Réde
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Réde | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség | Kisbéri |
| Rang | község |
| Irányítószám | 2886 |
| Körzethívószám | 34 |
| Népesség | |
| Népesség | 1532 (2001) |
| Népsűrűség | 33,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 45,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Réde
|
|
Réde község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Réde, a Bakony erdei mellett fekvő 1500 lakosú település Pannonhalmától 22 km-re D-re, Kisbértől 15, Bakonyszombathelytől 8, Bakonybánktól 5 km-re található.
[szerkesztés] Története
Ez a vidék már a római kor-ban is lakott terület volt, erre utalnak a földmunkák során előkerült feliratos kövek.
A Honfoglalás után Öcsök és Öse vezérek foglalták el a települést.
Sokáig Csesznek várának tartozékaként említették okiratokban, így a XIV. század elején a várral együtt a Cseszneky család birtoka volt.
A falu neve 1234-ben tűnik fel el először egy korabeli okiratban RÁDE alakban.
A történelem során az ország hódítói több alkalommal is végigsöpörtek a falun, nagy károkat hagyva maguk után.
1679-ben a törökök rombolták le a Fülegóriánál álló várat.
A törökök kiűzése után 1636-ban a királytól kapta gróf Esterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt.
A rédei grófi uradalom a XVIII-XIX. század-ban alakult ki.
Birtokosai a XIV. század-ban a Garaiak voltak, majd a XV. század-ban a Szapolyai család birtoka lett.
1529-ben a törököknek esett áldozatul a település a környező falvakkal együtt.
A török időkben és a Rákóczi-szabadságharc idején Réde is sok viszonttagságnak volt kitéve, fejlődése megállt.
A faluhoz tartozott Tót Réde, pár házból álló település,ahol a török vész útán idetelepített Tót származásúak lakták. Ma 2-3 házát még lakják.
A XVIII. század-ban a lassú fejlődésnek indult településen az Esterházy család épített kastélyt magának.
A Bakony erdei koszorúzta település mai lakói főként földműveléssel, fakitermeléssel foglalkoznak.
[szerkesztés] Nevezetességei
Régészetileg védetté nyílvánitott:
Esterházy-kastély (ún. Nagykastély maradványa, Kiskastély) 2886 Kertész u. 1.
1436-ban a királytól kapta gróf Eszterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt. Fia, Eszterházy János 1683-ban kapta meg a grófi címet. Utódai a 19. század közepén építették a rédei barokk romantikus kastélyt, amelynek bejárata felett ott díszelgett a család jól ismert címere, a akrdot tartó griff. A kastély építéséshez – régi elmesélések szerint – a gróf a pannonhalmi apátság építését végző csehországból áthozatott – végül áttelepült – mesterembereket, köműveseket, építészeket fogadta fel. 18. század második fele, 19. század második fele Az egykori kastélypark területén álló ún. Nagykastély középrizalitjának földszinti maradványa: fal középtengelyében kosáríves záradékú kapunyílás, amit copf díszítésű kettősoszlopok által tartott, gazdag tagolású párkány zár le. Mellette kétoldalt egy-egy félköríves záradékú szoborfülke. Ettől K-re áll egy megközelítőleg téglalap alaprajzú, magasföldszintes, kontytetős, 19. század közepén épült melléképület, az ún. Kiskastély. Az épület É-i homlokzatán timpanonos lezárású középrizalit, K-i végében rizalitszerűen kiugró bővítmény. Az épület kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, belső terek síkmennyezetesek.
A kastély emeletes, zsalugáteres ablakú, hatalmas épület volt, 32 szobával. Bejárata, homlokzata a park felé nézett. (Ma márcsak ez a bejárat, és a cselédszállás áll.) Bejárati ajtaja két-két barokk oszlop között volt. Jobbról-balról egy-egy ablakmélyedés volt, melyben szobor állt. A kastély mellett állt és áll még ma is a „kiskastély” (ez volt a cselédszállás). Innen látták el a kastélyt.
1947 szeptemberében a kastély padlástűz miatt leégett, de az alsó szint még lakható maradt. 1951-1952-ben szétbontatta a tanács, az építőanyagot pedig széthordák a falubeliek. Csupán a kastély bejárata maradt meg. Megmaradt a kastélypark kovácsoltvas bejárati kapujaés az egykori angolpark padjai.
Rédén telálhatő még az úgynevezett Grófi temető ahová a család temetkezett. Réde közelében az egykori uradalmi magtár többszintes épülete.
Római Katolikus templom (Szentháromság) 2886 Kertész u. 1.: Kastélykert
barokk 1767 A kastély egykori parkjában, szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, K-i homlokzata előtt toronnyal, melynek bejárata felett, félköríves fülkében Szent Péter-szobor. A szentély DNy-i oldalához csatlakozik a sekrestye, a torony és a hajó DNy-i találkozásánál félnyeregtetős toldalék. Csehsüveg boltozatú hajó, félgömbkupolás szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően barokk és késő barokk; főoltárkép: 1768 (Anton Schunko); gróf Esterházy Imre síremléke, 1792. Egykor a kastély kápolnája volt. Épült 1767-ben.
