Tarján
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Tarján | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség | Tatabányai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 2831 |
| Körzethívószám | 34 |
| Népesség | |
| Népesség | 2828 (2001) |
| Népsűrűség | 6566,06 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 43,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Tarján
|
|
Tarján község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tatabányától kb. 14 km-re fekszik keleti irányban, a Gerecse dombjai között. Hozzá tartozik a tőle nyugatra kb. 4 km-re található Tornyópuszta is.
[szerkesztés] Története
A település és környéke már a rómaiak idelyén is lakott, volt amit a nagyszámú e-korból származó itt talált lelet is bizonyít.
A 13. században, II. Endre idején említik először. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.
A 17. századig magyarok éltek a településen.
1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.
1727-től az Esterházyak tuljadonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
A Tarjánhoz tartozó Somlyóvár 448 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók.
A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
[szerkesztés] Külkapcsolatok
A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.
Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom (Fellner Jakab)
- Somlyóhegy
- Pincesor
- A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kék Túra egy szakasza.
- 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
[szerkesztés] Állandó programok
- Zenei fesztivál (Pünkösd)
- Tarjáni búcsú (április és október)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Tarján Önkormányzatának honlapja
- Tarján a Vendégvárón
- Tarjáni Zenei Egyesület
- Tarjáni Német Nemzetiségi Általános Iskola és Könyvtár
