Albán nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Albán (Shqipe)
Beszélik:	Albánia, Koszovó, Macedónia, Görögország, Olaszország, Törökország, Románia, Bulgária, Ukrajna, Szíria, Egyiptom, Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Ausztrália
Terület:	Délkelet-Európa
Beszélők száma:	6 169 000
Besorolás:	Indoeurópai nyelvcsalád  Albán nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Albánia, Koszovó, Macedónia
Szabályozza:	albán kormány
Nyelvkódok
ISO 639-1	sq
ISO 639-2	sqi
SIL-kód:	alb

Az albán nyelv (albánul: Shqipe/Shqipja) az indoeurópai nyelvcsalád tagja. Közeli rokona nincs. A nyelv Albánia (Shqipëria) hivatalos nyelve, kb. 3,5 millió ember beszéli. Az albánt beszélik még Koszovóban (Kosova – Szerbia, kb. 3 millió beszélő), Nyugat-Macedóniában (400000 ember), Görögországban (kb. 600000 lakos), valamint elszórtan Törökországban, Olaszországban, Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában, és Európán kívül Szíriában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában és Ausztráliában mintegy 2,5 millióan.

Tartalomjegyzék 1 Az albán ábécé 2 Kiejtés 2.1 Magánhangzók 2.2 Kettőshangzók 2.3 Mássalhangzók 2.4 Hangsúly 3 Nyelvjárások 4 Alaktan 4.1 Névelők 4.2 Főnevek 4.2.1 Az első ragozású főnevek 4.2.2 A második ragozású főnevek 4.2.3 A harmadik ragozású főnevek 4.2.4 A semleges nemű főnevek ragozása 4.3 Birtokviszony 5 Melléknevek 6 Névmások 6.1 Személyes névmások 6.2 Birtokos névmások 7 Számnevek 8 Az ige 8.1 Szabályos igeragozás 8.2 Rendhagyó igeragozás 9 Példaszöveg 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az albán ábécé

A betűk: A, B, C, Ç, D, Dh, E, Ë, F, G, Gj, H, I, J, K, L, Ll, M, N, Nj, O, P, Q, R, Rr, S, Sh, T, Th, U, V, X, Xh, Y, Z, Zh

A betűk nevei: a, bë, cë, çë, dë, dhë, e, ë, fë, gë, gjë, hë, i, jë, kë, lë, llë, më, në, një, o, pë, që, rë, rrë, së, shë, të, thë, u, vë, xë, xhë, y, zë, zhë

A w csak idegen nevekben fordul elő (nagyon ritka).

Sohasem választjuk el a következő betűket: dh, gj, ll, nj, rr, sh, th, xh, zh.

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

• a: megfelel a magyar palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]: kam [kam]
• e: megfelel a csak a magyar nyelvjárásokban létező zárt, kissé é-s színezetű e-nek [e]: qesh [ceʃ]
• ë: kiejtése rövid, semleges ö-szerű hang, melyet a szakirodalomban svá (schwa) néven ismernek (jellemző a német, angol, francia hangsúlytalan e hang ejtésekor) [ə]: unë ['unə]
• i: megfelel a magyar i-nek [i]: libër ['libər]
• o: megfelel a magyar o-nak [o]: thom [θom]
• u: megfelel a magyar u-nak [u]: punoj ['punoj]
• y: megfelel a magyar ü-nek [y]: dyzet ['dyzet]

Az egyes hangok nyelvjárásonként változhatnak. A gegben sokszor más hangot ejtenek az ë helyett, igen sok az orrhang, melyet az '^' ékezet jelöl, és általában a szóbeli r helyett n-et ejtenek: toszk rërë ['rərə] – geg rânë ['rãnə].

Az olaszországi nyelvjárásra jellemző, hogy az y betűt [i]-nek ejtik, valamint az ë behelyettesítése más hanggal (pl: [e], [o], [u]), amely olykor szélsőséges kiejtést is eredményezhet (lásd még a mássalhangzókat is!): dyzet ['dizet], vëlla [vwa].

[szerkesztés] Kettőshangzók

Az albánban kevés kettőshangzót találunk, a legjellemzőbbek az ie [ie], ua [ua], ue [ue] (egyes nyelvjárásokban egyszerű [u:]), ye [ye] kapcsolatok.

[szerkesztés] Mássalhangzók

A b, c, d, f, g, j, k, m, n, p, r, t, v, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ts], [d], [f], [g], [j], [k], [m], [n], [p], [r], [t], [v], [z]). Példák: libër [lib'ər], Jacy [ja'tsy], di [di], flas [flas], grua [grua], je [je], mik [mik], motrë [mot'rə], janë [ja'nə], punoj [pu'noj], gruaja ['gruaja], këtu [kə'tu], vëlla [və'lla], Erzeni [erze'ni].

A többi betűt a következő módon ejtjü;k:

• ç: magyar cs [ʧ]: Kuçi [ku'ʧi]
• dh: mint az angol th a then szóban [ð]: Hardhista [harðis'ta]
• gj: magyar gy [ɟ]: Gjërgj [ɟərɟ]
• h: magyar h [h], de nyelvjárásokban (főleg Olaszországban) előfordulhatnak zöngésebb változatai [x], [γ]: hamë [ha'mə]/[xa'mə]/[γa'mə]
• l: mint a magyar l [l], az olasz nyelvjárásokban lehet lágy is [ʎ]: libër [lib'ər] ([ʎib'ər])
• ll: mint a magyar hosszú ll [ll], az olasz nyelvjárásokban (Greçi, Këmarini, Munxhifuni, Ruri, Kazallveqi, Shen Kogi, Puhëriu, Karfici, Mashqiti, Hora të Arbëreshëvet, Sëndastinës) gargalizáláskor ejtett gégehanghoz hasonlít (gh) [γ], ilyenkor u után gyakran nem ejtik: vëlla [və'lla] ([və'γa] sőt [vwa])
• nj: magyar ny [ɲ]: një[ɲə]
• q: magyar ty [c]: qesh [ceʃ]
• rr: erősen pergetett r [rr]: rreth [rreθ]
• s: magyar sz [s]: motrës [mot'rəs]
• sh: magyar s [ʃ]: është [əʃ'tə]
• th: mint az angol th a think szóban [θ]: thuash [θu'aʃ]
• x: magyar dz [ʣ]: Rranxa [rran'ʣa]
• xh: magyar dzs [ʤ]: Hoxha [ho'ʤa]
• zh: magyar zs [ʒ]: Librazhdi [libraʒ'di]

A toszk és arbëresh nyelvjárásokban a szó végi zöngés mássalhangzók zöngétlenné válhatnak, valamint a zöngétlen mássalhangzók zöngések előtt szintén zöngésekké válnak: Gjërgj [ɟərc]; ishmë [iʒm].

Olaszországban a h egyes helyeken hasonlóan hangzik, mint az ll [γ], de sohasem ott, ahol az ll-t is így ejtik!.

[szerkesztés] Hangsúly

A hangsúly általában az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van, nem jelölik; általában ragozás közben is megőrzi helyét, bár többes számban eltolódhat: njeriu [ɲe'ri.u] – njerëzit ['ɲerəzit]. Az összetett szavaknál csak az utolsó tag hangsúlya marad meg.

Itt a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűvel jelezzük.

[szerkesztés] Nyelvjárások

Három dialektusa ismert: Albániában északon a geg (gegërishte) nyelvjárást, délen a toszkot (toskërishte) beszélik, az elválasztóvonal a Shkumbin folyó. A harmadik az Olaszországban beszélt nyelvjárás, az arberes (arbërisht, arbëreshë). Az irodalmi albán nyelv (gjuha letrare shqipe) a toszk nyelvjáráson alapul, de sok geg elem is belekerült. Az egyes nyelvjárásoknak alnyelvjárásai is kialakultak, de ezek leginkább csak szókincsükben különböznek egymástól.

A geg nyelvjárást beszélik Koszovóban, valamint Kelet-Európa többi részén, míg Törökországban és Görögországban a toszk a domináns. Az olaszországi albánok mind az arbëresh dialektust beszélik.

[szerkesztés] Alaktan

[szerkesztés] Névelők

Az albán határozatlan névelő a një (egyes szám) és a ca (többes szám). A határozott névelőt ragokkal fejezik ki, hím- és semlegesnemben -i, nőnemben -(j)a.

[szerkesztés] Főnevek

Az albán három nyelvtani nemet kü;lönböztet meg (hím-, nő- és semlegesnem – ez utóbbiak nagy része hímneműként ragozódik). Ezen belül megkülönböztetjük a határozott névelővel álló alakokat.

Az albán szótárakban a főnevek négy alakját adják meg: az egyes szám alanyesetű határozatlan alakot; az egyes szám alanyesetű határozott alakot; a többes szám alanyesetű határozatlan alakot; valamint a többes szám alanyesetű határozott alakot: det, deti, dete, detet.

A főneveket ragozásuk szerint három csoportra oszthatjuk. Az első ragozásba a főnevek kb. 35%-a, főleg hímneműek tartoznak. A másodikba kb. 5%, szintén hímneműek (és semlegesek), jellegzetessége a lágyítás. Végül a harmadikba a főnevek maradéka tarozik, melyek nőneműek.

[szerkesztés] Az első ragozású főnevek

Egyes főnevek ragozás közben elvesztik utolsó szótagukból a hangsúlytalan ë hangot: libër – könyv.

[szerkesztés] A második ragozású főnevek

[szerkesztés] A harmadik ragozású főnevek

Az -a, -e, -e, -o, -o tövű főnevek -e végződés helyett -je-t kapnak: mace – maceje
Hangsúlyos magánhangzóra végződő szavak -ës helyett -së végződést kapnak, hangsúlytalan magánhangzóra végződők pedig egyszerű -s-t: mace – maces.

Az olaszországi nyelvjárások egyes esetekben eltérhetnek az itt megadottaktól (főként az ë használatában).

[szerkesztés] A semleges nemű főnevek ragozása

A semleges nemű főnevek egyes számban hímneműként, többes számban nőneműként ragozódnak.

[szerkesztés] Birtokviszony

Az albán birtokos, valamint jelzős szerkezetben használnunk kell egy kapcsolószót, ami i, e, së, të lehet. Használatuk:

• i-t használunk alanyesetű egyes számú hímnemű főnév esetén;
• e-t használunk alanyesetű egyes számú nőnemű főnév; tárgyesetű egyes számú főnév; alany- vagy tárgyesetű többes számú főnév esetén;
• së-t használunk egyéb esetű egyes számú határozott nőnemű főnév esetén;
• të-t használunk minden más esetben.

[szerkesztés] Melléknevek

A melléknevek csak akkor kaphatnak végartikulust, ha megelőzik a főnevet. Normál esetben a jelző a vonatkozó szó után áll.

[szerkesztés] Névmások

[szerkesztés] Személyes névmások

Ragozásuk a következő (Alany-, Birtokos-, Részeshatározós- (hangsúlyos/hangsúlytalan), Tárgy- (hangsúlyos/hangsúlytalan), Eszközhatározós eset; Részeshatározós eset + e; Részeshatározós eset + i):

• Egyes szám első személy – én: unë, –, mua/më, mua/më, meje; ma; m'i
• Egyes szám második személy – te: ti, –, ty/të, ty/të, teje; ta; t'i
• Egyes szám harmadik személy – ő (hímnem – nőnem): ai – ajo, i atiji – i asaji, atiji/i – asaji/i, atë/e, tij – saj; ia; ia
• Többes szám első személy – mi: ne, –, neve/na, ne/na, nesh; na e; na i
• Többes szám második személy – ti: ju, –, juve/ju, ju, jush; jua; jua
• Többes szám harmadik személy – ők (hímnem – nőnem): ata – ato, i atyre, atyre/u, ata/i – ato/i, tyre; ua; ua

[szerkesztés] Birtokos névmások

Ragozásuk a következő (Egy birtok -> Ae, Be, Re, Te, Ee (hangsúlyos/hangsúlytalan alakok); Több birtok -> Ae, Be, Re, Te, Ee):

• Hangsúlytalan alakok:
  • Egyes szám első személy – az én ...-m (hímnem – nőnem): im – ime, tim – sime, tim – sime, tim – time, tim – sime; e mi – e mia, të mi – të mia, të mi – të mia, e mi – e mia, të mi – të mia
  • Egyes szám második személy – a te ...-d (hímnem – nőnem): yt – jote/jot, tënd/tyt – sate/sat, tënd/tyt – sate/sat, tënd/tët – tënde/tët, tënd/tyt – sate/sat; e tu – e tua, të tu – të tua, të tu – të tua, e tu – e tua, të tu – të tua
  • Egyes szám harmadik személy – az ő ...-je (hímnem hímnemű – nőnemű birtok): i tij – e tij, të tij – së tij, të tij – së tij, e tij, të tij – së tij; e tij, të tij, të tij, e tij, të tij
  • Egyes szám harmadik személy – az ő ...-je (nőnem hímnemű – nőnemű birtok): i saj – e saj, të saj – së saj, të saj – së saj, e saj, të saj – së saj; e saj, të saj, të saj, e saj, të saj
  • Egyes szám harmadik személy – a saját ...-ja (hímnemű – nőnemű birtok): i vet – e vet, të vet – së vet, të vet – së vet, e vet, të vet – së vet; e vet, të vet, të vet, e vet, të vet
  • Többes szám első személy – a mi ...-nk (hímnem – nőnem): ynë – jonë, tonë – sonë, tonë – sonë, tonë, tonë – sonë; e tanë – e tona, të tanë – të tona, të tanë – të tona, e tanë – e tona, të tanë – të tona
  • Többes szám második személy – a ti ...-tek (hímnem – nőnem): juaj, tuaj – suaj, tuaj – suaj, tuaj, tuaj – suaj; e tuaj – e tuaja, të tuaj – të tuaja, të tuaj – të tuaja, e tuaj – e tuaja, të tuaj – të tuaja
  • Többes szám harmadik személy – az ő ...-jü;k (hímnem – nőnem): i tyre, të tyre, të tyre, e tyre, të tyre; e tyre, të tyre, të tyre, e tyre, të tyre
• Hangsúlyos alakok:
  • Egyes szám első személy – az enyém (hímnem – nőnem): imi – imja, timit – simes, timit – simes, timin – timen, timit – simes; të mitë – të miat, të mive – të miave, të mive – të miave, të mitë – të miat, të mive – të miave
  • Egyes szám második személy – a tiéd (hímnem – nőnem): yti – jotja, tëndit – santes, tëndit – santes, tëndin – tënden, tëndit – santes; të tutë – të tuat, të tuve – të tuave, të tuve – të tuave, të tutë – të tuat, të tuve – të tuave
  • Egyes szám harmadik személy – az övé (hímnem hímnemű – nőnemű birtok): i tiji – e tija, të tijit – së tijës, të tijit – së tijës, të tijin – të tijën, të tijit – së tijës; të tijtë – të tijat, të tijve – të tijave, të tijve – të tijave, të tijtë – të tijat, të tijve – të tijave
  • Egyes szám harmadik személy – az övé (nőnem hímnemű – nőnemű birtok): i saji – e saja, të sajit – së sajës, të sajit – së sajës, të sajin – të sajën, të sajit – së sajës; të sajtë – të sajat, të sajve – të sajave, të sajve – të sajave, të sajtë – të sajat, të sajve – të sajave
  • Egyes szám harmadik személy – a sajátja (hímnemű – nőnemű birtok): i veti – e veta, të vetit – së vetës, të vetit – së vetës, të vetin – të vetën, të vetit – së vetës; të vetët – të vetat, të vetëve – të vetave, të vetëve – të vetave, të vetët – të vetat, të vetëve – të vetave
  • Többes szám első személy – a miénk (hímnem – nőnem): yni – jona, tonit – sonës, tonit – sonës, tonin – tonën, tonit – sonës; tanët – tonat, tanëve – tonave, tanëve – tonave, tanët – tonat, tanëve – tonave
  • Többes szám második személy – a tiétek (hímnem – nőnem): juaji – juaja, tuajit – suajës, tuajit – suajës, tuajin – tuajën, tuajit – suajës; tuajt – tuajat, tuajve – të tuajave, tuajve – të tuajave, tuajt – tuajat, tuajve – të tuajave
  • Többes szám harmadik személy – az övék (hímnem – nőnem): i tyri – i tyrja, të tyrit – së tyrës, të tyrit – së tyrës, të tyrin – të tyrën, të tyrit – së tyrës; të tyret, të tyreve, të tyreve, të tyret, të tyreve

[szerkesztés] Számnevek

• 1–10: një, dy, tre/tri, katër, pesë, gjashtë, shtatë, tetë, nëntë, dhjetë
• 11–21: njëmbëdhjetë, dymbëdhjetë, trembëdhjetë/trimbëdhjetë, katërmbëdhjetë, pesëmbëdhjetë, gjashtëmbëdhjetë, shtatëmbëdhjetë, tetëmbëdhjetë, nëntëmbëdhjetë, njëzet, njëzet e një
• 30–100, 1000: tridhjetë, dyzet, pesëdhjetë, gjashtëdhjetë, shtatëshjetë, statëdhjetë, tetëdhjetë, nëntëdhjetë, qind, mije

[szerkesztés] Az ige

Az albánban nincsen főnévi igenév, a szótárban az igéket egyes szám első személyű alakban találjuk meg.

[szerkesztés] Szabályos igeragozás

Az igeragozásnál három csoportot különböztetünk meg: a mássalhangzóra végződő igéket, a magánhangzóra végződő igéket és a -j-re végződőket.

Példák: qesh – nevetni, flas – beszélni, ha – enni, punoj – dolgozni

Az E2-ben és E3-ban az -s végű igék töve -t-re módosul; ugyanezeknél a hangsúlyos -a, -o hangok E2-ben és E3-ban -e-re, T2-ben -i-re változnak.

Egyes észak-olasz nyelvjárásokban a punonj ragozása a következő: punonjë, punonë, punonë, punonjëmë, punonjëni, punonjënë.

Visszaható alakok képzésénél tőhangzó-csere történik: a -j-végű igéknél a -j-t -h-ra cseréljü;k, a magánhangzó végűeknél a végződés elé beiktatunk egy -h-t.
Példa a lahem – mosakodni ragozására: lahem, lahesh, lahet, lahmi, lahni, lahen.

Folyamatos igeragozás:

• Albániában:
  • Aktív: qeshja, qeshje, qeshte, qeshnim, qeshnit, qeshnim
  • Passzív: qeshesha, qesheshe, qeshej, qesheshim, qesheshi, qesheshin
• Olaszországban:
  • Aktív: qeshnja, qeshnje, qeshnej*, qeshim, qeshit, qeshim
  • Passzív: qeshesha, qesheshe, qeshej, qesheshim, qesheshi, qesheshin

[szerkesztés] Rendhagyó igeragozás

Példák: jam – lenni, kam – bírni, birtokolni, thom/them – beszélni

[szerkesztés] Példaszöveg

Të gjithë njerëzit lindin të lirë dhe të barabartë në dinjitet dhe në të drejta. Ata kanë arsye dhe ndërgjegje dhe duhet të sillen ndaj njëri tjetrit me frymë vëllazërimi.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Omniglot
• UniLang.org
• Albanian.org – Kulturális portál
• Albán nyelvi és kulturális bemutató
• Albán kifejezések
• Ingyenes nyelvi források
• Online albán nyelvi források
• Albán nyelvlecke