Környe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.54783° k. h. 18.33238°

Környe

Környe címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

2851

Körzethívószám

Népesség

4466 (2001)

Népsűrűség

98,48 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

45,35 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Környe

é. sz. 47.54783° k. h. 18.33238°

Környe község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Környe község Tatabányától 5 km-re terül el. Területe 45,37 km², melyhez még Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik.

[szerkesztés] Története

Az előkerült leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorszak idején is éltek Környe területén. Gazdag római emlékekben is. Az Által-ér északi partján még ma is láthatók a római erődnek (Castrum) maradványai. Valószínűleg a Quirinum nevű erődítménnyel azonosítható.

Az okiratok szerint 1238-ban említik először "Kernye" néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsér várhoz tartozott. A törökök Mohács után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet. A XVII. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-től katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén "Köves Környe" szerepel.

A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a XIX. század közepén leégett. 1865-66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.

A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete. Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást épített.

1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a község németajkú lakosságának egy részét sajnálatos módon az akkori törvényhozás szellemében kitelepítették.

1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.

[szerkesztés] Nevezetességei

Környe
- Római katolikus templom (műemlék jellegű)
- Régi római emlékkövek a plébánia udvarán
- Szent Orbán tölgyfaszobor
- Millecentenáriumi emlékpark és Árpád emlékmű

Környebánya
- Római erőd maradványai

[szerkesztés] Képek

A környei karácsonyfa (2007)	A környei Árpád-műemlék	Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére	Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére (a felirat)
1945-ben elesett magyar katonák emlékére	1956 40 éves évfordulója	1956 40 éves évfordulója (a felirat közelről)	Alapítási emlékmű
Kép:Alalpítási emlékmű (a felirat közelről)	Alapítási emlékmű (jobb oldali felirat közelről)	Vallási emlékmű (a feliat nagy része olvashatatlan de az még kivehető, hogy 1863-ban készült és van rajta egy név: Maria Wittman).