Kecskéd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kecskéd | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség | Oroszlányi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 2852 |
| Körzethívószám | 34 |
| Népesség | |
| Népesség | 1927 (2001) |
| Népsűrűség | 173,92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Kecskéd
|
|
Kecskéd község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő település, Komárom-Esztergom megyében. A szomszédos Környe 4, Kömlőd 6, Tatabánya 11, mig Tata 17 km távolságra található a falutól.
[szerkesztés] Története
Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora- és későbronzkor-i,római-kor-i leletek kerültek itt elő a földből.
Itt, s a szomszédos Környén keresztül húzódott egy ókor-i római erődvonal, s valahol Kecskéd és Környe közelében állt Quirinium római erőd (vár).
A település nevére középkori adat nem maradt, illetve Dad és Ondód (Pusztavám) között említik a korabeli adatok Csetke (Csetkéd)települést, melynek nevét az 1238-as oklevelek Chetke néven írták.
Csetke (Csetkéd) A Csák nemzetség alapította Vérteskeresztúr-i (Vértesszentkereszt) monostor birtoka volt.
1326-ban a Csák nemzetségbeli István fiai Péter és István cserébe átadták Károly Róbert királynak. E Csetke települést Dad és Ondód között sorolták fel. Ma Dad mellett Kecskéd falut találjuk, így lehet, hogy nevét népetimológiai torzulás hozta létre Csetkéd-ből.
A települést a királyi pásztorok lakóhelyeként említik, a gesztesi vár tartozékaként tartják számon.
1379-ben Zsigmond király birtoka a terület.
A török időkben a környező településekhez hasonlóan hosszú időkre lakatlanná vált.
A községet és a környező településeket az Esterházy család vásárolta meg. Kecskédet gr. Esterházy József telepítette be német telepesekkel.
A korabeli (1700-as évek) feljegyzések a környék több mint tízezer kiváló gyümölcsfájáról és híres juhtenyészetéről írnak.
[szerkesztés] Nevezetességei
1990-ben Kecskéden helyezték forgalomba – az országban másodikként – a BHG által fejlesztett, ER256 típusjelű, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot. A központ teljes kapacitása 400 előfizető volt.
1764-ben épült fel a település ól elnevezett római katolikus temploma a környék híres építészének, Fellner Jakabnak tervei szerint, tornyában három harang található.
A községben Német nemzetiségi múzeum is található.
[szerkesztés] Forrás
- Veszpr.kápt.m.lt., Győrffy Gy.: Fejérvármegye.
