Volgográd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Haza anyácska szobra a Mamajev Kurgánon a világ legmagossabb szobra. |
||||||
|
||||||
Becenév: „1589 – 1925 között a neve: Caricin 1925 -1961 között Sztálingrád” |
||||||
Mottó: "Hős város" | ||||||
Koordinátái: | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Kormányzat | ||||||
Ország Államrész |
Oroszország Volgográdi terület |
|||||
Alapítás éve Várossá vált |
1589 1780-ban |
|||||
Polgármester | ||||||
Népesség | ||||||
Város (2007) | 1 002 500 fő | |||||
Földrajzi jellemzői | ||||||
Területe | ||||||
Teljes | km² | |||||
Időzóna Nyáron (DST) |
MSK (UTC+3) MSD (UTC+4) |
|||||
Weboldal: http://www.volgadmin.ru/ru2/ |
Volgográd (oroszul: Волгоград) lakosságát tekintve Oroszország 13. legnépesebb városa. A Francia Becsületrenddel kitüntetett Hős város. Oroszország délkelet-európai részének kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Volga jobb partján közel 80 km hosszan terül el. A város déli határánál kezdődik a folyó deltája.
[szerkesztés] Története
A város első írásos említése 1579-ben egy angol utazó, Berro útleírásában szerepel. Ez valószínűleg nem a településre, hanem a Volga egy szigetére vonatkozott, és feltételezések szerint türk/török nyelven a sárga sziget (szari-szin) jelentéssel bírt. A város alapításának dátumául 1589. július 2-át tekintik, ezen a napon kiadott cári oklevél említi először Caricin cölöpvárát. A cölöpvár a Caricin folyó torkolata felett épült a Volga partján. 1608-ban a cölöpvár területén felépítették az első kőtemplomot, ekkor a garnizon létszáma kb. 400 főre becsülhető.
1720-ba a településnek 408 lakosa volt.
1862-ben érte el a települést a vasút, ezt követőn lakossága gyorsan nőtt, így 1900-ban már több, mint 82 000 lakosa van a városnak.
1925. április 10-én felveszi Joszif Visszarionovics Sztálin nevét. Mint Sztálingrád válik ismerté a 2. világháború menetében gyökeres változást hozó sztálingrádi csata révén.
[szerkesztés] A sztálingrádi csata
A 6. hadsereg támadására a szovjetek a megerősített Sztálingrád felé vonultak vissza. A várost szeptemberben érte el az addigra már kimerült német hadsereg. Sztálingrád ostroma méterről méterre folyt. A német hadvezetés nem szokott a szűk utcákhoz és romhalmazzá vált házakhoz, a páncélostaktika alkalmazhatatlan volt. A szovjet védők meghiúsították a németek kísérleteit a Volga partjához való kijutásra, az utánpótlást szállító kompok szovjet kézen maradtak.
1942 novemberében megkezdődött a szovjetek ellentámadása. A bekerített 6. hadsereg felmentésére indított támadást a Vörös Hadsereg szétverte, a légi utánpótlás pedig elégtelen volt. Paulus tábornagy december 23-án jelezte, hogy csapatai képtelenek kitartani a –40 °C-os hidegben.
Két nappal később megindult a sztálingrádi német helyőrséget elsöprő szovjet támadás. Paulus folyamatosan követelte csapatai felmentését. Mindhiába. Január végére a német ellenállás megtört.
[szerkesztés] Oktatás
[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Közlekedés
Volgográd fontos folyami kikötő. A város déli részén kezdődik a Volga–Don csatorna így a Donon és a Volgán keresztül az innen induló hajók elérik a Kaszpi-tengert és a Fekete-tengert is.
A város jelentös vasúti csomópont Moszkva, az ukrajnai Don medence, a Kaukázus és Szibéria között.
Volgográdon és a város északi határán álló Volgai Vizíerőmű duzassztógátján halad keresztül az Európai úthálózat leghosszabb útja a Calais-t (Franciaország) a Kazahsztáni Ridderrel összekötő E40-es főútvonal.
Volgográd nemzetközi repülőtere Gumrak (IATA: VOG, ICAO: URWW) a várostól nyugatra helyezkedik el.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Testvértelepülések
- Kanada Quebec
- Anglia Coventry
- Csehország Ostrava
- Finnország Kemi
- Belgium Liège
- Franciaország Dijon
- Olaszország Torinó
- Egyiptom Port Said
- Japán Hirosima
- India Chennai
- Németország Köln
- Németország Chemnitz
- USA Cleveland
- Kanada Ontario
- Kína Zsilin
- Kína Csengdu
- Örményország Jereván
- Szerbia Krusevác
- Bulgária Rusze
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A Sztálingrádi csata emlékparkja a Mamajev Kurgánon
[szerkesztés] Jegyzetek
Városok a Volga mentén (forrástól a torkolatig) |
---|
Peno | Szelizsarovo | Rzsev | Zubcov | Sztarica | Tver | Novozavidovszkij | Konyakovo | Dubna | Kimri | Belij Gorodok | Kaljazin | Uglics | Miskin | Ribinszk | Tutajev | Jaroszlavl | Kosztroma | Volgorecsenszk | Krasznoje | Pljosz | Navolki | Zavolzsszk | Kinyesma | Jurjevic | Szokolovszkoje | Pucsezs | Cskalovszk | Gorogyec | Pravdinszk | Balahna | Bolsoje Kozino | Nyizsnyij Novgorod | Bor, Oroszország | Ksztovo | Liszkovo | Vaszilszurszk | Jurino | Kozmogyemjanszk | Csebokszari | Szosznovka | Novocsebokszarszk| Marinszkij Poszad | Zvenyigovo | Kozlovka | Volzsszk | Zelenodolszk | Nyizsnyije Vjazovije | Szvijazsszk | Vasziljevo | Kazány | Kamszkoje Usztje | Kujbisevszkij Zaton | Bolgar | Tyetyusi | Sztaraja Majna | Uljanovszk | Novouljanovszk | Szengilej | Dimitrovgrad | Toljatti | Fedorovka | Zsiguljovszk | Szamara | Novokujbisevszk | Mezsdurecsenszk | Oktyabrszk | Szizrany | Hvalinszk | Balakovo | Volyszk | Marx | Szaratov | Engels | Kamisin | Nyikolajevszk | Dubovka | Volzsszkij | Volgográd | Krasznoszlobodszk | Szvetlij Jar | Ahtyubinszk | Narimanov | Asztrahány | |