Csucsom
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Csucsom | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Kistérség | Felső-Gömör |
| Rang | község |
| Polgármester | Alexander Szőllős |
| Népesség | |
| Népesség | 650 (2006) |
| Népsűrűség | 56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 447 m |
| Terület | 11,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Csucsom
|
|
| Csucsom weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csucsom (szlovákul Čučma) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rozsnyótól 4 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu a 14. század első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. 1339-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A 14. – 18. században az esztergomi érsekség birtoka. 1413-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás 1427-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. 1523-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A 17. századtól területén antimon és mangánércet bányásztak. 1776-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje 1735-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek.
Vályi András szerint "CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelõje elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kõszikla miatt nagyon sovány; de legelõje bõven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tûzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök." [2]
1910-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült.
- A falu régi harangtornya a 18. század végéről való.
- A falunak festői környéke van, emiatt kedvelt kirándulóhely. Felette emelkedik a Skalisko 1293 m magas csúcsa.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Csucsom Szlovákia térképén
- Rövid magyar nyelvű képes ismertető
- Tourist-channel.sk
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rozsnyói járás települései
 |
|
|---|---|
|
Rozsnyó (Rožňava) Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekörös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dobsina (Dobšiná) · Dernő (Drnava) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Melléte (Meliata) · Martonháza (Ochtiná) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma) |
|
