Velia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Világörökség

m·v·sz

A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor

Velia

Adatok

Ország

Típus

Kritériumok

Felvétel éve

Velia egy ókori antik város, mely napjainkban Ascea településhez tartozik, Olaszország Campania régiójában. Görögök alapították Elea néven i. e. 540 körül. Az ókori városban élt a filozófus Parmenidész és eleai Zeno, akik az eleai filozófiai iskola alapítói voltak.

A romterületen megmaradtak a város falának, kapujának és számos vártornyának maradványai. A falak hosszúsága meghaladja a 3 mérföldet. A tornyokat, falakat a környéken bányászott mészkőből építették. Az eredeti kőfalak mellett a város egy későbbi periódusában téglafalakat is emeltek. Az ókori városban számos kútja, ciszternája és egyéb épületének maradványa is látható.

[szerkesztés] Története

Elea városát i. e. 540 körül alapították a phókaiai görög gyarmatosítók, akik a perzsa inváziótól menekülve hajózták Ióniából Dél-Itáliába, ahol elfoglalták az oinotriaiak területét. Elea elsősorban befolyásos kereskedőosztályként jött létre, amely Kr. e. a 4. században az italióták szövetségén belül a szirakuzai háborúban vett részt. Az első pún háborúban Elea Róma szövetségese volt és a második pún háborúban fontos katonai támaszponttá fejlődte ki magát. Elea városa is része volt az ókori Magna Graecia – Dél-Itáliában fekvő görög városállamok formális, diffúz szövetségének.

A városállamok széthúzásának köszönhetően a római csapatok sorra foglalták el a környező görög poliszokat, Elea i. e. 273-ban került római fennhatóság alá, a Róma-Tarentum közti háború eredményeképpen.

Kr. e. 88-ban Elea, új néven Veliaként vált municípiummá és kapott polgári jogokat. A környéken befolyásos római polgárok, mint Marcus Tullius Cicero és a ifjabb Cato birtokoltak jól berendezett villákat.

A középkorban a romterületen a normannok felépítették Castellammare della Bruca várát. A kereskedelmi áramlatok és a kikötő feltöltése következtében a város elszegényedett, és a 9.század körül teljesen lakatlanná vált.

Napjainkban a Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park részét képezi. 1998-ban az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította az egykori görög város területét.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Velia témájú médiaállományokat.

m·v·sz

Olaszország világörökségi helyszínei

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica sziklarajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \| Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d’Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| Alberobellói trullik \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio komplexum \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Duomo, Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi-part \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, Róma és a Vatikán közös világörökségi helyszínei és a San Paolo fuori le mura bazilika