Esterházy család
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk a galánthai Esterházy családról szól. Hasonló címmel lásd még: Esterházy család (kolozsvári).
A galánthai herceg illetve gróf Esterházy család vagy másik gyakori írásmódjával Eszterházy család régi eredetű magyar nemesi család, mely az illésházai gróf Illésházy családdal, a vathai Salamon családdal, a Salamonfay családdal, a harkályi Salamonváry családdal, és az alapi Salamon családdal együtt a Salamon nemzetségből származik. E nemzetség ősi lakhelye a Csallóköz.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A család első ismert őse, Mokud, neve 1186-ban fordul elő. Ekkor királyi pristaldusként említik. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül halt rokonuk, Vitalis (Beche fia) salamoni és vathai birtokain egyezkedtek Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő, mint vathai birtokosok. 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott. Így báró Mednyánszky Alajos az Esterházy család első ősének Salamont tartja. Salamon két fia, Péter és Illés egy 1238-as okiratban szerepel, ahol apjuk birtokain osztoznak. Ezen állítás szerint Péter az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy családot alapította. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, az általános tévhit szerint nem a mai Fertőddel (régi nevén: Eszterháza) áll kapcsolatban, hanem a szlovákiai Illésházával (régi nevén: Esterháza) van összefüggésben. E régi név valószínűleg szláv eredetű, ezért a középkor alatt többféle említése is előfordul e család nevének, többek között Estoras, vagy Zerházy, melyek más-más hangfejlődés szerint jöttek létre. Az Esterházy család a 16. századtól kezd "felemelkedni". Ebben az időben élt Ferenc, aki Pozsony vármegye alispánja lett. Ő használta először a galántai előnevet édesanyjától, Bessenyei Ilonától örökölt galántai birtokai miatt. Ferenc apja, Benedek volt az első a családban, aki az Esterházy nevet használta.
[szerkesztés] A család ágai
E családnak három fő- és több mellékága is van. A család először Esterházy Ferenc fiai által választtatott több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága grófi, a cseszneki és a zólyomi ág szintén grófi rangban áll, illetve állt. A főágak közül a cseszneki ág szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra.
[szerkesztés] A család nevesebb tagjai
- Megjegyzés: a nevek az Eszterházy írásmóddal is előfordulnak!
- Esterházy Alajos (1844-1912)
- Esterházy Antal (1676-1722)
- Esterházy Bálint József (?)
- Esterházy Bálint Miklós (1740-1806)
- Esterházy Béla (1854-1919)
- Esterházy Dániel (1580-1654)
- Esterházy Dániel (?)
- Esterházy Dániel (1843-1922)
- Esterházy Ferenc (1715-1785)
- Esterházy Gyula (1840-1916)
- Esterházy Imre (1663-1745)
- Esterházy Imre (1726-1792)
- Esterházy Imre (1840–1918)
- Esterházy Imre Gábor (1689-1763)
- Esterházy János (1900-1967)
- Esterházy János (1901-1957)
- Esterházy Kálmán (1830-1916)
- Esterházy Károly (1725-1799)
- Esterházy László (1857-1942)
- Esterházy László (1891-1966)
- Esterházy Márton (1956-)
- Esterházy Mihály (1783-1874)
- Esterházy Mihály (1884-1933)
- Esterházy Miklós (1582-1645)
- Esterházy „Fényes” Miklós (1765-1833)
- Esterházy Miklós (1869-1920)
- Esterházy Miklós József (1714-1790)
- Esterházy Miklós József (1839-1897)
- Esterházy Miklós Móric (1855-1925)
- Esterházy Miksa (1837-1883)
- Esterházy Móric (1807-1890)
- Esterházy Móric (1881-1960) Magyarország miniszterelnöke, 1917 (lásd: Esterházy-kormány!)
- Esterházy Pál (1635-1713)
- Esterházy Pál Antal (1786-1866)
- Esterházy Pál (1843-1898)
- Esterházy Pál (1861-1932)
- Esterházy Péter (1950-) író
[szerkesztés] Híresebb kastélyaik, váraik
A teljesség igénye nélkül:
- Ábrahám, Pozsony vármegye (mára már nyoma sincs)
- Alsólendva, Zala vármegye
- Bakonyoszlop, Veszprém vármegye
- Bécs, Alsó-Ausztria
- Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Csákvár, Fejér vármegye
- Cseklész, Pozsony vármegye
- Csesznek, Veszprém vármegye
- Esterházy-kastély, Eszterháza (ma Fertőd), Sopron vármegye
- Fertőfehéregyháza, Sopron vármegye
- Fraknó, Sopron vármegye
- Galánta, Pozsony vármegye
- Kabold, Sopron vármegye
- Kapuvár, Sopron vármegye
- Kismarton, Sopron vármegye
- Lakompak, Sopron vármegye
- Léka, Vas vármegye
- Pápa, Veszprém vármegye
- Salzburg, Salzburg (tartomány)
- Sopron, Sopron vármegye
- Esterházy-kastély, Tata, Komárom vármegye
[szerkesztés] Külső források
- Révai Nagy Lexikona (VI. és XX. kötet)
- Révai Új Lexikona (VI. kötet)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://www.schloss-esterhazy.at/lmhist_fuerst+M549484c96a0.html Az Esterházy hercegek nemzetségfája.
[szerkesztés] Képtár
 A fertődi kastély kertje, |
 kovácsoltvas kapuja, |
 megújult külseje, |
 és szintén a fertődi kastély kivilágítva |
 A kismartoni kastély |
 A bakonyoszlopi kastély |
 A kapuvári kúria |
|
 A győri palota |
 A csákvári kastély |
 A lékai vár |
 A kaboldi vízivár |
