt. Lakói kezdetben bányászattal, később mezőgazdasággal és állattartással, a 19. században gyümölcstermesztéssel, szénégetéssel és fuvarozással is foglalkoztak. 1802-ben 962 lakosa volt. 1828-ban 48 házában 391 lakos élt. 1862-ben az egész falu leégett.
Vályi András szerint "GACSALK. Gatzalkó. Tót falú Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Csetnek Városától nem messze. Határja sovány, és hegyes, legelõje elég, fája is tûzre, piatzozása kettõ, vas verõ mûhelye, vagy hámorja közel, a’ hol pénzt kereshetnek, kendert áztató vize alkalmatos, réttyei soványak harmadik Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Gacsalk, (Gocsaltow), tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez egy órányira: 44 kath., 317 evang. lak., kik szenet égetnek, fuvaroznak. Határa több hegyekbõl, de csak egy völgybõl áll, és szorgalmatos javitást kiván. F. u. Gömöry, Czékus s m. Ut. p. Rozsnyó." [2]
1910-ben 236, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1736-ban épült, 1802-ben klasszicista stílusban alakították át és különálló tornyot építettek hozzá.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rozsnyói járás települései | |
---|---|
Rozsnyó (Rožňava) Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekörös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dobsina (Dobšiná) · Dernő (Drnava) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Melléte (Meliata) · Martonháza (Ochtiná) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma) |