Forum Romanum
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
Forum Romanum |
||||
Adatok | ||||
Ország | Olaszország | |||
Típus | Kulturális helyszín | |||
Kritériumok | {{{kritériumok}}} | |||
Felvétel éve | 1980 | |||
Elhelyezkedése |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A fórum
A fórum a rómaiaknál köztér, piac, nyilvános hely a városokban vásár, gyülekezés, törvénykezés céljára. Rómában vagy 18 ilyen nyilvános tér volt, melyek a következő nevet viselték:
- törvénykezés tere (forum civile)
- kereskedelmi tér (forum venale)
- marhavásár (forum boarium)
- zöldség- (holitorium), hal-, hús-, sertéspiac (piscarium, macellum, suarium) stb.
[szerkesztés] Elhelyezkedése
A fő köztér (gyakran ezt értjük Forum Romanum alatt) a Forum Romanum vagy, ahogy a rómaiak gyakrabban nevezték Forum Magnum (a mai Campo di Vaccino) a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított. A terület eredetileg ingoványos hely volt, melyet Tarquinius Priscus király száríttatott ki és vétetett körül oszlopos csarnokokkal, melyek üdülésre és sétahelyül is szolgáltak. Hossza körülbelül 220, szélessége 35-50 méter, és kis mérete ellenére rengeteg épület és emlékmű állt itt.
[szerkesztés] Épületei
A Forum Romanumon több istennek is állt temploma, itt volt Saturnus, Janus és Concordia temploma a Capitolium tövében, Vesta temploma a Palatinus tövében (emellette állt a Regia nevű épület, a pontifex, azaz főpap lakása) és később a Dioskurosoké.
A Forum két részre oszlott: a tulajdonképeni Forum Romanumra keleten, ahol régebben a plebejusok gyülekeztek, és a másik, magasabb, nyugati részre (Comitium), amelyen eredetileg a patríciusok gyülekeztek. A Comitiumon állt többek között: a Curia Hostilia (a szenátus helye), a Carcer Mamertinus (részei: Robur, azaz börtön és Tallianum, azaz kivégző hely) és a Rostra nevű szószék.
Ahogy a város nőtt, a Forum Romanumot is bővítették, és gyönyörű oszlopos csarnokokat, úgynevezett bazilikákat építettek (ezek voltak állítólag a keresztény templomok alapjai, ilyenek voltak pl. a Basilica Porcia, Sempronia, Opimia, később Augustus alatt az Aemilia és főképp a Julia.) Újabb templomokat is építettek (Templum Divi Caesaris, Minervae stb.) Később térszűke miatt a Forum Romanumot észak felé is bővítették, és a hozzá fűződő újabb tereknek és építményeknek egész sorozata keletkezett (Forum Julium, Augusti, Vespasiani, Nervae – más néven transitorium –, Traiani – ez utóbbin volt a Basilica Traiani, a császárnak máig fenmaradt oszlopával, amelyre a császárnak a dákok ellen viselt hadi tetteit jegyezték fel.)
A Forum Romanumot mára teljesen feltárták (Pietro Rosa, Dutert stb.) és gondos őrizet alá vették a romokat, melyek segítségével könnyű elképzelni a hely hajdani pompáját.
[szerkesztés] Ma álló épületek a Forum Romanum területén
[szerkesztés] Keleti oldalon
Ezen az oldalon helyezkedik el a bejárat,
- Via Sacra
- Antoninus és Faustina temploma
- Vaskori Nekropolisz
- Romulus temploma
- Constantinus és Maxentinus temploma
- Vesta temploma
- Santa Francesca Romana temploma
- Antiquarium Forense
- Titus diadalíve
- Fürdők romjai
[szerkesztés] Nyugati oldalon
- Julius Caesar temploma
- Castor és Pollux temploma
- Basilica Aemilia
- Phocas oszlopa
- Basilica Julia
- Rostra
- Curia
- Septimius Severus diadalíve
- Saturnus temploma
- Porticus Deorum Consentium
- Concordia temploma
- Forum
- Santi Luca e Martina
[szerkesztés] Lásd még
- Capitolium – Aventinus
[szerkesztés] Források
- Pallas Nagy Lexikona
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Olaszország világörökségi helyszínei |
természeti: | Lipari-szigetek |
||
kulturális: | Valcamonica sziklarajzai | A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével | Firenze történelmi központja | Velence és lagúnája | A pisai Dóm-tér | San Gimignano történelmi központja | Sassi di Matera | Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái | Siena történelmi központja | Nápoly történelmi központja | Crespi d’Adda | Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata | Castel del Monte | Alberobellói trullik | Ravenna ókeresztény műemlékei | Pienza városának történelmi központja | A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio komplexum | A királyi rezidencia, Torinó | Botanikus kert, Padova | Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) | Duomo, Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande, Modena | Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei | Amalfi-part | Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye | Villa Romana del Casale, Szicília | Su Nuraxi di Barumini, Szardínia | Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika | A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor | Urbino történelmi központja | Villa Adriana, Tivoli | Verona | Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek | A Villa d´Este Tivoliban | A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília | Piemont és Lombardia szent hegyei | Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai | Val d’Orcia | Siracusa városa és Pantalica nekropolisza |Genova, a Le Strade Nuove | Róma történelmi központja, Róma és a Vatikán közös világörökségi helyszínei és a San Paolo fuori le mura bazilika |
- Világörökség-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
- Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap