Colosseum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Colosseum

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Kritériumok

{{{kritériumok}}}

Felvétel éve

1980

Elhelyezkedése

Róma történelmi központja

Otto Lueger keresztmetszete 1904-ből

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma.

Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is.-írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író.

Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház "összeillesztése" eredményezi az ellipszis formát.

A Colosseum Vespasianus császár ideje alatt épült Rómában, a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utóda, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár Domitianus fejeztette be.

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Néró egy a közelben álló szobráról (a kolosszusról). Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.

A Colosseum átmérője mintegy 500 méter, 48,5 méter magas; mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.

A Colosseumhoz a Caeliustól az Esquilinusig terjedő félkörben mindazok az épületek csatlakoztak, melyek az amfiteátrumot kiegészítik. Ilyenek első sorban a ludusok, gladiátoriskolák, különböző néven (Matatinus, Gallicus, Magnus és Dacicus); Spoliarium (halott gladiátorok kamrái), Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragiu (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek). Kiegészítette ezt a telepet egy atlétaiskola (a mostani San Pietro in Vincoli tájékán).

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Térképen és műholdról

A Wikimedia Commons tartalmaz Colosseum témájú médiaállományokat.

m·v·sz

Olaszország világörökségi helyszínei

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica sziklarajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \| Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d’Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| Alberobellói trullik \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio komplexum \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Duomo, Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi-part \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, Róma és a Vatikán közös világörökségi helyszínei és a San Paolo fuori le mura bazilika