Biztonsági Tanács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa, rövidítve ENSZ BT az ENSZ egyik főszerve.

A Szervezet 15-tagból áll, ebből 5 állandó és vétójoggal rendelkezik, tíz pedig változó (a Közgyűlés által választott, és nem rendelkezik vétójoggal).

Állandó tagok:

• Amerikai Egyesült Államok
• Francia Köztársaság
• Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
• Kínai Népköztársaság (1971-től)
• Oroszországi Föderáció (1991-től, mint a Szovjetunió jogutódja)

További tíz tagot – egyenként két-két évre – a közgyűlés választ a BT-be. Ez a tíz delegált állam jelenleg:

• Belga Királyság
• Burkina Faso
• Costa Rica-i Köztársaság
• Dél-afrikai Köztársaság
• Horvát Köztársaság
• Indonéz Köztársaság
• Líbiai Arab Köztársaság
• Olasz Köztársaság
• Panamai Köztársaság
• Vietnami Szocialista Köztársaság

Az 5 állandó tagnak egyetértési joga (vétójog) van a Tanács által tárgyalt minden kérdésben. A BT a gyors és hathatós cselekvés letéteményese, határozatai az ENSZ tagállamok részére kötelező érvényűek. Mivel a BT nem rendelkezik konkrét katonai (ill. egyéb rendvédelmi) erő felett, így érdekérvényesítő képessége meglehetősen korlátozott. Főként ennek tudható be, hogy némely állandó tag katonai műveleteit nem képes azonnal – csak fáziskéséssel a diplomácia útján – megállítani (pl. az amerikai-brit vezetéső Iraki háború). Rendszerint a NATO az a katonai szervezet (ill. egyes tagországai), amely képes az ENSZ BT érdekeit megfelelő mértékben képviselni (szerződése értelmében), valamint az EU érdekeltségi körén belül maga a 2007. január 1.-étől működő „összeurópai” haderő (European Rapid Reaction Force, ERRF).

[szerkesztés] Története

A BT az ENSZ Charta 23. cikkelye alapján jött létre. Első ülését 1946. január 17-én tartotta a londoni Church House-ban.

A Tanács folyamatosan ülésezik, az ülések helyszíne változó: az említett londoni helyszín mellett tartott már ülést Párizsban és Addisz Abebában is. A legtöbb ülés azonban az ENSZ New York-i székhelyén volt.

1971-ben az ENSZ Közgyűlés 2758. számú határozata a Tajvanon székelő Kínai Köztársaságot megfosztotta tagságától, helyette a Kínai Népköztársaságot ismerte el, és ez az állam kapott vétójoggal rendelkező helyet a BT-ben is.

1991-ben az Oroszországi Föderáció zökkenőmentesen lépett a Szovjetunió helyébe, bár az ENSZ Charta 23. cikkelyét, amely kimondja, hogy a BT tagságának módosításához magának a BT-nek a határozata is kell, nem követték (sem 1971-ben, sem 1991-ben), ugyanis a változásokat csak a Közgyűlés határozata alapján ejtették meg.