Érsemjén
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Érsemjén (Şimian) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Bihar |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Érkenéz, Érselénd |
| Polgármester | Balazsi József |
| Irányítószám | 417545 |
| Népesség | |
| Népesség | 2569 (2002)[1] |
| Község népessége | 4045 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 2184 |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 91,74 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Érsemjén
|
|
| Érsemjén weboldala | |
Érsemjén (románul Şimian): falu Romániában, Bihar megyében. Községközpont, Érkenéz és Érselénd tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Érmelléken, Érmihályfalvától 5 km-re, délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar Semjén személynévből származik. Előfordul Érsemlyén írásmóddal is. (Lásd: Pásztor Emil: Érsemlyén vagy Érsemjén?)
[szerkesztés] Története
1321-ben Wysimean néven említik először. 1910-ben 2655 lakosából 2649 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Érmihályfalvi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 4202 lakosából 2894 magyar, 899 román, 390 cigány és 15 német volt. 2007-es adatok szerint összesen 3924 lakosa van.
Érsemjén a XIV. század elején Simián és Újsimián néven, mint a Balog-Semjén nemzetség birtoka volt megnevezve. Nevét ugyanígy írták az akkori pápai tizedlajstromban is. 1445-ben a falu a Zólyomi család birtoka volt. 1520-ban Érsemjént a fennmaradt oklevelek mint vámszedőhelyet írják le. 1560-ban a Makófalvi család tagjainak voltak itt birtokai. A család kihaltával Varkocs Tamás váradi főkapitány, majd 1600 körül a Fráter és a Péchy család lett a birtokosa. I. Lipót császár idejében a Bossányiak, ezek révén pedig később a Krajnik, Kazinczy, Szúnyogh, és Dobsa család, míg a Fráter és Péchy családokkal való összeházasodás révén a Kölcsey, Dobozy és a Pogány családok voltak itt birtokosok. A XX. század elején a Fráter család, Szunyogh Zsigmond, Krajnik Ödön és Nagy György is birtokosa volt.
Itt született Kazinczy Ferencz 1759. október 27-én.
Az 1900-as évek elején a szülőháza előtti kis parkban állt a Magyar Tudományos Akadémia közvetítésével születése 100 éves évfordulója alkalmából felállított gránit-emlékkő a következő felirattal:
„Kazinczy Ferencz születése helyén, százados emlékül a hazafiui kegyelet. MDCCCLIX.”
A szobor felállításának költségét Krajnik Alajos viselte nagybátyja iránti kegyeletből.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született:
- Kazinczy Ferenc (1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) költő, nyelvújító. Szülőháza emlékmúzeum, szobrát 1907-ben leplezték le a faluban.
- Fráter Lóránd (1872. június 17. – Budapest, 1930. március 13.) nótaszerző. Emléktábla hirdeti munkásságát.
- Csiha Kálmán (1929. szeptember 17. – Marosvásárhely, 2007. november 7.) református püspök, költő, publicista.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
- Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
