Bursa (város)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

	A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Koordináták: é. sz. 40°11′ k. h. 29°4′

Bursa

Bursa címere

Közigazgatás

Ország

Törökország

Régió

Márvány-tengeri

Tartomány

Bursa

Rang

város

Polgármester

Hikmet Şahin

Irányítószám

16x xx

Körzethívószám

(0090) 224

Népesség

1 562 828

Népsűrűség

1 508,52 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

100 m

Terület

1 036 km²

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Bursa

é. sz. 40°11′ k. h. 29°4′

Bursa weboldala

Bursa (más nevei Brusa, görögül: Prusa, Προύσσα) Törökország észak-nyugati részén fekvő Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa 1 194 687 fős lakosságával. A város híres az Uludağ hegységen található síparadicsomáról, az oszmán szultánok mauzóleumairól és termékeny földjéről. Híresek a gesztenyéből készült bursai édességek és az itteni İskender kebab.

[szerkesztés] Történelme

Bursa, 1890

A legkorábbi ismert város a területen Kiosz volt, melyet V. Philipposz makedón király adományozott I. Prusziasznak, Bithünia királyának i. e. 202-ben, Pergamon és Hérakleia Pontica (ma Karadeniz Ereğli) ellen nyújtott segítségéért cserébe. Prusziasz saját maga után Pruszának nevezte el a várost.

Prusza hamarosan nagyváros lett a Selyemúton, és néhány évtizeden át az Oszmán Birodalom fővárosa is volt, miután elfoglalták Bizánctól 1326-ban, egészen Edirne 1365-ös bevételéig. Ezután továbbra is fontos kereskedelmi és adminisztratív központ maradt. Az oszmán időszakban Bursa volt a legfontosabb selyemforrás. Iránból és Kínából kapta a selymet, melyet aztán helyben használtak föl kaftánok, párnák, hímzések és más selyemből készült ruhaneműk és dísztárgyak készítéséhez. Az egyes anyagok elkészítéséhez arany és ezüst szálakat is felhasználtak, ami rendkívül drágává tette az itt készülő luxuscikkeket, hiszen a selyemfonálra kézzel tekerték fel a hihetlenül vékony ezüst illetve aranyszálakat. 1852 és 1855 között itt élt az algériai ellenállás vezetője, Abd el-Káder, valamint itt töltötte száműzetésésnek első évét (1963.) Homeini ajatollah. Többek között itt van eltemetve az iszlám tudós és szúfi Ismail Hakkı Bursevi.

[szerkesztés] Gazdaság

Bursa a török autógyártás központja, ahová a FIAT és a Renault telepített üzemeket. A város ipari parkjában textil és élelmiszergyárak (pl. Coca Cola és Pepsi) kaptak helyet. A kiváló talajon korábban virágzó mezőgazdaság az egyre erősödő iparosítás következtében hanyatlik.

A város turisztikai szempontból is rendkívül vonzó; a közeli Uludağ hegység síparadicsoma vonzza a külföldi vendégeket, az ókor szerelmesei pedig a közelben található Nicea városába látogathatnak el, ahol a négy bibliát egyesítették.

[szerkesztés] Látnivalók

A Zafer Plaza bevásárlóközpont

Uludağ Nemzeti Park
Çekirge, Armutlu, Oylat és Gemlik melegvizű forrásai
Armutlu, Kumla és Kurşunlu (strand)
Prusa városfala
İznik (Nicaea), Karacabey (Miletopolis), Mudanya (Mirlea), Mustafakemalpaşa (Kirmastı), Orhaneli (Atranos) és Yenişehir (Neopolis) ősi városai
Ayasofya, Koimesis, Hagios templomai
Orhan-mecset
Yıldırım-mecset, Yeşil-mecset, Hüdavendigar-mecset, Murát-mecset, Koca Sinan Paşa-mecset, İshak Paşa-mecset
A Yıldırım-bazár
Múzeumok: archeológiai múzeum, Atatürk-múzeum, török építészeti múzeum, iszlám művészetek múzeuma

[szerkesztés] Ulu Camii (Nagy Mecset)

Az Ulu Camii (Nagy Mecset) belső tere

Az Ulu Camii Bursa legnagyobb mecsete, a korai oszmán építészet egyik kiváló példája. 1396-1399 között Ali Necar építette I. Bajazid szultán parancsára. A mecset négyszög alakú, 20 kupolával rendelkezik, melyek négyszer ötös elrendezésben találhatóak és tizenkét oszlop tartja őket. A mecsethez két minaret tartozik. Belső terét 192 hatalmas falfelirat díszíti, melyeket híres iszlám kalligrafikusok készítettek. Található benne egy szökőkút (şadırvan) is, a hívők ima előtti rituális tisztálkodáshoz. A belső tér kialakítása békés, nyugodt, intim légkört teremt, ellentétben a későbbi oszmán mecsetek kialakításával (pl. Sinan munkáiban), ahol a hangsúlyt a hatalmasságra és lenyűgözésre helyezték, a birodalom erejét bizonyítandó.