Török oktatási rendszer
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A török oktatási rendszer Atatürk reformjainak alapjain nyugszik, melyeket a török függetlenségi háború és a köztársaság kikiáltása után vezettek be. A rendszert az állam felügyeli, úgy alakították ki, hogy képzett munkaerőt legyen képes adni a szociális és gazdasági szektorok számára[1].
Törökországban 8 év általános iskolai tanulás kötelező, 6-tól 14 éves korig. A középiskola 3 illetve 4 éves, vannak állami illetve magániskolák is, ám a gyerekek többsége, 95%-a, az állami oktatásban tanul. Léteznek általános középiskolák és specializált szakközépiskolák.
A középiskolai oktatás után lehetőség van felsőoktatási intézményben a tovvábtanulásra. Minden egyetemre és főiskolára központi felvételi rendszer van, az ÖSS (Öğrenci Seçme Sınavı, Hallgató-elhelyezési vizsga), amelynek keretében a felvehető helyekre teljesítményüknek megfelelően osztják be a vizsgát sikeresen letevő tanulókat. E rendszer alól csak az Anadolu Egyetem Açıköğretim Fakültesi azaz Nyílt Oktatási Tanszéke kivétel.
2002-ben az állam, magán- illetve nemzetközi források 13,4 milliárd amerikai dollárnak megfelelő lírát költöttek az oktatásra Törökországban[2].
Az írástudatlanok száma Törökországban 2000-ben a lakosság 13,5% volt (a férfiak 5,6%-a, a nők 21,5%-a).[3]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelmi fejlődés
A II. világháború hajnalán Atatürk több német zsidó tudósnak adott menedékjogot, ezek a professzorok jelentős mértékben hozzájárultak a török oktatási rendszer fejlesztéséhez.[4]
[szerkesztés] A jelenlegi felépítés
[szerkesztés] Óvoda
Óvodába azok a gyerekek járhatnak, akik őszi hónapban töltik be az 5. évüket. Az óvoda lehet állami vagy magán, ám jelenleg még csak nagyon kevés van belőlük az országban. A kormány tervezete szerint a cél az, hogy 2011-re a gyerekek 50%-a járjon óvodába.
[szerkesztés] Általános iskola
Az általános iskola 8 éves, 6-tól 14 éves korukig járnak ide a gyerekek. 2002-ben Törökországban 35 052 általános iskolát tartottak nyilván, összesen 10 477 616 tanulóval.[5]
Az oktatott tárgyak a következők:
- török nyelv
- matematika
- tudományok
- társadalomtudományok
- művészetek
- zene
- testnevelés
- kézművesség
- angol nyelv
- második idegen nyelv (francia, német)[6]
A magániskolák tanterve annyiban különbözik az államitól, hogy általában több nyelvórát biztosítanak, több sportolási lehetőséget és általában jobbak az oktatási körülmények, eszközök.
A nyolcadik osztály végén a diákok vizsgát tesznek, mely 2 órás és 100 kérdésből áll (török nyelv, matematika, természettudományok, társadalomtudományok, angol nyelv témakörökben). Az elért ponszámoknak megfelelően kerülhetnek a tanulók a különböző középiskolákba.
[szerkesztés] Középiskola
A középiskola 3 illetve négyéves lehet, néhol 5 éves (angol előkészítővel). A törökországi középiskola-típusok a következők:
- általános középiskola (lise)
- anatóliai középiskola (anadolu lisesi): valamilyen idegen nyelvből (angol, német, francia) több órát biztosítanak
- természettudományi középiskola (fen lisesi)
- szakközépiskola (meslek lisesi): szakmát tanít
- turisztikai szakközépiskola
- ipari szakközépiskola
- elektronikai szakközépiskola
- Imam-Hatip középiskola: kifejezetten imámok képzésére szakosodott iskola
- magán középiskola
A középiskola 9. és 10. osztályának tantárgyai:
- török nyelv és irodalom
- matematika
- fizika
- kémia
- biológia
- geometria
- történelem
- földrajz
- angol nyelv
- második idegen nyelv (német, francia, olasz, japán, arab, orosz)
- nemzetbiztonság
- egészségnevelés
- választható tárgyak
- szakmai órák (csak a szakközépiskolákban)
- vallási órák (csak az Imam-Hatip iskolákban)
A 10. osztály elvégzése után a tanulók különféle tagozatok között választhatnak: török nyelv-matematika, tudományok, társadalomtudományok és nyelvek. A szakközépiskolákban és a természettudományi középiskolákban nem lehet tagozatot választani.
A középiskolai tanulmányok végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, melynek letétele előfeltétele az ÖSS-nek, azaz a felsőoktatási felvételi vizsgának. A különböző tagozatoknak megfeleően számított pontok tagozat szerint az alábbi egyetemi illetve főiskolai karokra jogosítanak:
- török nyelv - matematika tagozat: nemzetközi kapcsolatok, jog, oktatás, pszichológia, közgazdaságtan, üzleti menedzsment
- természettudományi tagozat: mérnöki karok, számítástechnika, orvostudomány stb.
- nyelvi tagozat: nyelv- és irodalomtudomány, nyelvészet, nyelvoktatás
[szerkesztés] Felsőoktatás
Ha a jelentkező sikeresen leteszi az ÖSS (Öğrenci Seçme Sınavı) felvételi vizsgát, egyetemen folytathatja tanulmányait.
Az egyetemek kettő illetve négyéves alapképzést biztosítanak. Törökországban 2002-ben 1131 felsőoktatási intézményt (ebből 93 egyetem) tartottak nyilván, 1 568 384 hallgatóval. A felsőoktatási intézmények száma rohamos növekedést mutat, 1923-ban például az egész országban mindössze 9 felsőoktatási intézményt tartottak számon, 2914 hallgatóval.[7] A legnagyobb és legpatinásabb egyetemek Isztambulban és Ankarában vannak. Az állami egyetemek tandíjai alacsonyak, míg a magán- illetve alapítványi egyetemek tandíjai elérhetik a 15 000 dollárt. 1998 óta az egyetemek nagyobb önállósággal bírnak, és az állam arra ösztönzi őket, hogy jövedelmező kapcsolatokat alakítsanak ki az iparágakkal.
A török egyetemi oktatás színvonala változó, a műszaki egyetemek programjait viszont az Egyesült Államok Mérnökképzésért Felelős Akkreditációs Bizottsága (ABET) is elismerte, így azok megfelelnek az amerikai programoknak is[8].
A török egyetemek rendszeresen részt vesznek a Socrates - és Erasmus-programokban, mely elősegíti a diákok és oktatók mozgását az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség valamint a tagjelölt országok között. Egyre több török hallgató tanul külföldi egyetemeken, de a török egyetemeken is találunk szép számú külföldi diákot.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Özelli, M. Tunç (1974. January). „The Evolution of the Formal Educational System and Its Relation to Economic Growth Policies in the First Turkish Republic”. International Journal of Middle East Studies 5 (1): 77-92. ISSN 0020-7438.
- ^ 2002 Report by Turkish Statistical Institute, Prime Ministry of the Republic of Turkey [1]
- ^ Török Statisztikai Hivatal jelentése, 15. oldal
- ^ The Life of Ottoman Jews
- ^ Török statisztikai Hivatal jelentése, 58. oldal
- ^ Nem minden iskolában van második idegen nyelv oktatás
- ^ Török Statisztikai Hivatal jelentése, 65-66. oldal
- ^ ABET jelentés
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- (angol nyelven) (török nyelven) A török oktatási minisztérium honlapja
- (török nyelven) ÖSYM hivatalos honlapja (ÖSS vizsga szervezői)
- Törökország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap