Görögdinnye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. & Nakai |
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
Görögdinnye (nyers, ehető rész) Tápanyagtartalom 100 g-ban |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Energia 30 kcal 130 kJ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnyetermesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába.
[szerkesztés] Tulajdonságai
Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.
[szerkesztés] Jellemzése
Erős, fejlett főgyökere, a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felső 20–25 cm-es rétegében helyezkedik el.
Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtásokat fejlesztő csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,6–2,0 m-ig nagynak, 2,1 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növényen 3–7 db hajtás is kifejlődhet.
A szár lehet ritkán és sűrűn szőrözött. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé, a takarmánydinnyéké erősen szőrözött. Erről is megkülönböztethetőek.
A kacsok lehetnek elágazás nélküliek, 2–3 irányban elágazódóak.
A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 13–18 cm-ig közepes, 19 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstöszöld. A lemez felületét viaszréteg borítja.
A virágok kicsik, zöldessárgák. A három virágtípus: hím, hímnős, nő itt is megtalálható. A termesztett fajták zöme monoikus, andromonoikus virágzáshabitusú. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő. A termékenyítést méhek és rovarok végzik.
A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15 kg. A héj színe fehéres, világoszöld, középzöld, kékeszöld, feketészöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott.
A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.)
A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát.
A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik. Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. Ezer mag tömege: 20–150 g.
[szerkesztés] Az éghajlat hatásai
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
[szerkesztés] Az éghajlat hatásai
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
[szerkesztés] A talajigénye
A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (pl. Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.)
[szerkesztés] A termőterület kiválasztása
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kabakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag.
A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.
[szerkesztés] Magyarországon termesztett fajtái
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták.
!Fajta neve | Növekedési típusa |
Virágzás habitusa |
Tenyészidő | Termés alakja |
Hússzíne | átlag-tömege (kg) |
Termelési mód |
Korai kincs | középerős | monoikus + andromonoikus | rövid | gömb | piros | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
Sugár Baby | gyenge | monoikus | rövid | gömb | sötét rózsaszín | 3–4 | fóliaalagút, korai szabadföldi |
Szigetcsépi 51 F1 | középerős | monoikus + andromonoikus | középkorai | nyújtott gömb | vérvörös | 4–6 | fóliaalagút, szabadföldi |
Hevesi FUTO F1 | középerős | monoikus | középkorai | tojásdad | sötétpiros | 4–6 | szabadföldi |
Gömb FUTO F1 | középerős | andromonoikus | középkorai | gömbölyű | élénkpiros | 3–5 | szabadföldi |
Kecskeméti vöröshúsú | középerős | monoikus | középkorai | gömb | vérvörös | 3–5 | szabadföldi |
Sárgahúsú (Szentesi) | középerős | monoikus | középhosszú | kissé megnyúlt gömb | világossárga | 3–5 | szabadföldi |
Marsowszky | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | piros | 8–12 | szabadföldi |
Hevesi (Csányi) | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | vérvörös | 8–10 | szabadföldi |
Crimson S. | középerős,erős | monoikus + andromonoikus | hosszú | megnyúlt gömb | pirosas rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
Charleston–H | erős | andromonoikus | hosszú | ovális | rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
Hungaria–8 | középerős | monoikus | rövid | gömb | élénkvörös | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
Napsugár | középerős | monoikus | középérésű | gömb | sárga | 4–5 | szabadföldi |
Orosházi F1 | erős | monoikus + andromonoikus | rövid | tojásdad | sötétrózsaszín | 6–7 | hajtatás, szabadföldi |
Ideál | középerős | andromonoikus | középérésű | megnyúlt | középrózsaszín | 5–6 | szabadföldi |
Favorit F1 | középerős | monoikus | középkorai | gömb | élénkpiros | 5–6 | hajtatás, szabadföldi |
Kobalt F1 | erős | monoikus | középkorai | ovális gömb | élénkpiros | 5–6 | szabadföldi |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az élő táplálék gyógyító hatása: görögdinnye
- Termesztéstechnológia
- Igazi nyári eledel – a görögdinnye
- http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?tpl=product&id=92