Az MTV-székház ostroma
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Magyarországi tiltakozások 2006 őszén |
|---|
| Kulcsesemények Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde Az MTV-székház ostroma 2006-os önkormányzati választások Zavargások október 23-án Szervezetek, személyek Érintett hírszolgáltatók |
A 2006-os magyarországi kormányellenes tüntetések során szeptember 19-re virradó éjszaka a tüntetők Budapesten megostromolták és elfoglalták a Magyar Televízió Szabadság téri székházát.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzmények
[szerkesztés] Az ostrom
Tüntetők egy csoportja petíciót kívánt átadni a vezetőségnek, erre azonban nem került sor, így a rendőrség az épület elhagyására szólította fel az embereket. Miután kiterelték a bentlévőket, akkor kezdték el kövekkel dobálni és szidni a rendőröket. Folyamatosan érkeztek rendőri egységek, azonban a tömeg egy sikertelen oszlatási kísérlet után beszorította a rendőröket a székház bejáratához.
A rendőrök a székházból ki-kitörve, később több újabb sikertelen kísérletet tettek a tüntetők visszaszorítására. A tüntetők sörösdobozokkal, földből kihúzott díszcserjékel, a park felszedett burkolóköveivel dobálták a kitörő rendőröket, illetve az épületet, melynek sok ablaka betört. A rendőrök könnygázzal, tűzoltófecskendővel és kődobálással próbálták visszaverni, illetve feloszlásra bírni a tüntetőket. A kialakult csetepaté és dobálózás eredményeképpen a rendőrök többször beszorultak a bejáraton belülre, melyet aztán igyekeztek minél jobban eltorlaszolni. Ezzel párhuzamosan a rendőrök kitöréseinek megakadályozására a tüntetők is elekezdtek építeni egy hevenyészett barrikádot a bejárat külső oldalán.
Fél tizenkettőkor a rendőrök egy vízágyús járművel egy időre megtisztították a kapu környékét, ám néhány perc múlva a víz kifogytával vissza kellett vonulniuk, valamint a körülbelül 100 fős támogató köteléket is visszaverték. A tüntetők ezt követően elkezdték felgyújtani a környéken parkoló autókat, az egyikről a tűz később átterjedt a székház kapujára is.[1] A kiérkezett tűzoltókat a tüntetők segítették a tűzoltásban, de annak befejezése után elvették fecskendőjüket és azt a székház bejáratára irányították. A tűzoltók kb. 1 perc múlva kikapcsolaták a vizet.
Fél egy körül a rendőrség egy második tömegoszlatási kísérletet tett, egy vízágyús jármű és mintegy 80-100 gyalogos rendőr részvételével. A vízágyú azonban hamarosan tengelyig elkaparta magát a park vízágyúzástól felázott virágágyásában. Az akció kudarcba fulladt, a gyalogos rendőrök elmenekültek, a kíséret nélkül maradt kocsit a tüntetők körbefogták, felmásztak rá, ütötték, felgyújtották, és minden mozdítható darabját szétszedték. A vízágyúban rekedt rendőröket a tömeg a "Magyar rendőr velünk tart!" skandálása mellett békésen elkísérte a székház melleti rendőri egységhez.
Nem sokkal a kísérő kötelék visszavonulása után egy néhány tíz fős egység érkezett az oszlató kötelék támogatására, azonban mire odaértek, a köteléket már visszaverték. Az egység ekkor egy sikertelen kitörést követően a székház bejáratának bal oldala melletti beszögelésbe szorult, ahol heves kőzápor érte őket a tüntetők részéről. Pajzsaikat maguk elé és fölé emelve védekeztek, a kötelék parancsnoka pedig 6-8 lövést adott le éles lőszerrel pisztolyából. A tömeg "Add meg magad!" és "Magyar rendőr velünk tart!" jelszót skandált, majd megkezdte a rendőrök lefegyverzését. Egy másik rendőri egység gyors beavatkozása azonban kimentette a beszorult rendőröket.
A rendőrség sikertelen kísérletet tett az épület megvédésére, majd a felgyülemlett füst és könnygáz felhő miatt a kiürítés mellett döntött. Kert Attila hírigazgató végül átvette a tüntetők petícióját. A televízió adását nem sokkal korábban felfüggesztették, a munkatársak elmenekültek az épületből. Az épületben rekedt Navracsics Tibor és Juhász Ferenc is, akik az egyik esti televízió műsor vendégei voltak. A politikusok egy hátsó kijáraton távoztak az épületből, miután a tüntetők elfoglalták a székházat és a rendőrség közölte velük, hogy nem tudja tovább szavatolni biztonságukat.
A tüntetők egy csoportja éjjel két óra tájban bejutott a magárahagyott székházba. A bejárat mögött óriási pusztítás fogadta őket. A behatolás megakadályozására rendőrök minden mozdíthatót (pl. bútorok, ajtók, autómaták) a bejárathoz hányva, embermagasságú barrikádot építettek. A tüntetők többsége csak körülnézett, az aulában levő bőrfotelekben helyet foglalva, a bekapcsolva lévő nagyméretű LCD tv-ken, a Hír TV élő adását nézte, egymást és a székházat fényképezte, ám egy csoportjuk kifosztotta a büfét, a ház több szobájából elvitt mozdítható számítógépeket, az archívumból pedig több tucat kazettát.[2]
Az aulában a tüntetők és a szerelésüket rendezgető, pihenő rohamrendőrök békésen megfértek egymás mellett. Egy szűk óra múlva a rendőrök parancsnoka barátságosan megkérte a közben jelentősen megfogyatkozott számú tüntetőt az épület elhagyására, akik kisebb vita után ezt meg is tették.
Az MTV munkatársainak nem esett bántódása, de 113 rendőr és mintegy 50 demonstráló[forrás?] is megsebesült. Az okozott kár csaknem 232 millió forint volt [3].
A televízió ostroma közben egy, a tömegből kivált másik csoport a kommunista-szocialista időszak egyetlen Budapesten megmaradt köztéri emlékművét, a Szabadság téri szovjet katonai emlékművet rongálta meg: lefeszegette az önkényuralmi jelképként Magyarországon tiltott vörös csillag stilizált motívumát is tartalmazó szovjet címert [4] és helyére egy "lyukas" nemzetiszín, valamint egy Árpád-sávos zászlót helyezett; leverték a "szovjet felszabadító hősöket" dicsőítő, latin és cirill betűs szöveg betűit és lefeszítették a súlyos domborműveket is.
A televízió épületéről egy tüntető leszedte az EU zászlaját, hogy egy nemzetiszínű lobogóval helyettesítse, de a tömeg "tedd vissza, tedd vissza" kiáltására perceken belül visszatette, és nemzetiszín, illetve Árpád-sávos zászlót az EU zászlaja mellé tűzték.[5]. Egy EU-s dán szocialista politikus később, Szájer Józsefnek címzett beszédében – a Fideszes képviselő elmondása szerint – úgy interpretálta az eseményeket, hogy a tüntetők és zavargók az EU zászlóját égették [6].
Az MTV adásának újraindulása után a tüntetők nyilatkozatát felolvasták. Az MTV vezetősége szerint csak hajnalban vették át az írást, azt megelőzően senki nem tudatta velük, hogy petíciót szeretnének átadni.[7]
Reggel 9 óra körül még mindig volt néhány száz tüntető a Parlament épülete előtt, 10 körülre már csak néhány tucatnyian maradtak. A nap folyamán a kérdésben megszólalt az ellenzék és a köztársasági elnök is. Sólyom László köztársasági elnök az MTV székházánál történteket köztörvényes bűncselekményekként írta le és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák.[8] Az ellenzék a kormányt, a kormány az ellenzéket vádolta a kialakult helyzetért. Az MTV székházából egyúttal kitiltották a HírTv stábját az ostrom elfogult közvetítésének vádjával, utóbbit a HírTV vezetése közleményében a leghatározottabban visszautasította. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el.
[szerkesztés] Televíziós közvetítés
A TV-székház ostromáról élőben csak a HírTV közvetített, melynek adását átvették a magyar adók, valamint a CNN, és a Reutersen keresztül a BBC, az EuroNews és a Sky News. A HírTV riporterének, Császár Attilának a tudósítását, amiben a székházat megrohamozó tüntetőket „forradalmárok”-ként írta le és az eseményeket az 1956-os forradalomhoz hasonlította, éles bírálatok érték annak vélt elfogultsága miatt.[9][10] Az ORTT több televíziós közvetítéssel kapcsolatban hatósági ellenőrzést rendelt el.[11]
A televízió ostromát közel egymillió magyarországi néző látta élőben.[12]
[szerkesztés] Kizárások, elbocsátások az ostrom után
Fejes István, a Jobbik III. kerületi szervezetének elnöke a székház lépcsőjén állva jelen volt a köztelevízió ostrománál, Goró Oszkár, a Fidelitas alelnöke pedig egy tárgyat hajított az épületre. Gorót később a Fidelitas kizárta, a rendőrség pedig letartóztatta.[forrás?]
Szintén őrizetbe került egy a tiltakozók közé állt rendőr főhadnagy, a dunakeszi rendőrkapitányság ügyeletes tisztje, akit kollégái felismertek. Szolgálati viszonyát megszüntették.[13]
Urbán Flórián, aki akkor az RTL Klub szakkomemtátoraként dolgozott, szintén a tüntetésen való részvétel miatt vesztette el munkáját. [14]
[szerkesztés] Reakciók
- Sólyom László köztársasági elnök köztörvényes bűncselekményként értékelte a történteket;
- a parlamenti pártok elhatárolódtak az erőszakos cselekményektől;
- a rendőrség vizsgálatot indított a Szabadság téren történtek szakmai kivizsgálására, melynek keretében áttekintik a székházat védő rendőri erők parancsnokának időközben nyilvánosságra került és parancsmegtagadást is kilátásba helyező, feletteseivel folytatott belső rádiós beszélgetéseit.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b Csata a Szabadság téren – ostrommal foglalták el az MTV-t, Index.hu, 2006. szeptember 19.
- ^ MTV: volt fosztogatás az éjjel, Napi Online, 2006. szeptember 19.
- ^ MTI
- ^ Megrongálták a Szabadság tér szovjet hősi emlékművét is. Múlt-kor történelmi portál.
- ^ Kritika vagy vandalizmus, mtv.hu, 2006. szeptember 20.
- ^ Ütköző – Hazudozás a határokon túl. A Hír TV interjúja Szájer Józseffel, 2006. 10. 12., 19:30.
- ^ A Fidesz kiáll a HírTV mellett, Magyar Hírlap, 2006. szeptember 20.
- ^ Sólyom László: az ostrom köztörvényes bűncselekmény volt, Index.hu, 2006. szeptember 19.
- ^ Feliratozott válogatással védekezik a HírTV, HVG, 2006. szeptember 20.
- ^ Rudi Zoltán a HírTV stábjának: szégyelljétek magatokat, Népszabadság, 2006. szeptember 19.
- ^ Vizsgálják az ostrom tévés közvetítését, Origo.hu, 2006. szeptember 20.
- ^ Több mint egymillióan látták élőben az MTV ostromát, 2006. szeptember 22.
- ^ Eljárás egy rendőr ellen, aki részt vett a tévészékház megtámadásában, NOL, 2006. szeptember 22.
- ^ Figyelő.net cikke
