Charles Darwin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Charles Darwin
Charles Darwin portréja
Született:
1809. február 12. Shrewsbury, Anglia
Meghalt:
1882. április 19.(73 évesen) Downe, Anglia

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója.

[szerkesztés] Személyes adatok

Apja Robert Waring Darwin (1766-1848) Shrewsbury köztiszteletben álló orvosa. Anyja Susannah Wedgwood (1765-1817). Ötödik gyermekként és második fiúként született. Nővérei Marianne, Caroline, Susan, és Emily Catherine, bátyja Erasmus Alvey Darwin. Nagyapjai a fazekas Josiah Wedgwood (1730-1795) és az evolúcionista költő (nincs köze a biológiai evolúcióhoz) és orvos Erasmus Darwin (1731-1802). Nagyanyjai Sarah Wedgwood (1734-1815) és Mary Howard (1740-1770).

[szerkesztés] Korai pályája

[szerkesztés] 1825 októbere, az edinburgh-i egyetem

Apja akarata volt, hogy mindkét fia orvosnak tanuljon. Darwin orvostudományt ment tanulni az edinburgh-i egyetemre. Két évet töltött el itt, de nem bírta nézni a műtéteket, melyek ekkor még érzéstelenítés nélkül zajlottak. Ez volt az ok, amiért otthagyta az egyetemet.

[szerkesztés] 1827. A cambridge-i egyetemen teológiai tanulmányokba kezd

Mikor Darwin otthagyta az orvosi egyetemet apja megijedt, hogy kisebbik fia becsületes munka nélkül marad, így egy sebtében hozott döntéssel elküldte Darwint Cambridge-be teológiát tanulni. Itt került először kapcsolatba a természettudományok több tekintélyével. Három egymást követő évben látogatta John Stevens Henslow fiatal tiszteletes és botanikaprofesszor óráját. Kételkedett saját hitében, de nem talált semmit az akkori teológiai munkákban, amit ne tudott volna elhinni. 1828-ban kijelentette, hogy nem érzi magát eléggé eltökéltnek, hogy belépjen az egyházba. Az 1831 Januári BA vizsgán tizedik lett a 178-ból, ezzel saját magát is meglepve. Tanulmányai befejezése után is Cambridge-ben maradt, érdeklődését kásőbb a Geológia felé fordította.

[szerkesztés] 1831. december 27-e a Beagle hajóút

Mikor visszatért Shrewsbury-be egy Adam Sedgwick geológus által vezetett tudományos túráról, egy levelet talált az asztalán, melyben Henslow felajánl neki egy lehetőséget egy világkörüli tudományos úton való részvételre. Darwin apja először hallani sem akart az egészről, de később beleegyezett és fia minden költségét állta. A hajóút öt éven át tartott, melynek során eljutottak a Cape Verde-szigetekre, Brazíliába, Montevideoba és Buenos Airesbe, Tierra del Fuegoba, a Falkland-szigetekre, Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagosz-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra, Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauríciuszra és Cape Townba. 1836. október 2-án érkezik vissza Angliába.

- 1839. Megjelenik útleírásának első kiadása (Journal of researches into the natural history and geology of the countries visited during the voyage of H.M.S. >Beagle< round the world.)

[szerkesztés] 1842. London közelébe, Downe-ba költözik; fajok eredetéről kialakult elméletének rövid vázlata

Gyakori a tévhit, hogy Darwin már a hajóút során megfogalmazta az evolúció elméletét. Ez a felfedezése valójában csak az összegyűjtött lények sok évnyi elemzése és rendszerezése során, fokozatosan állt össze. Komoly problémát okozott neki, hogy elméletét hogyan fogadná a közvélemény, hisz a tudomány általában a vallási hatalom által felállított keretek között dolgozott és komolyan félt, hogy alapvetően naturalista munkája veszélybe sodorhatja.

[szerkesztés] Pályájának későbbi szakasza

1861-től kezdve már többnyire csak botanikával foglalkozik. Mindig is fontosnak tartotta a növények tanulmányozását az állatokkal és az evolúcióval kapcsolatos munkáiban. Nem tartotta magát profi botanikusnak vagy taxonómusnak, saját botanikai kutatásait pihenésnek vagy hobbinak tekintette. Mikor 1878-ban beválasztották a párizsi Académie des Sciences-be az kifejezetten a botanikai munkája miatt volt.

Több könyvet is írt ezen kutatásairól:

On the Various Contrivances by which British and Foreign Orchids are Fertilised by Insects (1862)
Insectivorous Plants (1875)
The Movements and Habits of Climbing Plants (1875)
The Effect of Cross and Self-Fertilisation in the Vegetable Kingdom (1876)
The Different Forms of Flowers on Plants of the Same Species (1877)
The Power of Movement in Plants (1880)

[szerkesztés] Legfőbb művei

1859. november 24. A fajok eredete
1871 Az ember származása és a nemi kiválasztás

[szerkesztés] Kevésbé ismert művei

1862 Az orchideák megtermékenyítéséről
1868 Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában
1869 Egy és ugyanazon növény virágainak különböző formáiról
1872 Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál
1876 A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban

[szerkesztés] Viták munkássága körül

Egy tipikus szatíra Darwinról (Hornet magazine, 1866)

Darwin a maga idejében még sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de a támadások nem feltétlenül emiatt érték. Sok állítását a kritikusai (elsősorban a kreacionista mozgalom szerint) ma sem sikerült igazolni^[forrás?], de a biológia későbbi fejlődésével a legalapvetőbb darwini paradigmák igaznak bizonyultak. Elméletének a genetikával való sikeres egyesítéséből született a neodarwinizmus. Tudományos körökben ma már az evolúció maga teljeskörű elfogadottságnak örvend, az elmélet részleteivel kapcsolatban viszont továbbra is termékeny viták zajlanak (pl. arról, hogy mi a szelekció alapegysége). Az evolúció elméletét azonban a kreacionizmus és az intelligens tervezés hívei a mai napig támadják.

Egyesek (pl. Michael J. Behe, az intelligens tervezés híve) a sejtszintű molekuláris rendszerek (sejtszervecskék) evolúció általi keletkezésének lehetőségét tagadják. Biológusok körében megfogalmazódott az az elmélet, miszerint a földi élővilág idegen eredetű (exogenezis-elmélet). Az exogenezis (sokszor helytelenül pánspermiaként emlegetik) bolygóközi távolságokon elméletben lehetséges, de valós bizonyítékot még senki sem talált arra, hogy valóban így kerülhetett-e az élet a Földre. Egyes, túlnyomórészt vallásos mozgalmak úgy gondolják, hogy a földi élet egy tudatos külső erő hatására jött létre. Ezen feltevés alátámasztására tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésre.

Vannak, akik nézeteit kiterjeszteték az emberi társadalomra (szociáldarwinizmus), mondván, hogy ott is a „legalkalmasabb" csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni. Újabban a természetes kiválasztódás elméletét, az evolúciós szemléletet más társadalomtudományi területeken (többek között a pszichológiában, gazdaságtudományokban stb.) is megpróbálták alkalmazni, így született meg pl. a memetika is, melynek kidolgozói a gének, és a kultúrák, eszmék, gondolatok (ill. az ezeket hordozó információ-csomagok, az ún. mémek) terjedése, viselkedése között vonnak párhuzamot. (Richard Dawkins)