Szlovén nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szlovén (slovenščina)
Beszélik:	Szlovénia, Ausztria, Olaszország, Horvátország, Magyarország, emigránsok számos más országban
Terület:	Közép-Európa
Beszélők száma:	kb. 2,2 millió
Helyezés a beszélők száma szerint:	???
Besorolás:	Indoeurópai nyelvcsalád  Balti-szláv nyelvek   Szláv nyelvek    Délszláv nyelvek     Szlovén nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Szlovénia, Európai Unió, regionális/kisebbségi nyelvként Ausztria, Olaszország, Magyarország
Szabályozza:	Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia
Nyelvkódok
ISO 639-1	sl
ISO 639-2	slv
SIL-kód:	slv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a szláv nyelvek, közülük is a horvát és szerb nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól. Körülbelül kétmillióan beszélik, túlnyomórészük az anyaországban, valamint Ausztriában (Karintiában), Olaszországban (Friuli határ menti területein és Trieszt környékén, valamint Magyarországon Szentgotthárd környékén, utóbbi helyen a szlovén egy nagyon különleges dialektusát a vendet beszélik, ugyanúgy a Muravidéken is. Azon kevés indoeurópai nyelvek közé tartozik, amely megőrizte a kettős számot. Nyelvtana meglehetősen bonyolult. Nyelvjárásainak száma 70 fölötti, a keleti nyelvjárások szinte átmenet nélkül váltanak át az északi horvát nyelvjárásokba. (Lásd: Fran Ramovš nyelvjárási térképe)

A nyelv Szlovéniában hivatalos nyelv, ezen kívül az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.

Tartalomjegyzék 1 A szlovén ábécé 2 A kiejtés 2.1 Hangsúly 2.2 Magánhangzók 2.3 Mássalhangzók 3 Nyelvtan 3.1 A kettes szám 3.2 A névelő 3.3 A főnév 3.3.1 A hímnemű főnevek ragozása 3.3.2 Magánhangzóra végződő hímnemű főnevek ragozása 3.3.3 Nőnemű főnevek ragozása 3.3.4 Semlegesnemű főnevek ragozása 3.4 Névmások 3.4.1 Személyes névmások 3.4.2 Visszaható névmás 3.4.3 Kérdő névmások 3.4.4 Vonatkozó névmások 3.4.5 Mutató névmások 3.5 Melléknév 3.5.1 Hímnemű melléknevek ragozása 3.5.2 Nőnemű melléknevek ragozása 3.5.3 Semlegesnemű melléknevek ragozása 3.6 Számnevek 3.6.1 Tőszámnevek 3.6.2 Sorszámnevek 3.7 Az ige 3.7.1 A létige ragozása 3.7.2 A szabályos igék jelen idejű ragozása 3.7.3 Az igék múlt idejű melléknévi igeneve 3.7.4 Az igék múlt ideje 3.7.5 Az igék jövő ideje 3.7.6 Az ige jelen idejű feltételes módja 3.7.7 Az ige múlt idejű feltételes módja 3.7.8 Az ige felszólító módja 3.7.9 A folyamatos melléknévi igenév 3.7.10 A befejezett melléknévi igenév 3.7.11 A szenvedő szerkezet 3.7.12 A szupinum 3.8 Az elöljárószó 4 Példaszöveg 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A szlovén ábécé

A szlovén nyelvet a latin írás betűivel írják.

A betűk: A, B, C, Č, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž

A betűk nevei: a, be, ce, če, de, e, fe, ge, he, i, je, ke, le, me, ne, o, pe, re, se, še, te, u, ve, ze, že (a mássalhangzók neveiben az e-t elmosódott ö-vel [ə] ejtik.)

[szerkesztés] A kiejtés

[szerkesztés] Hangsúly

A szlovén nyelvben a hangsúly szabad, azaz bármelyik szótagra eshet. A helyesírásban a hangsúlyt nem jelölik, nyelvészeti témájú, illetve oktatási anyagokban azonban használják a következő jelöléseket:

• éles ékezet: hangsúlyos hosszú zárt magánhangzók (á, é, í, ó, ú)
• kúpos ékezet: hangsúlyos hosszú nyílt magánhangzók (ê, ô – nyílt ejtésű)
• tompa ékezet: hangsúlyos rövid nyílt magánhangzók (à, è, ì, ò, ù)
• ékezet nélkül: hangsúlytalan magánhangzók (a, e, i, o, u)

[szerkesztés] Magánhangzók

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is. Hosszú magánhangzó csak hangsúlyos szótagban fordul elő.

• a – hosszan mint a magyar á [a:], röviden ennek rövid változata (palócos a) [a]: hvala ['xva:la]
• e – kiejtése többféle lehet:
  • hosszan, mint a magyar é (zárt; é) [e:]: cesta ['ʦe:sta]
  • hosszan, mint egy hosszú magyar e (népies ēre – erre; nyílt; ê) [ɛ:] ena ['ɛ:na]
  • általában hangsúlytalanul, utolsó szótagban ö-szerű hang (schwa), ez általában ragozás közben kiesik (e) [ə]: pes [pəs]
  • hangsúlytalanul, mint a magyar e [ɛ]: ure ['u:rɛ]
• i – mint a magyar í, i hangok [i:], [i]: živijo ['ʒi:vijɔ]
• o – kiejtése többféle lehet:
  • hosszan, mint a magyar ó (zárt; ó) [o:]: pošta ['po:ʃta]
  • hosszan, mint az angol law-ban az aw (nyílt; ô) [ɔ:]: ona ['ɔ:na]
  • hangsúlytalanul, mint az angol hot-ban [ɔ]: pozor [pɔ'zɔ:r]
• u – mint a magyar ú, u hangok [u:], [u]: suša ['su:ʃa], kruh [krux]

[szerkesztés] Mássalhangzók

A b, c, d, f, g, j, k, p, t, z betűket ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban: beda ['be:da], cula ['ʦu:la], delo ['de:lɔ], figa ['fi:ga], goba ['go:ba], jeza ['je:za], kolo [kɔ'lo:], pipa ['pi:pa], teta ['tɛ:ta], zima ['zi:ma].

A többi betű kiejtése:

• č – mint a magyar cs [ʧ]: čelo ['ʧɛ:lɔ]
• dz – mint a magyar dz [ʣ]: odzivi [ɔ'ʣi:vi]
• dž – mint a magyar dzs [ʤ]: džungla ['ʤu:ŋgla]
• h – mint az technika h-ja [x]: hiša ['xi:ʃa]
• l – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor (és a múlt idő jeleként mindig) mint a magyar l [l]: žal [ʒa:w], leto ['le:tɔ]
• m – f, v előtt kissé ajakkal képzett [ɱ], máskor mint a magyar m [m]: simfonija [siɱfɔ'ni:ja]
• n – k, g előtt mint a leng n-je [ŋ], máskor mint magyar n [n]: banka ['ba:ŋka]
• r – mássalhangzók előtt, között előtte egy ö-szerű hangot ejtünk [ər], máskor mint a magyar r [r]: rdeča [ər'de:ʧa], riba ['ri:ba]
• s – magyar sz [s]: soba ['sɔ:ba]
• š – magyar s [ʃ]: šoba ['ʃo:ba]
• v – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor mint a magyar v [v]: cerkev ['ʦe:rkɛw], voda ['vɔ:da]
• ž – magyar zs [ʒ]: žoga ['ʒo:ga]

Az dj, lj, nj, tj kapcsolatokat mindig különálló betűkként ejtjük ([d], [l], [n], [t] + [j]), de mássalhangzók előtt és szó végén a j-t általában nem ejtik: Ljubljana [ljub'lja:na], kranjski ['kra:nski].

Zöngés mássalhangzók zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén zöngétlenednek: dež [de:ʃ].

Zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésednek: glasba ['gla:zba].

[szerkesztés] Nyelvtan

[szerkesztés] A kettes szám

Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amely megőrizte a kettes számot. Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor az mellett mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben.

[szerkesztés] A névelő

A szlovénban nincs sem határozott, sem határozatlan névelő: To je hiša. – Ez ház. – Ez egy ház. – Ez a ház.

[szerkesztés] A főnév

A szlovénben három nemet – hím-, nő- és semlegesnemet – különböztetünk meg. A szótárakban a főnevek egyes számú alany- és birtokos esetét találjuk, melyekből megállapíthatjuk a főnév nemét, és egyúttal az alkalmazandó ragozási típust is.

A szlovén főnévnek hat esete van: alanyeset (A), birtokos eset (B), részes eset (R), tárgyeset (T), elöljárós eset (locativus – L), eszközhatározós eset (E). Megjegyzendő, hogy élettelen főnév esetén az tárgyeset egyes számban megegyezik az alanyesettel, élő főnév esetén pedig a birtokos esettel.

[szerkesztés] A hímnemű főnevek ragozása

Példa: korak [kɔˈraːk] lépés (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Azok a hímnemű vőnevek, amelyek a -c, -č, -dž, -j, -š, -ž-re végződnek, a névszóragozás közben minden -o- toldalékrész -e--re változik.

Példa: mesec [ˈmeːsɛʦ] hónap (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Számos olyan hímnemű főnevet találhatunk, amelynek utolsó mássalhangzóját megelőző magánhangzója félhangzó, az e-vel írt [ə] hang. Ez a hang a ragozás közben kiesik, tehát csak alanyesetben (illetve élettelennél tárgyesetben) látható.

Példa: zvezek [ˈzveːzək] füzet (a hangsúly a ragozás során nem változik)

A -r tövű, két- vagy több szótagú szavak a ragozás során egy -j- hanggal bővülnek, és egyúttal végbemegy az -o- -> -e- csere is. Ez a bővülés elmarad, ha az -r előtti hang az [ə], és ragozás közben kiesik. Ezek a szavak az előzőekben említett módszer szerint ragozódnak.

Példa: natakar [naˈtaːkar] pincér (a hangsúly a ragozás során nem változik)

[szerkesztés] Magánhangzóra végződő hímnemű főnevek ragozása

Ezek a főnevek úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek. Az előttük álló melléknevek, névmások azonban hímneműek maradnak.

Példa: sluga [ˈsluːga] szolga (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Egyes szavak (főként a véghangsúlyosak) bővülhetnek -j- hanggal, pl: bife, viski, avto stb.

[szerkesztés] Nőnemű főnevek ragozása

A nőnemű főnevek általában -a-ra végződnek és birtokos esetük -e.

Példa: hiša [ˈxiːʃa] ház (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Vannak olyan nőnemű szavak, amelyek mássalhangzóra végződnek. Ezek birtokos esetben -i végződésűek. Minden -ost végű főnév így ragozódik!

Példa: pomlad [pɔmˈlaːt] tavasz (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Példa: jed [jeːt] étel (a hangsúly a ragozás során változik, csak E. 1., 3., 4., 5.-ben marad a tőn, a többi esetben a rag hangsúlyos)

Számos nőnemű főnév hangsúlytalan -ev szótagra végződik, melyből ragozás során az -e- eltűnik (hangkivetés).

Példa: pesnitev [pɛsˈniːtəw] költemény (a hangsúly a ragozás során nem változik)

[szerkesztés] Semlegesnemű főnevek ragozása

Ezek a főnevek -o-ra, vagy -e-re végződnek. Az -e-re végződő szavak esetében ragozás közben az -o- ragrész -e--re változik.

Példa: mesto [ˈmeːstɔ] város (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Egyes szavak ragozás közben egyes szám alany és tárgyeset kivételével -t-, -n-, -s- hangokkal bővülnek, valamint a bővült hang előtti szótagra ugrik a hangsúly.

Példák: tele [ˈtɛːlɛ] borjú; breme [ˈbrɛːmɛ] teher; telo [tɛˈloː] test

[szerkesztés] Névmások

[szerkesztés] Személyes névmások

[szerkesztés] Visszaható névmás

A visszaható névmásnak nincs alanyesetű alakja: –, sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː] (si), sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː], sebeoj / sabo [oː]/[aː] (magam...). A zárójelben a hangsúlytalan alakok láthatók. A hangsúlytalan se visszaható igéket alkot: česati – česati se [aː] (fésül – fésülködik).

[szerkesztés] Kérdő névmások

• kdo? – koga?, komu?, koga?, kom?, kom? (mind [oː]) – (ki?)
• kaj? [aː] – česa? [eː], čemu? [eː], kaj [aː], čem? [eː], čim? [iː] – (mi?)

[szerkesztés] Vonatkozó névmások

• kdor – kogar, komur, kogar, komer, komer (mind [oː]) – (aki)
• kar? [a] – česar [eː], čemur [eː], kar [a], čemer [eː], čimer [iː] – (ami)

[szerkesztés] Mutató névmások

A mutató névmások a következők: ta [taː] (ez), tisti [ˈtiːsti] (az), ono [ˈɔːnɔ] (ő, az) (a hangsúly nem változik, a szótőn marad)

[szerkesztés] Melléknév

Általában a jelzők szerepét töltik be. Három nemük van, illeszkednek a jelzett szó neméhez.

Melléknévként ragozódnak:

• az en/eden [ɛn]/[ˈɛːdən] tőszámnév;
• a sorszámnevek;
• a birtokos melléknevek;
• a melléknévi névmások

Példa: lep, -a, -o [ˈleːpɔ]/[ˈleːpa]/[ˈleːpɔ] szép (a hangsúly a ragozás során nem változik)

[szerkesztés] Hímnemű melléknevek ragozása

Hímnemű főnevek előtt állnak.

[szerkesztés] Nőnemű melléknevek ragozása

Nőnemű főnevek előtt állnak.

[szerkesztés] Semlegesnemű melléknevek ragozása

Semlegesnemű főnevek előtt állnak.

[szerkesztés] Számnevek

[szerkesztés] Tőszámnevek

A tőszámnevek közül az en/ena/eno – eden/edna/edno a melléknevek mintájára ragozódik.

Az oba/obe a dva/dve mintájára ragozódik.

6-tól 99-ig a számnevek a pet mintájára ragozódnak.

[szerkesztés] Sorszámnevek

A sorszámnevek a melléknevek mintájára ragozódnak.

A semlegesnemű alakok mind -o-ra végződnek a tretje kivételével.

[szerkesztés] Az ige

[szerkesztés] A létige ragozása

A szlovén létige a biti [ˈbiːti] (lenni).

[szerkesztés] A szabályos igék jelen idejű ragozása

A szlovén igék ragozása a főnévi igenévből indul ki. Ennek jele általában a -ti szótag, ami mindig hangsúlytalan. Ezt a szótagot elhagyva kapjuk meg az ige tövét. A megmaradó magánhangzót nevezzük az ige tőhangzójának, ehhez kapcsolódnak a személyragok (-m, -š, – | va, -ta, -ta | -mo, -te, -jo), melyek mindig hangsúlytalanok. Példák:

• delati [ˈdeːlati] (dolgozni): delam, delaš, dela – delava, delata, delata – delamo, delate, delajo
• piti [ˈpiːti] (inni): pijem, piješ, pije – pijeva, pijeta, pijeta – pijemo, pijete, pijejo
• dati [ˈdaːti] (adni): dam, daš, da – dava, dasta, dasta – damo, daste, dajo

[szerkesztés] Az igék múlt idejű melléknévi igeneve

Úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -ti képzőjét -l-re cseréljük ha a tő magánhangzóra végződik, ha mássalhangzóra, akkor pedig -el-re ([ə]!); nőnemben és semlegesnemben még kap egy -a ill. -o végződést is.... Példák:

• delati – delal/delala/delalo
• piti – pijel/pijela/pijelo
• dati – dal/dala/dalo
• nesti [ɛː] – nesel/nesla/neslo [eː]

Rendhagyó képzésűek:

• jesti – jedel/jedla/jedlo (mind [eː])
• krasti – kradel/kradla/kradlo (mind [aː])
• peči [ɛː] – pekel/pekla/peklo [eː]

[szerkesztés] Az igék múlt ideje

A múlt idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jelen idejű alakjából áll össze. Példa:

• delati: delal sem, delal si, delal je – delal sva, delal sta, delal sta – delal smo, delal ste, delal so

[szerkesztés] Az igék jövő ideje

A jövő idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jövő idejű alakjából áll össze. Példa:

• delati: delal bom, delal boš, delal bo – delal bosva, delal bosta, delal bosta – delal bosmo, delal boste, delal bodo

[szerkesztés] Az ige jelen idejű feltételes módja

A jelen idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:

• delati: bi delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi delali/delale/delala (mindhárom személyben)

[szerkesztés] Az ige múlt idejű feltételes módja

A múlt idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából, a bil/bila/bilo szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:

• delati: bi bil/bila/bilo delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delali/delale/delala (mindhárom személyben)

[szerkesztés] Az ige felszólító módja

Az ige Esz. 1. sz.-től függően képezzük a felszólító módú alakokat.

• -am tövűeknek -aj: odgovarjati – odgovarjam – odgovarjaj!
• -ujem tövűeknél -uj: kupiti – kupujem – kupuj!
• -im, -em tövűeknél -i: sumiti – sumim – sumi!, razumeti – razumem – razumi!
• -jem, -m tövűeknél -j: piti – pijem – pij!, dati – dam – daj!

[szerkesztés] A folyamatos melléknévi igenév

Ezt az igealakot az ige jelen idejű tövéből képezzük:

• plavati – plavam – plavajoč ([aː] – [aː] – [oː]) úszó
• hvaliti – hvalim – hvaleč ([iː] – [aː] – [ɛ]) dicsérő
• piti – pijem – pijoč ([iː] – [iː] – [oː]) ivó
• pisati – pišem – pišoč ([iː] – [iː] – [oː]) író
• jesti – jem – jedoč ([eː] – [eː] – [oː]) étkező

[szerkesztés] A befejezett melléknévi igenév

Ezt az igealakot a főnévi igenév tövéből képezzük:

• -ati-ra végződők: obdelati – obdelan ([eː] – [eː]) feldolgozott
• -eti-re végződők: želeti – želen ([eː] – [ɛ]) kívánt
• -iti-re végződők: obkrožiti – obkrožen ([iː] – [oː]) körülzárt
• más magánhangzó + -ti-re végződők: segniti – segnit ([iː] – [iː]) elrothadt
• mássalhangzó + -ti-re végződők: pretresti – pretresen ([eː] – [eː]) megrendített

[szerkesztés] A szenvedő szerkezet

Képzésekor a befejezett melléknévi igenevet használjuk.

[szerkesztés] A szupinum

A főnévi igenévből képezzük, annak végső -i-jének elhagyásával: piti – pit. Magyarra célhatározói szerepű főnévi igenévvel fordítjuk.

[szerkesztés] Az elöljárószó

Az elöljárószók mindig valamilyen esetet vonzanak:

• Birtokos esettel: brez, blizu, do, iz, izmed, mimo, namesto, nasproti, od, okoli, okrog, prek(o), razen, s, sredi, z, zaradi, zraven
• Részes esettel: h, k, kljub, naspróti, próti
• Tárgyesettel: čez, med, na, nad, ob, pred, po, pod, skozi, v, za, zoper
• Lokatívusszal: na, o, ob, po, pri, v
• Eszközhatározós esettel: med, nad, pod, pred, s, z, za

[szerkesztés] Példaszöveg

Vsi ljudje se rodijo svobodni in imajo enako dostojanstvo in enake pravice. Obdarjeni so z razumom in vestjo in bi morali ravnati drug z drugim kakor bratje.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

[szerkesztés] Lásd még

• Vend nyelvjárás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Szlovén útiszótár
• Szlovén-magyar és magyar-szlovén szótár online (üzemen kívül)
• Slovenski jezik – Slovene Linguistic Studies

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban

Szláv nyelvek  m·v·sz
Keleti szláv	Belarusz | Ó-keleti-szláv† | Ó-novgorodi nyelvjárás† | Orosz | Ruszin | Rutén† | Ukrán
Nyugati szláv	Alsó-szorb | Cseh | Felső-szorb | Kasub | Knaani† | Lengyel | Pannóniai ruszin | Poláb† | Pomeraniai† | Szlovák | Szlovinc†
Délszláv	Bánáti bolgár | Bolgár | Egyházi szláv | Görögországi szláv | Macedón | Óegyházi szláv† | Közép-délszláv diarendszer vagy Szerbhorvát (Bosnyák, Bunyevác, Horvát, Montenegrói, Szerb) | Szlovén | Vend
Egyéb	Proto-szláv† | Russenorsk† | Szlavoszerb† | Slovio
	†Kihalt