Tokodaltáró
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tokodaltáró község Komárom-Esztergom megyében a Dorogi kistérségben Dorogtól nyugati irányban található. 1992. december 1.-től önálló község. Korábban Tokod része volt.
Tokodaltáró | ||
---|---|---|
|
||
Közigazgatás | ||
Ország | Magyarország | |
Régió | Közép-Dunántúl | |
Megye | Komárom-Esztergom | |
Kistérség | Dorogi | |
Rang | község | |
Irányítószám | 2532 | |
Körzethívószám | 33 | |
Népesség | ||
Népesség | 3157 (2001) | |
Népsűrűség | 569,85 fő/km² | |
Földrajzi adatok | ||
Terület | 5,54 km² | |
Időzóna | CET, UTC+1 | |
Elhelyezkedése | ||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tokodaltáró község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben található. A községet kettészeli a 10-es főút,északról az Esztergom-Almásfüzitő vasútvonal, délről a Gete határolja. Területe 527 hektár, népessége 3175 fő.
[szerkesztés] Nevének eredete
A település nevének előtagját egy Tokod nevű vitézről kapta a fennmaradt hagyományok szerint. Nevének utótagja az itt folyt bányászatra utal.
[szerkesztés] Története
Tokodaltáró története 1992-ig összefonódik Tokod történetével, mivel annak egy településrésze volt. 1992-ben vált külön Tokodtól, s lett önálló község.
Tokod és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén bronzkori, és sok római kori, valamint honfoglalás kori leletet találtak.
Területén az ókorban egy nagyméretű (120×140 méter átmérőjű) késő római tábor (castrum) állt, melynek 11 kerek tornya, másfél méter vastag fala, díszes várkapuja, fürdője is volt.
Az itt talált kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó kemence maradványa is bizonyíték rá, hogy a helyben talált szenet, már a rómaiak is használták.
A települést a tatárok és a törökök is teljesen feldúlták.
Az 1685 évi törökök feletti nagy győzelmet itt Tokod és Tát között vívták ki.
A település nagyobb arányú fejlődését az itt talált szénnek, és a vele összefüggő iparosodásnak köszönhette.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom
- Bányász emlékmű
- 1956-os emlékmű