Medgyesegyháza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Medgyesegyháza | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Alföld | |
| Megye | Békés | |
| Kistérség | Mezőkovácsházi | |
| Rang | nagyközség | |
| Polgármester | Nagy Béla | |
| Irányítószám | 5666 | |
| Körzethívószám | 68 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 4524 (2002) | |
| Népsűrűség | 64 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 64,32 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Medgyesegyháza
|
||
Medgyesegyháza (szlovákul Medeš) nagyközség Békés megye Mezőkovácsházi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházára, innen keleti irányban Medgyesbodzásig, innen kb. 6 km vasúton: a Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged vonalon.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Bánkút és Magyarbánhegyes között található.
[szerkesztés] Története
Az első írásos emlék 1418-ban szól először Medgyesegyházáról. A török hódoltság-ig terjedő időben a gyulai vár fennhatósága alá tartozó Medgyesegyházát időrendileg a Maróthiak, Mátyás király, Corvin János, Gerdosich Péter, Gál Ispán uralták.
A török uralom megszűnése (1695) után ismét növekedő számú írásos dokumentumok a korábbi települések túlnyomó részét meg sem említik. 1726-ban III. Károly Medgyes-pusztát Rinaldo modenai hercegnek adományozta. 1787-ben a hercegi család magyarországi birtokait itáliai javakra cserélte, s a terület kezelése a magyar kincstár,a kamara kezébe került. A modenai herceg megbízottai és a kamarai tisztviselők a XVIII. század egész folyamán és a XIX. század első évtizedeiben az erdélyi örmény haszonbérlőknek adták árendába az uradalomhoz tartozó pusztákat.
A kamarai puszták nagyobb jövedelemmel járó hasznosítását 1843-tól közvetlenül a kamara vette a kezébe.A legeltető állattartást szolgáló bérbeadás radikális visszaszorításával egyidejűleg a dohánytermesztés felé fordult a kincstár. Woldianer Sámuel pesti és bécsi bankár így lett több kertésztelep és puszta árendora. Ebben az időben jött létre (1844. november 20-án) Bánkút telepes község is.
1852. március 9-én százötven katona és csendőr teljesen körülzárta a községet, az állatokat, a vagyontárgyakat elkobozták, napokig tartó árverésen eladták, emellett a lakosokkal 72 házat le is romboltattak a katonák. Az így szerzett bevétel az adósság tíz százalékát sem fedezte.
Az 1883-ban megépített Kétegyháza – Mezőhegyes vasútvonal olyan közlekedési és gazdasági juttatta Medgyest és környékét, ami még jobb értékesítési feltételeket biztosított. Az 1887-ben született megegyezés szerint a medgyesi pusztán árult földeket 117 békéscsabai vevő vásárolta meg . Medgyesegyháza 1893-ban alakult nagyközséggé.
1945-1947-ben kitelepítették a lakosság szlovák nemzetiségű részét, és magyar visszahonosított lakosságot telepítettek ide.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szobrok, emlékművek
A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található. A II. világháború áldozatainak emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik. A Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll.
Schéner Ház
Medgyesegyháza legújabb büszkesége a szeptember 29-én ünnepélyes keretek között átadott Schéner-emlékház. A falu néhány évvel ezelőtt vásárolta meg Schéner Mihály festőművész szülőházát a Damjanich utcában, melyet nagy titokban újítottak fel, ezzel nagy meglepetést okozva a mesternek névnapja alkalmából. A mester művészetét 1978-ban Munkácsy-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. 1995-től Kossuth-díj fémjelzi munkásságát. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Templomok, kastélyok
Az egykori zsinagóga épülete ma a református hitgyülekezet szolgálatában áll. A településen evangélikus és katolikus templom is található. Az utóbbit még a Telbisz család építtette. Az egykori Telbisz-kastély ma az Idősek Otthona működik.
A bánkúti búzák atyjaként számon tartott Baross László emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Baross László József főherceg uradalmának intézője volt. A gazdasági világválság idején az amerikai Manitubában, Baross bánkúti búzája kiváló sikértartalma miatt világelső lett. A kastélyban, ahol József főherceg, Horthy Miklós és a kor ismert személyiségei közül sokan mások is megfordultak, ma közösségi ház működik, ami különösen a nyári időszakban telik meg élettel: számos tábornak ad otthont.
Csanád Emlékpark
A millecentenárium alkalmából Medgyesen Csanád vezér emlékpark létesült, ahol történelmi eseményekre emlékeztetnek a kopjafák. A település közigazgatási határában honfoglalás kori temetőt tártak fel a 900-as évektől. Medgyesegyháza a Maros-hordalékkúp vízbázisán fekszik mely, Békés megye jelentős részét látja el egészséges ivóvízzel. Medgyesegyházán fontos feladatnak tartjuk környezetünk szépítését. Szeretnénk, ha a hozzánk látogatók minden téren az igényességgel találkoznának. Bízunk a turizmus és az idegenforgalom fellendülésébe
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Ismert emberek
- Itt született 1923-ban Schéner Mihály Munkácsy-díjas (1978) és Kossuth-díjas (1995) (Prima Primissima díj) Prima díjas (2005) , képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja
- Itt élt a növénynemesítö 1865-1938 Baross László
HuckFinn,