Asztma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

**Asthma**
*Osztályozás és külső források*
BNO-10	J 45.
BNO-9	493
OMIM	600807
DiseasesDB	1006
MedlinePlus	000141
eMedicine	med/177 emerg/43
MeSH	C08.127.108

Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket.

[szerkesztés] Előfordulása

Az asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte. Az utóbbi időkig előfordulási gyakorisága növekedett, az elmúlt években stagnálni látszik. Elsősorban a fejlett nyugati országokban gyakori; az egyes országok között nagy különbségek észlelhetőek, 0,5%-tól 10%-ig. Az előfordulási gyakoriság valószínűleg összefügg a nyugati életvitellel.

[szerkesztés] Kóréllattana

Az asztma pontos okát még mindig nem ismerjük. Örökletes hajlamnak biztosan van szerepe. Ismerünk már számos "asztma gént".

A légutak (hörgők) nyálkahártyájának krónikus gyulladása a jelenleg ismert legfontosabb elváltozás. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévő fehérvérsejtek (elsősorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. Ezek közül a hisztamin, és az interleukinok a legismertebbek. A tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszútávon, amit az orvosi nyelv remodellingnek nevez. E folyamat során az asztmára jellegzetes időleges (reverzíbilis) hörgőszűkület fokozatosan tartós, maradandó szűkületté alakul. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett valószínűleg oka a légutak kóros túlérzékenységének (hyperreaktivitás) is. Ez azt jelenti, hogy a hörgök, különböző hatásokra pl.: allergének, hideg levegő, cigarettafüst, vírus) gyors beszűküléssel reagálnak.

Asztmás roham, rosszullét alkalmával a kislégutak beszűkülnek. A szűkületet a légutakat (hörgőket) bélelő nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgök falában lévő simaizmok összehúzódása okozza. A légutak szűkülete elsősorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor nő a mellkasban a nyomás és a beszűkült kislégutak jóval előbb elzáródnak. E miatt a tüdőben több levegő marad a kilégzés végén a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a széndioxid leadás csökkenését is okozva.

[szerkesztés] Tünetei

A sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorító érzés és légzési nehézség (fulladás), szapora légzés, a mellkas felfújt állapota (hyperinflatio), a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás), súlyos roham esetén elkékülés (cyanosis) és légzési elégtelenség, mely néha akár halálhoz is vezethet. Tünetek már kisgyermekkorban jelentkezhetnek. Leggyakrabban 3 éves kor után. De bármely életkorban kialakulhat asztma. A tünetek jelentkezhetnek rövid (percekig vagy órákig tartó) légzészavar vagy roham formájában például fizikai terhelés, allergiás reakció után. Máskor légúti fertőzéstől kiváltva akár napokig is eltarthatnak. Súlyos asztmásoknál a tünetek folyamatosan jelen maradhatnak éveken át.

[szerkesztés] Vizsgálata, diagnosztikája

Légzésfunkciós tesztek
Provokációs tesztek
Allerrgia vizsgálat
Háziorvos, gyermekorvos, tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász szerepe
pszichoszomatika
Nemzetközi kezelési irányelvek, GINA

[szerkesztés] Kezelése

Az asztma ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg gyógyszeres kezelés mellett tünet mentes vagy csak minimális tünetei vannak.

Az allergiás asztmásoknál fontos az allergiát kiváltó anyagok kerülése, eltávolítása a beteg környezetéből. Ez háziállatok estében mint, macska, kutya viszonylag egyszerű, de házi poratka vagy még inkább füvek, fák virágpora esetében sokkal nehezebb, gyakran lehetetlen. A dohányfüst bizonyítottan káros, ezért mind az aktív és a passzív dohányzás kerülendő.

A gyógyszeres kezelés fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentős javulást hozott az asztmás betegek tömegeinek életében. Az asztma kezelésében használt szereket alapvetően két csoportba szokás sorolni: 1. Hörgőtágítók vagy rohamoldó szerek 2. Gyulladáscsökkentő szerek

Tipikus inhalációs berendezés (Serevent (salmeterol),hosszú hatású hörgőtágító)

A hörgőtágítók a légutak szűkületét oldják. Hatásuk perceken belül jelentkezik, de nem befolyásolják a gyulladást. Ilyenek a rövid hatású béta-mimetikumok, az antikolinerg szerek és a xantin származékok. Legismertebb szerek a Szalbutamol, Bricanyl, Atrovent, Ipraxa, illetve a Teofillin készítmények. A béta-mimetikumok hosszú, 12 órán át ható változatait is használják súlyos asztmásoknál általában inhalációs szteroidokkal kombinálva. Ilyenek a Serevent-Seretide, Foradil-Symbicort. A teofillinek kivételével e szereket leggyakrabban inhalációs készítményekként használják: belélegezhető spray, vagy porinhalátorok s bizonyos esetekben porlasztó készülékek segítségével. A belélegzés technikája rendkívül fontos a kezelés hatásossága szempontjából.

A gyulladáscsökkentő szerek legjelentősebb, az asztma kezelésében átütö sikert hozó csoportja az inhalációs ( belélegezhető) szteroidok. E szerek tartós napi egyszeri vagy gyakrabban kétszeri belélegzése már 2-3 hét után a krónikus gyulladás csökkenéséhez s 6 hét után akár teljes megszűnéséhez vezet jelentősen javítva vagy megszüntetve a légutak kóros ingerlékenységét ( hyperreaktivitását). A szöveti átalakulást (remodelling) sajnos nem tudják megakadályozni. Legismertebb képviselőik a beclomethason, budenosid, fluticason (Pulmicort,Flixotid).

Súlyosabb esetben többnyire rövid 5 napos kúrában Prednisolon tabletta is alkalmazható. Súlyos asztmában gyakran tartós szedése is elöfordul.

Újabb készítmény csoport, mely a gyulladást is csökkenti és a hörgőket is tágítja s e mellett az asztmával gyakran együtt járó szénanáthás panaszokat is csökkenti a leukotrien antagonisták. Ismert készítmény a montelukas (Singulair), mely tabletta formájában napi egyszeri dózisban már kisgyermekkortól adható. Sajnos a szteroidokhoz képest kevésbé hatékony, de az asztmások egy csoportjában önmagában is elegendő. Nagy előnye, hogy alig van mellékhatása.

A korábban széleskörben ,föleg gyermekeknél használt membrán stabilizátornak nevezett szereket ma már alig használják a szteroidokénál jóval gyengébb hatásuk miatt. Ilyenek voltak a chromolinok ( natriumcromoglicat, Intal) illetve a Zaditen.

Az antihisztaminok nem hatásosak sem az asztmás gyulladás sem a hörgőszűkület kezelésében, ezért nem tartoznak az asztma gyógyszerei közé. A köptetőket és váladékoldókat szintén nem javasolják a nemzetközi asztma kezelési ajánlások erősen kétséges hatásuk miatt.

A rendszeres sportolás kedvezően hat az asztmára. A magashegyi levegő bizonyos barlangok klímája szintén kedvezően befolyásolja az asztmát. Egyes esetekben a pszichoszociális problemák megoldására pszichoterápia is szükségessé válhat.

[szerkesztés] Megelőzése

Jelenleg nem ismerünk egyértelműen hatásos megelőzési módszert.

Az anyatejes táplálás szerepe még nem teljesen tisztázott. Számos vizsgálat a legalább az első 6 hónapban kizárólag anyatejjel való táplálást védő hatásúnak találta. Míg más vizsgálatok asztmás anyák gyermekei esetében az anyatejes táplálás asztma gyakoriságot fokozó hatását írták le. (Lancet) Az anyatej számos más kedvező hatása miatt az orvosok jelenleg a szoptatást javasolják minden esetben.

A dohányfüstnek kitett ( már az anyahmében is!!) gyermekeknél az asztma gyakrabban jelentkezik. Igy a dohányfüst kerülése része a megelőzésnek.

Háziállatok közül a kutya tartását gondolják sokan védő hatásúnak. Míg a macskákról nemrég igazolták, hogy a macskára nem allergiások esetében is növelik a légutak hyperreaktivitását.

A környezet allergénmentesen tartása, különösen a háziporatka mentesítés megelőzésben betöltött szerepe erősen kétséges.

3 éves kor előtti súlyos léguti vírusinfeciók valószínűleg szerepet játszanak az asztma "beindításában". Más vizsgálatok az endotoxinoknak tulajdonítanak védő hatást, mivel a farmon élő terhesek gyermekeinél és farmon felnövő gyermekek esetében jóval ritkábban alakul ki asztma.

Szénanáthás fiatal gyermekeknél immunotherápia (hyposenzibilizálás) tűnik ígéretesnek jelentősen csökkentve az asztma kialakulását a kezeltek csoportjában.