Zavargások az 1956-os forradalom 50. évfordulóján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Kulcsesemények Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde Az MTV-székház ostroma 2006-os önkormányzati választások Zavargások október 23-án Szervezetek, személyek Kossuth tériek – MNB 2006  – Molnár Tamás  – HVIM  – Toroczkai László  – Budaházy György  – Gergényi Péter Érintett hírszolgáltatók Magyar Rádió  – Magyar Televízió  – Hír TV

Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án Budapesten be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelő tüntetők között. A Belvárosban a Fidesz külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést, melynek végeztével az onnét hazafelé igyekvők összekeverdtek a tüntetőkkel, s a két tömeget egyként kezelve kezdett az oszlatásukba. A szükségtelenül és aránytalanul nagy mértékben alkalmazott erőszak, számtalan esetben ártatlanul megvert, letartóztatott, illetve a fovatartás során elkövetett további bántalmazások^[1] számtalan jogi, erkölcsi és egyéb vitát robbantottak ki, s tovább polarizálták a közvéleményt. Az elkövetett hibákért, rendőri bűncselekményekért és rendőri erőszakért senki sem vállalta a felelősséget sem vezetői, sem egyéb szinten.

Tartalomjegyzék 1 A budapesti tüntetések és zavargások időrendje és helyszínei 1.1 Kossuth tér 1.2 Bazilika 1.3 Corvin köz 1.4 Deák tér 1.5 Fidesz-nagygyűlés az Astorián 1.6 Városháza tér 1.7 Dohány utca 1.8 Astoria 1.9 Felvonulási tér 1.10 Kálvin tér 1.11 Blaha Lujza tér 1.12 Ferenciek tere 1.13 A zavargások vége 1.14 Egyéb helyszínek 2 Események országszerte 3 A tüntetések és zavargások utóélete 3.1 Sérültek 3.2 Büntetőeljárás a demonstálókkal szemben 3.3 Büntetőeljárás a rendőrökkel szemben 3.4 Rendőrség által elkövetett jogsértések 3.5 Büntetés-végrehajtási intézményekben elkövetett jogsértések 3.6 Vizsgálatok 4 Megjegyzések 5 Hivatkozások 5.1 Lásd még 5.2 Jegyzetek 5.3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A budapesti tüntetések és zavargások időrendje és helyszínei

[szerkesztés] Kossuth tér

Hajnalban a rendőrség kiürítette a budapesti Kossuth teret a napközben zajló, október 23-i állami ünnepségre érkezők - köztük egy sor államfő, király és főherceg - biztonságára hivatkozva.^[2] Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője bejelentette, hogy „mivel a rendőrség feloszlatottnak tekinti a demonstrációt, oda már nem térhetnek vissza, és az alkotmányozó nemzetgyűlést sem tudják megtartani”. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 bejelentette, hogy panasszal fog élni a rendőrség oszlatásának jogosságával szemben. A nevezetes kiürítés óta vita tárgyát képezi pl., hogy a jog elismeri-e a rendőrség által folyamatosan hivatkozott „műveleti terület” fogalmát , az Amnesty International pl. egy korábbi incidens kapcsán már kifejezte véleményét, miszerint ez a fogalom a magyar jogban nem létezik ^[3]. A rendőrség a demonstrálók mintegy ötven fős csoportját körbezárta a Széchenyi és a Nádor utca sarkánál fél tíz körül. ^[2] Demszky Gábor helytelenítette a Kossuth-tér kiürítését. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Parlament előtti 56-os ünnepség helyszíne közelében, a hétfő délelőtti zászlófelvonás ideje alatt gumibottal támadtak rendőrök demonstrálókra, köztük nőkre és idősekre.^[4]

A rendőrség közleményére alapozva a médiában sorozatosan jelentek meg fényképek a tüntetők sátraiban talált „fegyverarzenálról”, kődarabokról, lándzsákról, késekről, zokniba töltött faszénről, kalapácsokról, fűrészekről, csőfogókról, „harci vasgolyókról”, valamint „gyúlékony anyagokról.” Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője közleményben jelentette ki: az eszközök a sátrak és a fából készült színpadok felállításánál és karbantartásánál eddig is rendszeresen és békés célokra használt eszközök, a „harci golyók” egy pétanque nevű szabadtéri játék kellékei, és ezeket a veszélyesnek is minősíthető eszközöket a rendőrség felszólítására halmozták fel a konyhasátornál az előzetes egyeztetések alapján, hogy megkönnyítsék a tér biztonsági átvizsgálását. A „gyúlékony anyagok” közül a benzin a színpadtechnikát árammal ellátó aggregátor üzemanyaga, a gázpalackokat pedig meleg ételek elkészítésére használták. A rendőrség bejelentette, hogy „felfegyverkezve gyülekezés” miatt eljárást fog indítani a tüntetők ellen ^[5].

[szerkesztés] Bazilika

Fél tizenegy körül több tucat fiatal gyűlt össze a Szent István-bazilikánál. Ők angol nyelvű transzparensekkel szerettek volna az állami ünnepség helyszínére vonulni, de a rendőrség előbb feltartotta, majd távozásra kérte őket, ^[2]erre a tömeg nagyobb része átvonult a Roosevelt térre, majd onnan vissza a Bazilikához, ahol Papp Lajos szívsebész is feltűnt a tüntetők között Papp Lajos azt javasolta, hogy, ha jönnek a rendőrök, vonuljanak be a templomba, mivel ott nem bánthatják őket. Ezt az ötletet azonban elvetették (Origo), egy másik tudósítás szerint viszont felhívta a tömeg figyelmét: nem maradhatnak a helyszínen, mivel az nem bejelentett, de vonuljanak a Corvin közbe, mivel ott bejelentett megemlékezés zajlik (Hír TV). A rendőrség a Nyugati tér felé szorította a tüntetőket.

[szerkesztés] Corvin köz

A bazilikánál lévő demonstrálok - akiknek száma ekkor már elérte az 1000 főt - fél 12 körül indultak a Corvin köz felé, ahová negyed 1 körül meg is érkeztek. A Corvin köznél kb. 7000 emberre nőtt a létszám, a tömeg nem fért be a szűk utcákba, így nagy részük a nagykörúton állt, ezzel megbénítva a közúti jármű forgalmat.^[6] A Corvin-közbe 13 óra körül motorosok érkeztek, akik csatlakoztak a tüntetőkhöz. A Corvin-közben megjelent Wittner Mária és Pitti Katalin. A tüntetők fél kettő körül döntötték el, hogy a Kossuth tér felé vonulnak tovább, azonban csak egy órával később indultak el.^[6]

[szerkesztés] Deák tér

A Corvin-közből elindult demonstrálók 14:30 körül érkeztek meg az Astoriára, és továbbvonultak a Deák tér irányába. A tömeg 15 órakor érkezett a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán felállított kordonhoz. Bizonyítékok hiányában nem lehet megállapítnai, hogy a rendőrség és a tüntetők közti későbbi összecsapások mikor indultak meg és milyen tények miatt. A rendőrség szerint a tömeg erőszakosan lépett fel a Bajcsy-Zsilinszky útnál, a tüntetők álláspontja szerint ők békésen demonstráltak, "egymásba karoltak". A rendőrség 15:15 körül az Alkotmány utcában könnygázzal, a Bajcsy-Zsilinszky úton vízágyúval oszlatásba kezdett.^[6] A tüntetők és a rendőrök között összecsapások alakultak ki, 16:00-kor a demonstrálóknak sikerült elfoglalniuk egy BKV buszt is. A demonstrálók a Deák térre szorultak vissza, ahol ekkor már legkevesebb 4000 tüntető volt. A rendőrök színes jelölőfestéket szórtak a Deák tér környékén álló tüntetőkre, eközben a tüntetők egy kisebb csoportja házi készítésű röplapok osztogatásával próbálta a Fidesz nagygyűlésén álló tömeget a Deák térre hívni, sikertelenül. ^[6] A bazilikánál délután négy körül eközben több ezren gyűltek össze. Néhányan utcakövekkel dobálták a rendőröket. Az Arany János utcánál a tüntetők barikádokat építettek, a liberálisok háza előtt álló „A szabadság városa” felirat másfél méteres betűiből, a „szabadság” feliratot az út közepén felállítva.^[6] A rendőrök könnygázt és gumilövedékeket^[6] lőttek rájuk. A Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út kereszteződésében a különleges egységek könnygázgránátokat vetettek be oszlatás céljából. Ugyanitt géppuskából vaktölténnyel, sörétes puskából riasztólövedékkel adtak le figyelmeztető lövéseket. Az Alkotmány utcánál egy szúróeszközzel könnyebben megsebesítettek a kezén egy rendőrt, ez utóbbi információt a rendőrség nem erősítette meg.

[szerkesztés] Fidesz-nagygyűlés az Astorián

Eközben négy órakor megkezdődött a Fidesz megemlékezése az Astoriánál. Ahol a Magyar Nemzet online kiadása szerint százezer résztvevő előtt felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, aki beszédében mindenért egyedül Gyurcsány Ferencet tette felelőssé^[7], Kárpáti György^[8] vízilabdázó, a „Melbourne-i vérfürdő” egyik egykori résztvevője,és Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke. Orbán ügydöntő reformnépszavazás kezdeményezéséről számolt be „a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak és a demokratikus garanciák kérdésében”.^[9]

A nagygyűlésen nem közölték a tömeggel, hogy a Deák téren tömegoszlatás zajlik, bár a körúton a Deák tér felé állók nagy része hallhatta a könnygázgránátok pukkanásait. A Deák térre szorított tömeg hosszú ideig nézett farkasszemet a rendőrökkel, köztük és a Fidesz-nagygyűlés tömege között a Fidesz-rendezvény végéig többszáz méteres szabad tér volt, amelyen csak ritkásan álltak vagy mozogtak emberek. A Fidesz-megemlékezés végén (17:45) a műsorvezető azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy a Blaha Lujza tér, illetve a Kálvin tér irányába induljanak, mert a Deák tér felé nem célszerű, sokan mégis arra vették az irányt.

[szerkesztés] Városháza tér

Fél öttől kezdve a Deák téren és a Városháza téren a rendőrök folyamatosan lötték a könnygázgránátokat, gumilövedékeket illetve használták a vízágyút, a demonstrálók egy része utcaköveket dobált a rendőrök felé. 17:45 körül a Városháza téren kiállított korabeli 1956-os járműveket toltak a tüntetők az útra torlasz gyanánt, tíz perccel később pedig sikerült is beindítaniuk egy T-34-es tankot, mely még az 1956-os forradalomban is részt vett. A tank néhány zászlót lobogtató emberrel a tetején és többszáz lelkes tüntető által követve megindult a vízágyúk és a rendőrsorfal felé. A tankot vezető 65 éves Horváth György nyugalmazott harckocsizó száz méter megtétele után megállt, de nem azért, mert elfogyott az üzemanyaga, hanem mert túl veszélyesnek ítélte a furikázást.^[10] Ekkor a megrémült rendőrök gumilövedékeket és 30–50 könnygázgránátot lőttek pár másodperc alatt a tüntetők közé, hogy megállítsák a rohamot, sikerrel, majd egyből ellentámadtak, a már álló tankot is körbevették és visszafoglalták. Az egyik könnygázgránát a Deák-téri aluljáróba esett. Hat előtt tíz perccel általános rendőri támadás indult a tüntetők ellen, akik a Dohány utca irányába és az Astoria felé menekültek, ahonnan a Fidesz nagygyűlés vége után (17:45) a résztvevők elindultak hazafelé – többen a Deák tér irányába tartva.

[szerkesztés] Dohány utca

Hat óra körül lovas rendőri rohamra és kardlapozásra került sor. 18:15-kor a tüntetők egy kisebb csoportja randalírozott a Dohány utcai zsinagóga előtt, sörösüvegeket hajigáltak, rigmusokat skandáltak. A Fidesz-nagygyűlésről hazafelé igyekvők is kérdőre vonták a randalírozókat. A Dohány utcai tüntetést a rendőrök szintén gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták fel, eközben az egyik tüntető szemét egy gumilövedék találta el, a segítségére igyekvő mentősöket pedig könnygázgránát-találat érte^[11]. A gumilövedékkel eltalált tüntető fél szemére megvakult^[12] A rendőrség a Károly körútról nyíló utcákat a Deák tér és az Astoria között lezárta, az egyetlen Gerlóczy utca kivételével, ahova viszont belőttek a rendőrök és gumibotozták az oda beszorított menekülőket.

[szerkesztés] Astoria

A rendőrök az Astoria irányába szorították tovább a tüntetőket, akik összekeveredtek a távozóban lévő Fideszes gyűlés résztvevőivel (az index.hu tudósítójának becslése szerint kb. 8000 emberrel). Fél hét körül a rendőrség már az Astoriára lőtt ki könnygázgránátokat, a Fidesz nagygyűlés technikai berendezéseiben súlyos károkat okozva. Hét óra előtt tíz perccel állóháború alakult ki az Astoriánál, a rendőrök folyamatosan lőtték a tüntetőket és a korábbi Fidesz gyűlés résztvevőit. Körülbelül 19:20 körül a rendőrség benyomult az Astoria térre, az ott összegyűlt tömeget kétfelé oszlatták. Egyik részét a Blaha Lujza tér felé szorították tovább, a másik részét pedig a Ferenciek tere irányába tolták.

Háromnegyed nyolc körül az Astoria környékén még lőttek a rendőrök, ekkor sérült meg Révész Máriusz is, a Fidesz országgyűlési képviselője, akit a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőttek fejbe gumilövedékkel akkor, amikor erőszakosságukat kérdőre vonta. A rendőrök később meg is verték^{[13] [14]}.

[szerkesztés] Felvonulási tér

Negyed nyolc után tűntek fel a Felvonulási téren rendőrségi engedéllyel és felvezetéssel a Gój motorosok és más kormányellenes demonstrálók. A téren 1956-os emlékmű átadására készültek. A tömeg addig folyamatosan skandálta a „Gyilkosok, gyilkosok!” rigmust, illetve az ünnepségen megjelent Gyurcsány Ferencet kifütyülték. Folyamatos volt a motorzúgás, dudálás. Később a miniszterelnök balatonöszödi beszédének egyes kifejezéseit idézve kiabált az ekkor már kb. 500-1000 fős tömeg.

[szerkesztés] Kálvin tér

Nyolc óra után nem sokkal az Astoriától kiszorított tüntetők egy része a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett ismét, őket a rendőrök fél kilenc előtt nem sokkal távozásra szólították fel. 21:25-kor kezdték meg a rendőrök a mintegy 2000 fős tömeg oszlatását a Kálvin térnél. Szintén negyed tíz körül mintegy 5 percnyi időre a tüntetők egy része elfoglalta a Kecskeméti utcai rendőrörsöt.

[szerkesztés] Blaha Lujza tér

Negyed tíz körül a Blaha Lujza tér felé kiszorult tüntetők között megjelentek motorosok is. Itt este tízig rengeteg könnygázgránátot lőttek még a tüntetők felé. 22:45 perckor megindul a rendőrroham, mely rövid idő alatt szétkergeti a tüntetőket, akik nem állank ellen a rohamnak. A tüntetők a Népszínház utca felé és más kisebb utcákba érkeznek, ahol feloszlanak.

[szerkesztés] Ferenciek tere

Háromnegyed tíz körül megindult a roham a Kossuth utcában összegyűlt tömeg ellen is, ahol a már korábban kilőtt könnygázgránátok miatt elviselhetetlenné vált a füstszag. A tüntetők a Ferenciek tere felé vonultak vissza. A korábban az Astoriától a Kálvin tér felé visszavonuló tüntetők egy része is a Ferenciek tere környékén kötött ki a mellékutcákon keresztül.

Negyed tizenegy körül újabb rendőrroham még jobban visszaszorította a tüntetőket, akik az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álltak meg. Időközben megérkeztek a Kálvin térről korábban feloszlatott tüntetők is, így a tömeg több ezresre duzzadt. Egy közeli építési területről állványokat, gerendákat, betonkeverőket hoztak a tüntetők és megkezdték egy barrikád építését az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A tüntetők a megépített barrikádra benzint öntöttek, terveik szerint a rendőrroham kezdetekor gyújtották volna meg a faszerkezetet. Éjfél után megindult egy másik barrikád építése az Erzsébet híd budai hídfőjén is, mivel a tüntetők olyan információkat kaptak, hogy a rendőrök Budáról próbálnak majd előretörni a Ferenciek tere irányába. A budai hídfőn épült barrikád azonban méretében sokkal kisebb lett, mint a másik oldalon lévő.

Éjjel egy órától a Ferenciek terén lévő tüntetők elkezdtek fogyatkozni, a tüntetők többsége hazaindult. Ugyanettől az időponttól kezdve már biztosnak volt mondható, hogy rendőrök vonulnak az Erzsébet hídhoz a Hegyalja út irányából. 1:30 perckor egy hóekés autó áttörte az Erzsébet híd budai végén emelt barrikádot, a rendőrök, rendőrségi autók, rabomobilok elindultak a hídon át a Ferenciek tere felé. Ugyanebben az időpontban könnygázgránátok tömege zúdult a Ferenciek tere felől a tüntetőkre. A rendőrök végigvonultak a hídon és hátbatámadták a tüntetőket, akiknek nagy része azonnal elhagyta a helyszínt és futásnak eredt a Váci utca és az pesti alsó rakpart irányába. Mindösszesen néhány tucat tüntető maradt az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, ők megdobálták a rendőröket, de aztán ők is futásnak eredtek. A környező utcákban ezután még egy ideig folyt a tömegoszlatás. A hidfőre zúdult hatalmas könnygázfelhő reggelre sem oszlott el teljesen, volt olyan üzlet a környéken, ami emiatt zárva maradt.

[szerkesztés] A zavargások vége

Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél összegyűlt néhány száz fős tömeg szétkergetése után, éjjel kettő órától a rendőrség egyes egységei a környező utcákat és a rakpartot járták be, jelentős ellenállásba nem ütköztek.

[szerkesztés] Egyéb helyszínek

Az október 23-ról 24-re forduló éjszaka az SZDSZ Kis János altábornagy utcában lévő XII. kerületi és az MSZP XI. kerületi irodáját Molotov-koktéllal felgyújtották. A Fidesz-MPSZ a Fejér Lipót utcában lévő egyik XI. kerületi irodájának ajtaját ürülékkel kenték be.

[szerkesztés] Események országszerte

• Szombathelyen Molotov-koktélt dobtak az MSZP-irodára, egy héttel később a Fidesz-MPSZ és ismét az MSZP irodáját rongálták meg.
• Esztergomban betörték az MSZP-iroda ablakait, lefeszítették a párt nevét tartalmazó táblát, felfeszítették a szomszédos üzlet ablakait. A városi rendőrség szerint az elkövetők Budapestről hazatérő tüntetők lehettek.

[szerkesztés] A tüntetések és zavargások utóélete

Október 23. után a rendőri fellépés megítélésének kérdése került a belpolitikai viták középpontjába, a nyilvánosságot két merőben ellentétes értelmezés uralta. A Fidesz és a radikális jobboldali szervezetek szerint a fellépés „diktatórikus hatalmi intézkedés” volt, amely az ellenvélemény elnyomását szolgálta. Az MSZP és az SZDSZ az erőszak mögöttes okát a „Fidesz hatalmi politikáját szolgáló uszító kampányban” látták, „indokoltnak és törvényesnek” tartották a rendőrség fellépését.^[15]

A rendőrség vezetőit, az igazságügyi-rendészeti és a kancelláriaminisztert október 31-én összevont parlamenti bizottság számoltatta be az eseményekről. Bene László országos rendőrfőkapitány hang- és videodokumentumokat mutatott be, ezekre mint bizonyítékokra hivatkozott abból a célból, megerősítse a rendőrség álláspontját abban a kérdésben, hogy a Fidesz-gyűlés és a tömegoszlatás tudatos időbeli szétválasztását megvalósította a rendőrség, ill., hogy a rendőrség az erőszakosan fellépő zavargókkal szemben kezdte meg a tömegoszlatást. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket Szilvásy György kancelláriaminiszter 80 évre titkosítatta. Később az ülés zárt részének anyagából nyilvánosságra hoztak egy lehallgatott telefonbeszélgetést, illetve a rendőrségi rádióforgalmazás részletét, amely szerint a Deák téren összegyűlt demonstrálók „húzták rá” a rendőröket a Fidesz-nagygyűlés résztvevőire. ^{[16] [17]}

Jogvédő szervezetek^[18] vitatták a rendőri fellépés arányosságát és szakszerűségét, a vipera nevű fegyver és a gumilövedékek használatának indokoltságát. Különbség az egyes szervezetek között csak abban volt, hogy egyesek elfogadták a rendőri fellépés „összeségében törvényes voltát”, míg mások ezzel a megállapítással sem értettek egyet.^{[19] [20]}

Heves vita tárgya volt az is, hogy a símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így jórészt nem lehetett megállapítani ezen rendőrök személyazonosságát, így az általuk megvalósított bűncselekmények utáni felelősségrevonásuk is kétségessé vált.

A Fidesz-MPSZ fáklyás menetet szervezett 2006. november 4-én a fővárosban, egyrészt megemlékezve az 1956-os forradalom leveréséről, másrészt elítélve a 2006. október 23-i rendőri brutalitást.

2007. február 21-én a Magyarországra látogató Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke a rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának mellőzését, valamint a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta.^[21]

Az Amnesty International éves jelentésének Magyarországról szóló fejezete a rendőrség által alkalmazott túlzott mértékű erőszakról és durva bánásmódról tudósított, melyet a 2006. szeptember 17. és 20. közötti időszakban és október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján történtek meg.^[22]

[szerkesztés] Sérültek

A zavargásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 kórházi kezelésben részesült. Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is^{[23] [24]}. Nyak-, fej-, szemsérülések száma 80 volt az össes sérülés között.

[szerkesztés] Büntetőeljárás a demonstálókkal szemben

Az október 23-i zavargások során 153 embert állítottak elő, ebből 35 embert vettek őrizetbe. A demonstrációban részt vevőkkel szemben nyomozati eljárás indult 69 személy ügyében.

Szokatlan volt, hogy az ügyészség minden gyanúsított - a gyanúsításban szereplő bűncselekmény súlyát nem mérlegelve - előzetes letartóztatását kérte, továbbá rendkívülinek nevezhető, hogy a bíróságok ezen indítványoknak szinte kivétel nélkül helyt adtak. A másodfokú bíróságok később az esetek többségében (több mint 80%-ban) enyhítettek ezeken a kényszerintézkedéseken.^[25]

[szerkesztés] Büntetőeljárás a rendőrökkel szemben

	Részlet Sólyom László államfő parlamenti beszédéből (2007. szeptember 10.) Végül a legfontosabb: az alkotmányosság nem tűri az erőszakot. Az erőszakot és az erőszak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell. Az erőszakkal lép ki az alkotmányosság keretéből a tüntető. Nincs mentség a tv-székháznál elkövetett bűncselekményekre. Nem lehet eltűrni azt az erőszakot sem, amit ellentüntetők a homoszexuális-tüntetés után elkövettek. Másrészt pontosan szabályozva van, hogy a rendőrség milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Ezek garanciális szabályok, túllépésük a jogállamot érzékenyen sérti. A jogállam próbája lesz, hogyan dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni, mérlegelve minden súlyosbító és enyhítő körülményt. Nem a tisztességes eljárás kérdéses azokkal szemben, akik bíró elé kerülnek, abban bízhatunk. Hanem az a kérdés, kik állnak bíró elé. Ismerve már a közreadott jelentéseket, látva a filmeket és a sajtóból megismerve néhány vádiratot, megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő. Félő, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad. Félő, hogy sok ismert vezető felelőssége – a szakmai és politikai felelősség – szintén tisztázatlan marad. S mi marad a végén? A kitüntetések.

2007. január 12-ig több mint 170 feljelentés érkezett a 2006. szeptemberi és októberi eseményekkel kapcsolatban a Fővárosi Ügyészséghez rendőrök ellen. Az októberi eseményekkel összefüggésben 133, a szeptemberben történtekkel kapcsolatban 38 feljelentés miatt indult nyomozás, büntetőeljárás hivatalos eljárásban történt bántalmazás ügyében rendőrök ellen.^[26] 2007. április 28-ig 6 rendőr ellen emeltek vádat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és testi sértés miatt.^[27]

[szerkesztés] Rendőrség által elkövetett jogsértések

• Az október 23-i események kapcsán a rendőrséget komoly bírálat érte, a fejre és felsőtestre irányuló bakancsos lábbal végzett rúgásoktól kezdve, a rugós ólmosbottal (vipera) fejre leadott ütéseken át, a gumilövedékek és könnygázgránátok fejmagasságban való alkalmazásáig.Képek e témában

• Számos esetben került sor olyan személyek rendőrök általi bántalmazására, megverésére, akikkel szemben ennek jogszabályi feltételei nem álltak fent, továbbá számos esetben bántalmaztak intézkedés alá vont személyeket azt követően, hogy már védekezésre, ellenállás tanúsításra képtelen állapotba került ^[28]

• Az október 23-án történtekkel kapcsolatban egy, gyülekezési szabadság megsértése miatt tett feljelentés ügyében is eljárás indult.^[29]

• A símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így jórészt nem lehet megállapítani a túlkapások elkövetőinek személyazonosságát.^[30]

• A rendőrség minden törvényes alapot nélkülözve használt a zavargásokban résztvett személyekkel szemben ólomfejes fémbotot (viperát)^[31]. Előfordult, hogy a rendőrök is utcaköveket dobáltak a tüntetők felé.^[32]

• Előfordult az is, hogy a rendőri intézkedés miatt megsérült személyt az intézkedés helyén hagytak segítségnyújtás nélkül^[33] vagy a megsérült személyt előállítást követően nem vagy csak jelentős késedelemmel juttattak orvosi ellátáshoz.

• Gyakori volt, hogy a rendőrök eltakarták a kamerák és a szemtanúk elől azon kollégáikat, akik a földön fekvő személyeket éppen megbilincselték.

• Több felvételen is látható, hogy egyes rendőrök a tüntetők zászlóit kitépték kezükből, földre dobták, megtaposták.

• Október 23-án éjjel a Blaha Söröző vendégeit a rendőrség az utcára kergette, holott a tüntetésekhez semmi közük nem volt. Az utcán rendőrök sorfala fogadta a menekülő embereket, ütlegelni, rugdosni kezdték őket, gumilövedékeket lőttek ki rájuk közvetlen közelről.^[34]

• A rendőrség gyakran elutasította a rendőri brutalitást elszenvedett áldozatok panaszának felvételét a bántalmazások kivizsgálása tárgyában.

• Bírói ítélet erősítette meg azt a tüntetésen résztvevők által hangoztatott tényt, miszerint a tüntetések helyszínéről való távozásra utaló vagy arra következtetni engedő rendőri felszólítás nem hangzott el.^[35]

[szerkesztés] Büntetés-végrehajtási intézményekben elkövetett jogsértések

Az előállított személyek számos visszaélésről számoltak be vallomásukban, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek, ahol megalázó, embertelen bánásmódot kellett elszenvedniük, a rendőrök megverték, bántalmazták, megrugdosták kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek, vertek véresre.^[36]

Az előállítottak többek között arról számoltak be:

• "...le kellett térdelnie a falhoz támasztott fejjel, hátratett kézzel. Megközelítően 30-45 percig kellett ilyen testhelyzetben várakoznunk, miközben folyamatosan szidalmaztak bennünket (...) fejünket a falba verve 1 órán át térdepeltettek minket."^[37]

• Több esetben szidalmazták, a rendőrök „kurvaanyáztak és cigányoztak is”.^[38]

• „(...) a rohamrendőrök teljesen ad-hoc módon fogdosták össze az embereket, többek között egy részeg hajléktalant is begyűjtöttek, aki kezdetben hangosan tiltakozott, ezért addig ütötték, amíg csöndben nem maradt. A kapitányságon lincshangulat fogadta a gyanúsítottakat: sorba ültették őket a folyosón, a mellettük őrködő rohamrendőrök gumibottal és a pajzsukkal ütötték-verték a hátrabilincselt kezű őrizeteseket, többeknek csontjuk tört.”^[39]

• „Két rendőr meghalt, holnap már lövünk" - közölték velük ordítva. Később tizedmagukkal egy cellába kerültek, de mikor ügyvédet kértek, csak ennyit válaszoltak nekik: "ez nem Amerika, kisköcsög, nincs ügyvéd!”.”^[40]

Gyakori volt, hogy az előállított, őrizetbe vett személyek hozzátartozói csak több nap után, minden szóba jövő intézmény megkeresését követően tudhatták csak meg azt, hogy előállított családtagjuk melyik intézménybe került.

[szerkesztés] Vizsgálatok

• A Rendőrségi Biztonsági Szolgálat belső vizsgálatot indított. Ennek eredményeképpen két rendőre ellen büntető feljelentést tett, egy másik rendőr ellen pedig fegyelmi eljárást indított.^[41]
• Gyurcsány Ferenc felkérésére Gönczöl Katalin kriminológus professzor, volt ombudsman vezetésével szakértői vizsgálóbizottság alakult, amely a szeptemberi-októberi erőszakos megmozdulások okait, hátterét és következményeinek feltárását végezte. A testületnek hatvan nap alatt kellett a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítenie és ajánlásokat megfogalmaznia. A 2007 februárjában elkészült 263 oldalas jelentés részletes történelmi-politikai-médiaelméleti elemzéseket tartalmaz. Az események felelőseit a magyar politikai osztály széles körében és a rendőri vezetők között véli megtalálni.
• 2006. november 15-én alternatív bizottság létrehozását határozta el az október 23-i történések vizsgálatára több jogász, Völgyesi Miklós és Morvai Krisztina vezetésével.^{[42] [43]} A 2007. február 23-án nyilvánosságra került – szintén igen részletes, 252 oldalas – jelentésükben elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt teszik felelőssé az eseményekért, aki „tudott a rendőri brutalitások tényéről, az aránytalan rendőri fellépésről, s nemhogy vizsgálatot nem rendelt el ezekkel kapcsolatban, de kifejezetten bíztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre.”
• A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány több mint 30 olyan ügyben látta el a sértettek védelmét, akiket rendőrök súlyosan bántalmaztak.
• 2007. július 5-én a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet azt állította, hogy hatásvizsgálat és rendszerbeállítási engedély nélkül, tehát a jogszabályi előírásokat megsértve vetette be a gumilövedéket a rendőrség. Az igazságügyi fegyverszakértői jelentés szerint az alkalmazott gumilövedékekkel csak olyan közelre lehet pontosan célozni, ahol azok már életveszélyes sérülést okoznak^[44]. Mindez a Gönczöl-bizottság vizsgálatából kimaradt.

[szerkesztés] Megjegyzések

• A Magyar Katolikus Rádió egy nappal az események előtt, híradójában többször közölte azt az orvosi laboroktól származó hírt, hogy az egészségügyi minisztérium megkereste őket, hogy biztosítsanak vérplazmát számukra – a rádió hozzáfűzte, hogy a kért mennyiség több száz ember ellátásához elegendő. A Baleseti Kórházat felkérték, hogy külön ügyeleti részleget állítson föl, azzal az indoklással, hogy a külföldi vendégek ellátásához kell. A kórházak ezt nem tették meg, mivel a minisztérium nem szándékozott bizonyos külön térítéseket kifizetni ^[45].
• A Pesty László szervezésében "Az erőszak pillanatai" címmel a Pesty Fekete Doboz november 16. és 19. között fotókiállítást szervezett, melynek célja a figyelem felhívása volt az október 23-i a rendőri túlkapásokra.^[46][47] Pesty László később dokumentumfilmet is rendezett az eseményekről, Megsebzett ünnep címmel. ^[48]

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

• 1956-os forradalom
• Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Megdőlt a magyar könnygázrekord – Index-cikk
• Rendőri brutalitás vagy törvényes fellépés? – A Hír TV tudósítása
• A Gönczöl-bizottság jelentése
• A Civil Jogászbizottság jelentése
• Interjú Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal az október 23-i eseményekről – Magyar Narancs-cikk