Acetilszalicilsav
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Acetilszalicilsav
|
|
IUPAC név | |
2-acetoxybenzoic acid | |
Azonosítók | |
CAS-szám | |
ATC kód | A01 B01AC06, N02BA01 |
PubChem | |
DrugBank | |
Kémiai adatok | |
Képlet | C9H8O4 |
Moláris tömeg | 180,160 g/mol |
SMILES | CC(=O)Oc1ccccc1C(=O)O |
Szinonima | 2-acetyloxybenzoic acid 2-(acetyloxy)benzoic acid acetylsalicylate acetylsalicylic acid O-acetylsalicylic acid |
Fizikai adatok | |
Sűrűség | 1,40 g/cm³ |
Olvadáspont | 138–140 °C |
Forráspont | 140 °C (bomlik) |
Oldhatóság vízben | 1 mg/mL (20 °C) |
Farmakokinetikai adatok | |
Biohasznosíthatóság | gyors és teljes |
Fehérjekötés | 99,6% |
Metabolizmus | máj |
Felezési idő | 300–650 mg dózis: 3.1–3.2 óra 1 g dózis: 5 óra 2 g dózis: 9 óra |
Kiválasztás | vese |
Terápiás előírások | |
Terhességi kategória | C(AU) C(US) |
Jogi státusz | |
Alkalmazás | orális |
Az acetilszalicilsav (INN: acetylsalicylic acid) a szalicilátok csoportjába tartozó gyógyszer, amelyet fájdalom- és lázcsillapítóként, valamint gyulladáscsökentőként alkalmaznak. Ezen kívül antikoaguláns hatása is van, ezért kis dózisban hosszú távon a szívinfarktus és trombózisok megelőzésére is alkalmazzák. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum acetylsalicylicum néven hivatalos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Gyógyszerhatás
Alacsony dózisban, hosszú ideig alkalmazva az acetilszalicilsav irreverzibilis módon blokkolja a ciklooxigenáz (COX) egyik izoenzimet, ennélfogva a prosztaglandinok és a tromboxánok keletkezését; így a thromboxán A2 kialakulását a vérlemezkékben, gátolva ezzel a vérlemezke-aggregációt és a véralvadást. Ezt a hatást használják ki a szívinfarktusok kockázatának csökkentésére. A prosztaglandinok és a tromboxánok képződésére hatva a "fő" hatás mellett sok mellékhatása is lehet, amelyek közül némelyik nem előnyös. Így például tartós szedése a gyomornyálkahártya fekélyesedésének valószínűségét fokozhatja.
[szerkesztés] Veszélyek
Mivel összefüggést találtak az acetilszalicilsav és a Reye-szindróma kialakulása között, már nem alkalmazzák megfázásos tünetek kezelésére gyermekeknél.
[szerkesztés] Készítmények
- Kalmopyrin (Richter)
- Aspirin (Bayer)
[szerkesztés] A Bayer cég szabadalma
A fűzfa (Salix alba) kérgét már időszámításunk előtt is használták láz- és fájdalomcsillapításra, később a hatóanyagát szalicilsavként sikerült azonosítani. Ennek a gyógyszernek azonban volt egy kellemetlen mellékhatása: rendszeres szedése súlyos gyomorbántalmakat okozott. A német Bayer cég kutatóinak 1897-ben sikerült olyan származékot előállítani, amely azonos hatékonyságú, ám a gyomor nyálkahártyájára kevésbé káros. Ez az anyag volt az acetilszalicilsav, amelyre a szabadalmat 1899-ben be is jegyezték, a terméket Aspirin néven 1903-ban dobták piacra.
[szerkesztés] Az Aspirin® védjegy
Az Aspirin a legtöbb országban – így Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban is – a Bayer Aktiengesellschaft, Leverkusen német cég bejegyzett védjegye (köznapi szóhasználatban: márkaneve). Ez annyit jelent, hogy ezekben az országokban az acetilszalicilsav hatóanyagú készítményeket más cégek eltérő néven kötelesek forgalomba hozni (pl. ASA vagy ASS), különben védjegybitorlást követnek el. Az Aspirin tehát nem fajtanévvé vált védjegy, így acetilszalicilsav-tartalmú gyógyszercsoport megnevezéseként való használata jogsértő és helytelen.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) (M01A · M02A · N02BA) | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Analgetikumok (N02A, N02B) | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|