Zólyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48°34′14’’, k. h. 19°7′3’’48.5705555556, 19.1175

Zólyom (Zvolen)
Zólyom címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Régió	Felső-Garam-mente
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zólyomi
Rang	város
Polgármester	Ing. Miroslav Kusein
Irányítószám	960 01
Körzethívószám	00421 (0) 45
Népesség
Népesség	43 272 (2004)
Népsűrűség	438 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	293 m
Terület	98,727 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyom
é. sz. 48°34′14’’, k. h. 19°7′3’’48.5705555556, 19.1175
Zólyom weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium): város a mai Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye. Dobrókirályi (Kráľová), Mátyásfalva (Môťová), Neresnica, Újmogyoród, Zolna és Zólyomlukó (Lukové) tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Híres emberek 6 Testvérvárosa 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Besztercebányától 18 km-re délre, a Garam folyó kanyarulatában fekszik. é. sz. 48°34′60’’, k. h. 19°7′60’’48.5833333333, 19.1333333333

[szerkesztés] Nevének eredete

Zólyom neve a az avar sólyom szóból eredeztethető.

[szerkesztés] Története

A település első vára, a Pusztavár (szlovákul Pusty hrad) a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen a 11. században épült, egykori várispánság központja, a vármegye névadója. Falai között halt meg 1095. június 29-én Szent László király. A vár 1600 körül már romos volt. A mai vár a tatárjárás után épült, mai formájában az 1370-es években épült ki. Nagy Lajos király vadászkastélyt építtetett és 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1440-ben Giskra serege foglalta el, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben. Hunyadi János a várral átellenben a Strázsa-hegy 444 m magas csúcsán épített várat 1451-ben, amelynek maradványai ma is látszanak. Mátyás szívesen tartózkodott itt, épített is rajta. A vár sohasem volt a törökök kezén. 1605-ben Bocskai István, majd Bethlen Gábor foglalta el. 1620-ban majd egy évig itt őrizték a Szent Koronát, augusztus 25-én Bethlen Gábort az itteni országgyűlésen magyar királlyá koronázták. 1644-ben I. Rákóczi György serege foglalta el, a kuruc harcokban többször cserélt gazdát. 1703. november 15-én itt futamította meg Bercsényi Miklós kuruc serege Forgách Simon császári seregét. Hosszú ideig az Eszterházy-család tulajdona, tőlük 1802-ben szerezte vissza a királyi kincstár. A vár helyreállítása nagyrészt megtörtént.

1910-ben 8799 lakosából 4973 magyar, 3579 szlovák és 209 német volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye székhelye. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés egyik központja volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• A 13. századi vár a városközpontban található. Balassi Bálint emlékét őrzi a várkapunál 1994-ben elhelyezett emléktábla.
• A 15. századi vár romjai a Strázsa-hegyen.
• Pusztavár 11. századi romjai a várostól délnyugatra emelkedő hegyen.
• A Szent Erzsébet-templom 1381 és 1390 között épült gótikus stílusban, reneszánsz átépítéssel. Tornya barokk stílusú.
  

  

  A Szent Erzsébet-templom
• Az óhegyi kegytemplomot 1448 és 1449 között építették Königsberger Mihály királyi bányaigazgató indítványára. 1589-ben bővítették. Ezután 1710-ig protestánsok mozgolódása miatt a zarándoklatok meggyérültek, még a templomot is elvették. A kegyszobrot az erdőbe menekítették egy fa belsejébe, és amikor visszavitték régi helyére, a fa tövében forrás fakadt, ahol számtalan csoda történt. Az 500 éves kegyszobrot azóta zarándokok tömegei látogatják. A kegyhelyen még hat kápolna (1600 és 1820 között épültek) és kálvária-kápolna is található, amely 1809-ben épült.
• A városháza a 17. században épült, reneszánsz alapokon.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt halt meg 1095. július 29-én I. (Szent) László király.
• A várban született 1554. október 20-án Balassi Bálint költő.
• Itt született 1793-ban Ferencsik Sámuel természetbúvár
• Itt született 1796-ban Lahner György honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike.
• Itt született 1825-ben Štefan Mikuláš Ferienčík szlovák publicista (meghalt 1881-ben)
• Itt született 1878. február 12-én Beniczky Ödön politikus, miniszter.
• Itt született 1896-ban Jozef Cíger-Hronský szlovák regényíró (meghalt 1961-ben).
• Itt született 1904-ben Bitskey Zoltán úszó, edző.
• Itt született 1942. július 26-án Vladimír Mečiar szlovák politikus

[szerkesztés] Testvérvárosa

• Tótkomlós, Magyarország (1994)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Zólyom vára (szlovák nyelven, sok képpel)
• Pusztavár (szlovák nyelven, sok képpel)
• Google maps
• Zólyomi Polgár Info – független hírportál
• Zólyom.lap.hu – linkgyűjtemény

A Zólyomi járás települései

Zólyom (Zvolen) Bacúr (Bacúrov) · Bábaszék (Babiná) · Bozókszabadi (Bzovská Lehôtka) · Dobó (Dubové (okres Zvolen)|Dubové) · Dobronya (Dobrá Niva) · Dobróváralja (Podzámčok) · Garamberzence (Hronská Breznica) · Kovácsfalva (Kováčová) · Lest (Lešť) · Lukóca (Lukavica) · Nagyócsa (Očová) · Nagyrét (Veľká Lúka) · Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) · Osztroluka (Ostrá Lúka) · Szászpelsőc (Sása) · Szélnye (Sielnica) · Szliács (Sliač) · Tótpelsőc (Pliešovce) · Újmogyoród (Lieskovec) · Vaségető (Železná Breznica) · Zólyomberezna (Breziny) · Zólyombúcs (Budča) · Zólyommihályi (Michalková) · Zólyomternye (Tŕnie) · Zólyomtúr (Turová)