Constantius Chlorus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Constantius Chlorus | ||
|---|---|---|
| A Római Birodalom augustusa (keleten: Galerius) | ||
 |
||
| Uralkodása | 305 – 306 | |
| Teljes neve | Marcus Flavius Valerius Constantius | |
| Született | kb. 250. március 31. | |
| Elhunyt | 306. július 25. | |
| Eboracum, Britannia | ||
| Elődje | Maximianus (keleten: Diocletianus) | |
| Utóda | Flavius Valerius Severus (keleten: Galerius) | |
| Felesége | Helena (?-293) Theodora (293-306) |
|
| Gyermekei | I. Constantinus Flavius Dalmatius Julius Constantius Flavia Julia Constantia Eutropia Anastasia |
|
| Dinasztia | Constantinus dinasztia | |
| Apja | Eutropius | |
| Anyja | Claudia | |
Flavius Valerius Constantius[1](kb. 250. március 31–306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305–306). Általában palei Chlorusként[2] emlegetik a források, ezt az állandó jelzőt a bizánci történetíróktól kapta. Ő volt I. Constantinus császár apja és ezáltal a Constantinus dinasztia alapítója.
[szerkesztés] Élete, uralkodása
A Historia Augusta szerint Constantius egy Eutropius nevű nemesember fia volt, aki Dardania városából származott, illetve ugyezen forrás szerint anyját Claudianak hívták és II. Claudius és Quintillus császárok unokahúga volt.[3] Azonban a történészek véleménye szerint ezeket a családi kapcsolatokat Constantius unokája, II. Constantinus császár parancsára utólag találták ki, hogy ezáltal a császár családját két előkelőnek tartott felmenőre vezessék vissza. Carus császár uralma idéjén Constantius Dalmatia helytartójaként tevékenykedett, és Carus állítólag fogadott fiának tekintette őt, aki a saját fia, Carinus helyett majd az örökébe lép.[4]
293-ban Diocletianus császár létrehozta a tetrarchia intézményét, ami a Római Birodalmat felosztotta egy nyugati és egy keleti részre. Mindkét birodalomrészben egy augustus uralkodott, akit egy ceasar segített. Diocletianus lett a keleti rész augustusa, a Galerius volt a keleti rész ceasarja. Constantiust nevezték ki a nyugati rész ceasarjának a nyugati rész augustusa, Maximianus mellé. Constantius ekkor feleségül vette Theodorat, Maximianus fogadott lányát. Hat gyermekük született, de Constantiusnak már volt egy fia, I. Constantinus, az első feleségétől (vagy ágyasától) Helénától, aki valószínűleg a kisázsiai Nicomediaból származott..[5] Constantius ezután megkapta a Gallia és Britannia provinciák, illetve valószínűleg Hispania provincia feletti parancsnokságot is.
293-ban Bononia közelében Constantius legyőzte Carausius erőit, aki Britanniában és Észak-Galliában saját magát császárnak deklarálta 286-ban. Carausiust megölte Allectus, aki a rationalisa volt és aki 296-ig átvette a Britannia feletti parancsnokságot, amikor is Constantius Asclepiodotust küldte oda a sziget elfoglalására. Asclepiodotus a Pretoritáriánus Gárda vezetője volt. Allectust legyőzték és megölték, a római fennhatóságot pedig helyreállították Britanniában.[6]
296-ban Constantius részt vett az alemannok elleni csatában is Lingones (Langes) városa mellett Galliában. Fogságba került, de hat órán belül kiszabadították a csapatai és legyőzte az ellenséget.[7] A Vindonissa (Windisch, Svájc) melletti csatában újra győzött az alemannok ellen .[forrás?] Ezek a győzelmek megerősítették a rajnai határ védelmét.
Diocletianus és Maximianus társcsászárok Diocletianus megromlott egészségi állapota miatt 305-ben lemondtak a hatalomról és a két addigi ceasar, Constantius és Galerius lettek a társcsászárok. Constantius uralokodott a nyugati birodalomban, Galerius pedig keleten. A két új caesar pedig Severus és Maximinus lettek. Constantinus, aki korábban azt remélte, hogy ő kapja az egyik ceasari kinevezést, ezután csatlakozott apja Galliában és Britanniában vezetett hadjáratához.[8] Constantius Britanniában halt meg York mellett 306-ban és a hadserege Constantinust császárrá kiáltotta ki.[9]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ "Marcus Flavius Valerius Constantius", "Valerius Constantius", "Gaius Valerius Constantius" és "Gaius Fabius Constantius" neveken is emlegetik a források
- ^ a görög pale/sárgászöld szóból
- ^ Historia Augusta, Claudius 13
- ^ Historia Augusta, Carus 17
- ^ Eutropius, Abridgement of Roman History 9.22; Zosimus, Historia Nova 2;
- ^ Aurelius Victor, Liber de Caesaribus 39
- ^ Eutropius, Abridgement of Roman History 9.23
- ^ Eutropius, Abridgement of Roman History 10.1, Aurelius Victor, Epitome de Caesaribus 39; Zosimus, Historia Nova 2
- ^ Eutropius, Abridgement of Roman History 10.1-2
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Előző uralkodó: Maximianus (és Diocletianus keleten) |
Római császár 305 (caesar 293-tól)-306 |
 |
Következő uralkodó: Flavius Valerius Severus (és Galerius keleten) |
Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
