Érmihályfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°31′12’’, k. h. 22°7′48’’47.52, 22.13

Érmihályfalva (Valea lui Mihai)

Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Megye	Bihar
Rang	város
Beosztott falvak	-
Polgármester	Kovács Zoltán
Irányítószám	415700
Népesség
Népesség	10 324 (2002)^[1]
Magyar lakosság	8757
Népsűrűség	140 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	73,54 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érmihályfalva
é. sz. 47°31′12’’, k. h. 22°7′48’’47.52, 22.13
Érmihályfalva weboldala

Érmihályfalva (románul: Valea lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén, Nyírábránnyal vasút és közút köti össze.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Nevezetességei
3 Híres személyiségek, akik itt születtek vagy tevékenykedtek
4 Rendezvények, kulturális csoportok
5 Testvérvárosok
6 Hivatkozások
7 Lásd még
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A város első írásos említése 1270. augusztus 20-áról származik. 1312-ben Károly Róbert királytól vámszedési jogot kapott. A városnak akkor többféle neve volt, például: Nogh Myhalfalva, Nogmyhal. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a 18 bihar vármegyei városok egyike volt. 1459-ben vásártartási jogot kapott. 1587-ben az Oszmán Birodalom megszállta a várost, a lakosság elmenekült. Miután a törökök elmentek, a lakosság visszatért és református hitre tért. A templomát újraépítették, az 1491-ben Nagyváradon öntött harangja a mai napig megtalálható a város templomjában.

A 15-16. századokban lakossága igen alacsony volt. 1880-ban 1594 lakosa volt, teljesen magyar. 1880-ban, 1930-ban és 1989-ben többször visszakapta városi helyzetét.

Az 1871-ben épített, Szatmár-Debrecen városokat összekötő vasút, majd pedig az 1887-ben épített Nagyvárad-Debrecen városokat összekötő vasút is érintette a várost. Az I. világháború végétől Románia része volt. A II. bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak egy rövid időre. 1945-től újra Románia része lett.

A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. 2002-ben 10324 lakosából 8757 magyar, 1442 román, 95 roma és 30 egyéb volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az 1956-os emlékmű

Bocskai István mellszobra (2000)
A XX. század hőseinek és áldozatainak emlékműve (2004)
Az 1956-os "Érmihályfalvi csoport" emlékműve (2006)

[szerkesztés] Híres személyiségek, akik itt születtek vagy tevékenykedtek

Zelk Zoltán (1906-1981) József Attila és Kossuth-díjas költő, prózaíró.
Dr. Andrássy Ernő (Szalacs,1894 – Érmihályfalva, 1968) orvos, ornitológus, régész, az „Érmellék utolsó polihisztora”
Máté Imre (1936-1989) költő
Kuthy Lajos (1813-1864) próza- és drámaíró
Sass Kálmán (1904-1958?) református lelkipásztor, 1956-os mártír