Esterházy-kastély (Tata)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Esterházy-kastély, Tatán, a vár mellett, az Öreg-tó partjához közel található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Építése
Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf a vár lebontásával, annak helyére nagy szabású új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy Miklós halála (1765), részben az elegendő pénz hiánya hiúsította meg. A kastély 1776-ban nyerte el mai formáját. A tatai kastély műemlék együtteséből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, melynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Esterházy-sétányra néz. Két oldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. Nyugat felől az un. „kiskastély” és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül. Ezek kapcsolták a kastélyhoz a Balogh Ferenc jószágkormányzó, Fellner Jakab által 1751-ben épített lakását. Az együttes művészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely ugyancsak magán viseli Fellner építészeti jegyeinek legjellegzetesebb vonásait.
[szerkesztés] Történelmi események 1945-ig
- 1809. augusztus 22-től november 21-ig, a Napóleon előli visszavonuláskor, itt lakott I. Ferenc magyar király és Mária Ludovika királyné. Az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi vagy schönbrunni békét, 1809. október 14-én, a kastély északi toronyszobájában.
- 1849. május 2-án Görgey Artúr a kastélyban levő főhadiszállásáról indította meg csapatait Buda visszafoglalására.
- Az 1848–49-es szabadságharc idején itt éjszakáztak Windisch-Grätz és Haynau tábornagyok.
- 1897. szeptember 10. és 15. között a bécsi udvar hadgyakorlatot rendezett, aminek főhadiszállásául a kastélyt jelölték ki. Ferenc József és II. Vilmos német császár látogatott ide. A meghívott román, a szász és a szerb királyok nem jöttek el. Itt tartózkodásuk tiszteletére készült el a világon elsőként az acetilénlámpás közvilágítás, ami először 1897. július 24-én este fél kilenckor gyulladt fel.
- 1921. október 22-én, a második királypuccs idején éjjel, kíséretével együtt megérkezett a tatai vasútállomásra IV. Károly magyar király. A katonák felesketése után visszaszálltak a vonatba és tovább utaztak Budapest felé. Velük ment Esterházy Ferenc gróf is. A vesztes budaörsi csata után, október 24-én délben érkeztek vissza az Esterházy-kastélyba, ahol IV. Károlyt, Zita királynét, Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt, Gratz Gusztávot, Zichy Istvánt és Gyürky grófot a nemzeti hadsereg őrizetbe vette. IV. Károly és felesége október 25-ét szűkebb környezetében a grófi kastélyban töltötte. Egyedül a tóvárosi kapucinus zárda főnökét engedték be, aki a kastély kápolnájában misézett. A királyi pár október 26-án hajnalban hagyta el Tata-Tóvárost, és még aznap 13órakor megérkeztek Tihanyba.
[szerkesztés] Események napjainkig
1945. március 19-e után a kastély berendezését a szovjet csapatok tönkretették, a megmaradt bútorokat a lakosság vitte el. Mikor Lipótmezőt szovjet katonai célra vették igénybe, az ott működő Budapesti Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy részét 1945. július 26-án a kastélyban helyezték el. Ekkor a Városi Kórház kezelésébe került a kastély és a hozzá tartozó épületek is. 1989-ben a kastély előtti parkban felállították, Tóth Béla, Tatai Diana című lovas szobrát. 1999-től a pszichiátria kiköltöztetése után a kastély üresen áll a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében van. Felhasználásra több féle terv született, de ezek eddig nem jutottak el a megvalósulásig.
[szerkesztés] Források
- Dr. Körmendi Géza munkái
- Rohrbacher Miklós, Tata története, 1888
)