A sakkjátszmák lejegyzése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A sakkjátszmák lejegyzése a sakk nevű táblajáték egyes játszmáinak a rögzítését jelenti. A sakktábla mezőinek és a báboknak betűjeleivel egyértelműen lejegyezhető a sakkjátszma menete. Versenyen a játékosnak kötelessége, hogy mind saját, mind ellenfele lépését feljegyezze az ún. játszmalapra. A lejegyzett játszma nincs szerzői joggal védve.

A ma használatos módszer az algebrai lejegyzés (ezt mutatja be ez a szócikk), amely a 19. században elterjedt leíró sakklejegyzést váltotta fel.

Tartalomjegyzék 1 Figurák 1.1 A figurák rövidítése különböző idegen nyelveken 2 Lépések 2.1 Teljes lejegyzés 2.2 Sáncolás 3 Sakk és matt 4 Végeredmény 5 Játszmalap 6 Elemzés

[szerkesztés] Figurák

A figurák magyar betűjele a következő:

K: király

V: vezér

B: bástya

F: futó

H: huszár

A gyalognak nincs jele.

[szerkesztés] A figurák rövidítése különböző idegen nyelveken

Nyelv	Király	Vezér	Bástya	Futó	Huszár
Angol	K	Q	R	B	N (Kt)
Arab	م	ف	ر	فل	حص
Cseh	K	D	V	S	J
Dán	K	D	T	L	S
Eszperantó	R	D	T	K	Ĉ
Észt	K	L	V	O	R
Finn	K	D	T	L	R
Francia	R	D	T	F	C
Görög	Ρ	Β	Π	Α	Ι
Holland	K	D	T	L	P
Ido	R	D	T	E	K
Indonéz	R	M	B	G	K
Izland	K	D	H	B	R
Lengyel	K	H	W	G	S
Lett	K	D	T	L	Z
Litván	K	V	B	R	Ž
Magyar	K	V	B	F	H
Máltai	R	R	T	I	Ż
Német	K	D	T	L	S
Norvég	K	D	T	L	S
Olasz	R	D	T	A	C
Orosz	Кр	Ф	Л	С	К
Portugál	R	D	T	B	C
Román	R	D	T	N	C
Spanyol	R	D	T	A	C
Svéd	K	D	T	L	S
Szlovén	K	D	T	L	S
Török	Ş	V	K	F	A

[szerkesztés] Lépések

A lépések lejegyzésénél először a báb betűjelét írjuk le, majd az érkezési mező koordinátáit. Gyaloglépésnél csak az érkezési mezőt tüntetjük fel. Pl.:

Kh7 – király lép h7-re

Ve8 – vezér lép e8-ra

Bd4 – bástya lép d4-re

Fc2 – futó lép c2-re

Hf3 – huszár lép f3-ra

e4 – gyalog lép e4-re

A gyalog átváltozásnál a célmező után, azzal egybeírva szerepeltetjük az új figura jelét. Pl.:

b8V – gyalog lép b8-ra, és átváltozik vezérré

f1H – gyalog lép f8-ra, és átváltozik huszárrá

Az ütést a figura jele után egy x jellel jelöljük. Pl.:

Fxb1 – futó üti a b1-en álló figurát

Kxg5 – király üti a g5-ön álló figurát

Ha a gyalog üt, az x elé azon vonal betűjelét írjuk, amelyről kiindulva az ütés történt. Pl.:

hxg5 – gyalog üti a h vonalról a g5-ön álló figurát

dxe6 – gyalog üti a d vonalról az e6-on álló figurát

Rövidített lejegyzésnél nem x jelet használunk az ütésre, hanem a célmező utáni kettőspontot. Pl.:

Fb1: – futó üti a b1-en álló figurát

Kg5: – király üti a g5-ön álló figurát

Ha gyalog üt, csak az indulási és érkezési vonalat jelöljük – már amennyiben a konkrét helyzet egyértelmű.

hg: – gyalog üti a h vonalról a g vonal valamelyik mezőjén álló figurát.

Az en passant lépésnek nincs külön jelölése, hiszen az ütés megjelölésével egyértelmű, mi történt.

[szerkesztés] Teljes lejegyzés

Szokás úgy is játszmát lejegyezni, hogy nemcsak az érkezési, hanem az indulási mezőt is jelzik, egymástól kötőjellel elválasztva (hosszú játszmajegyzés). Pl.:

Hb1-c3

Ez azonban az esetek túlnyomó többségében felesleges. Ha azonban egy figurafajtából több is léphet ugyanarra a helyre, a figura betűjele után mindenképpen fel kell tüntetnünk a kiindulási mezőt is, illetve legalább vonalának betű- vagy sorának számjelét. Pl.:

Hce5 – A c vonalon álló huszár lép e5-re. Ha van egy huszár c6-on, egy másik pedig g4-en, mindkettő mehetne e5-re, ezért nem elég a He5 jelzés.

B8d7 – A 8. soron álló bástya lép d7-re. Ha van egy bástya d2-n, egy másik pedig d8-on, mindkettő mehetne d7-re, ezért nem elég a Bd7 jelzés, de nem megfelelő a Bdd7 sem.

További példák:

Bcc5 – a c vonal valamelyik mezőjén álló bástya lép c5-re

hxg3 – a h vonalon álló gyalog (nem pedig az f vonalon álló) üti a g3-on álló figurát

Hdxf4 – a d vonalon álló huszár leüti az f4-en álló figurát

dc5: – gyalog üti a d vonalról (nem pedig a b vonalról) a c5-ön álló álló figurát

[szerkesztés] Sáncolás

0–0 – rövidsánc

0–0–0 – hosszúsánc

[szerkesztés] Sakk és matt

Sakkadás esetén a lépés végére + jelet teszünk. Pl.:

Hg5+

g6+

Hfxg4+

bc8:B+ – a b7 gyalog leüti a c8-on álló figurát, bástyává változik, és ezzel sakkot ad

A mattadó lépés végére # jelet teszünk. Pl.:

Vd1#

Fxe2#

hg:#

f8V# – gyalog lép f8-ra, átváltozik vezérré, és ezzel mattot ad

[szerkesztés] Végeredmény

1:0 – világos nyert

0:1 – sötét nyert

1/2–1/2 – döntetlen

[szerkesztés] Játszmalap

A lépések sorrendje a játszmalapon adott: minden lépés új, számozott sorba kerül. Ha más körülmények között akarunk feltüntetni egy sakkjátszmát, a lépés előtt föl kell tüntetnünk annak sorszámát is. A sorszám mindig egy lépéspárra vonatkozik; a sorszám után következik világos lépése, majd ettől gondolatjellel, esetleg csupán szóközzel vagy rövid i-vel (oroszul: és) elválasztva sötét válaszlépése. Példa egy játszmakezdetre:

1. e4–c5, 2. Hf3–d6, 3. d4–cd:, 4. Hd4:–e6 stb.

[szerkesztés] Elemzés

A sakkjátéknak nagyon gazdag irodalma van. Ennek jelentős részét a múltban lejátszott játszmák dokumentációja, ill. azok elemzése teszi ki. A játékelemzés szokásos jelzései a következők:

! – jó lépés

!! – nyerő lépés

? – rossz lépés

?? – vesztő lépés

!? – jónak ígérkező, szokatlan lépés

?! – bizonytalan kimenetelű, szokatlan lépés

+= – világos kicsit jobban áll

=+ – sötét kicsit jobban áll

+– – világos nyerésre áll

–+ – sötét nyerésre áll