ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Török oktatási rendszer - Wikipédia

Török oktatási rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A török oktatási rendszer Atatürk reformjainak alapjain nyugszik, melyeket a török függetlenségi háború és a köztársaság kikiáltása után vezettek be. A rendszert az állam felügyeli, úgy alakították ki, hogy képzett munkaerőt legyen képes adni a szociális és gazdasági szektorok számára[1].

Törökországban 8 év általános iskolai tanulás kötelező, 6-tól 14 éves korig. A középiskola 3 illetve 4 éves, vannak állami illetve magániskolák is, ám a gyerekek többsége, 95%-a, az állami oktatásban tanul. Léteznek általános középiskolák és specializált szakközépiskolák.

A középiskolai oktatás után lehetőség van felsőoktatási intézményben a tovvábtanulásra. Minden egyetemre és főiskolára központi felvételi rendszer van, az ÖSS (Öğrenci Seçme Sınavı, Hallgató-elhelyezési vizsga), amelynek keretében a felvehető helyekre teljesítményüknek megfelelően osztják be a vizsgát sikeresen letevő tanulókat. E rendszer alól csak az Anadolu Egyetem Açıköğretim Fakültesi azaz Nyílt Oktatási Tanszéke kivétel.

2002-ben az állam, magán- illetve nemzetközi források 13,4 milliárd amerikai dollárnak megfelelő lírát költöttek az oktatásra Törökországban[2].

Az írástudatlanok száma Törökországban 2000-ben a lakosság 13,5% volt (a férfiak 5,6%-a, a nők 21,5%-a).[3]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelmi fejlődés

A II. világháború hajnalán Atatürk több német zsidó tudósnak adott menedékjogot, ezek a professzorok jelentős mértékben hozzájárultak a török oktatási rendszer fejlesztéséhez.[4]

[szerkesztés] A jelenlegi felépítés

[szerkesztés] Óvoda

Óvodába azok a gyerekek járhatnak, akik őszi hónapban töltik be az 5. évüket. Az óvoda lehet állami vagy magán, ám jelenleg még csak nagyon kevés van belőlük az országban. A kormány tervezete szerint a cél az, hogy 2011-re a gyerekek 50%-a járjon óvodába.

[szerkesztés] Általános iskola

A Bilfen Çamlıca Általános Iskola, Isztambul
A Bilfen Çamlıca Általános Iskola, Isztambul

Az általános iskola 8 éves, 6-tól 14 éves korukig járnak ide a gyerekek. 2002-ben Törökországban 35 052 általános iskolát tartottak nyilván, összesen 10 477 616 tanulóval.[5]

Az oktatott tárgyak a következők:

A magániskolák tanterve annyiban különbözik az államitól, hogy általában több nyelvórát biztosítanak, több sportolási lehetőséget és általában jobbak az oktatási körülmények, eszközök.

A nyolcadik osztály végén a diákok vizsgát tesznek, mely 2 órás és 100 kérdésből áll (török nyelv, matematika, természettudományok, társadalomtudományok, angol nyelv témakörökben). Az elért ponszámoknak megfelelően kerülhetnek a tanulók a különböző középiskolákba.

[szerkesztés] Középiskola

A Giresuni Kereskedelmi Szakközépiskola épülete
A Giresuni Kereskedelmi Szakközépiskola épülete

A középiskola 3 illetve négyéves lehet, néhol 5 éves (angol előkészítővel). A törökországi középiskola-típusok a következők:

  • általános középiskola (lise)
  • anatóliai középiskola (anadolu lisesi): valamilyen idegen nyelvből (angol, német, francia) több órát biztosítanak
  • természettudományi középiskola (fen lisesi)
  • szakközépiskola (meslek lisesi): szakmát tanít
    • turisztikai szakközépiskola
    • ipari szakközépiskola
    • elektronikai szakközépiskola
  • Imam-Hatip középiskola: kifejezetten imámok képzésére szakosodott iskola
  • magán középiskola

A középiskola 9. és 10. osztályának tantárgyai:

A 10. osztály elvégzése után a tanulók különféle tagozatok között választhatnak: török nyelv-matematika, tudományok, társadalomtudományok és nyelvek. A szakközépiskolákban és a természettudományi középiskolákban nem lehet tagozatot választani.

A középiskolai tanulmányok végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, melynek letétele előfeltétele az ÖSS-nek, azaz a felsőoktatási felvételi vizsgának. A különböző tagozatoknak megfeleően számított pontok tagozat szerint az alábbi egyetemi illetve főiskolai karokra jogosítanak:

[szerkesztés] Felsőoktatás

Az Isztambuli Műszaki Egyetem kampusza
Az Isztambuli Műszaki Egyetem kampusza
A Robert College korábbi épülete a Boszporusz Egyetem déli kampuszán Isztambulban.
A Robert College korábbi épülete a Boszporusz Egyetem déli kampuszán Isztambulban.

Ha a jelentkező sikeresen leteszi az ÖSS (Öğrenci Seçme Sınavı) felvételi vizsgát, egyetemen folytathatja tanulmányait.

Az egyetemek kettő illetve négyéves alapképzést biztosítanak. Törökországban 2002-ben 1131 felsőoktatási intézményt (ebből 93 egyetem) tartottak nyilván, 1 568 384 hallgatóval. A felsőoktatási intézmények száma rohamos növekedést mutat, 1923-ban például az egész országban mindössze 9 felsőoktatási intézményt tartottak számon, 2914 hallgatóval.[7] A legnagyobb és legpatinásabb egyetemek Isztambulban és Ankarában vannak. Az állami egyetemek tandíjai alacsonyak, míg a magán- illetve alapítványi egyetemek tandíjai elérhetik a 15 000 dollárt. 1998 óta az egyetemek nagyobb önállósággal bírnak, és az állam arra ösztönzi őket, hogy jövedelmező kapcsolatokat alakítsanak ki az iparágakkal.

A török egyetemi oktatás színvonala változó, a műszaki egyetemek programjait viszont az Egyesült Államok Mérnökképzésért Felelős Akkreditációs Bizottsága (ABET) is elismerte, így azok megfelelnek az amerikai programoknak is[8].

A török egyetemek rendszeresen részt vesznek a Socrates - és Erasmus-programokban, mely elősegíti a diákok és oktatók mozgását az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség valamint a tagjelölt országok között. Egyre több török hallgató tanul külföldi egyetemeken, de a török egyetemeken is találunk szép számú külföldi diákot.

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. ^ Özelli, M. Tunç (1974. January). „The Evolution of the Formal Educational System and Its Relation to Economic Growth Policies in the First Turkish Republic”. International Journal of Middle East Studies 5 (1): 77-92. ISSN 0020-7438. 
  2. ^ 2002 Report by Turkish Statistical Institute, Prime Ministry of the Republic of Turkey [1]
  3. ^ Török Statisztikai Hivatal jelentése, 15. oldal
  4. ^ The Life of Ottoman Jews
  5. ^ Török statisztikai Hivatal jelentése, 58. oldal
  6. ^ Nem minden iskolában van második idegen nyelv oktatás
  7. ^ Török Statisztikai Hivatal jelentése, 65-66. oldal
  8. ^ ABET jelentés

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -