Vízirigó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
.jpg/250px-Cinclus_cinclus_R(ThKraft).jpg) |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Cinclus cinclus (Linnaeus, 1758) |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Fehértorkú vízirigó | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A vízirigó vagy fehértorkú vízirigó (Cinclus cinclus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a vízirigófélék (Cinclidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az Alpok és a középhegységek gyors folyású patakjai és folyói mentén; Európában, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európa északi részén csak szórványosan fordul elő.
[szerkesztés] Alfajai
- Cinclus cinclus cinclus – Északi vízirigó, Észak-Európa
- Cinclus cinclus aquaticus – Közép-európai vízirigó, Nyugat-Európa és Közép-Európa
- Cinclus cinclus gularis – Angol vízirigó, Egyesült Királyság és Írország
- Cinclus cinclus hibernicus – Spanyol vízirigó, Spanyolország és Portugália
- Cinclus cinclus olympicus – Ciprusi vízirigó, Ciprus, kihalt
- Cinclus cinclus caucasicus – Kaukázusi vízirigó, Kaukázus
- Cinclus cinclus persicus – Perzsa vízirigó
- Cinclus cinclus uralensis – Uráli vízirigó
- Cinclus cinclus baicalensis – Bajkáli vízirigó
- Cinclus cinclus cashmeriensis – Kasmíri vízirigó
- Cinclus cinclus leucogaster
- Cinclus cinclus minor
- Cinclus cinclus przewalskii
- Cinclus cinclus rufiventris
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-30 centiméter és testtömege 50-75 gramm. Tollazata a fején, hátul a nyakán és a hasán barna, szárnyán és hátán szürkésbarna, míg a torkán és hasán fehér.
[szerkesztés] Életmódja
E madár tiszta vizű patakok és folyók mellett szeret élni. Tápláléka vízi rovarok, férgek, kis rákok és halak. A vízirigó alámerülve és a vízfolyás fenekén futva „arat” a víz alatti rovarok gazdag választékában. Sodrással szemben a szárnyát használja evezőként; a hátára nehezedő áramlás nyomása tartja egyensúlyban. A vízirigó-fiókák hamarább tudnak úszni, mint repülni. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 évet és 10 hónapot ért meg.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget egyéves kortól éri el. A költési időszak márciustól júliusig tart. Évente kétszer költ. Egy fészekaljban 4-5 fénylő, fehér tojás van, ezeken 12-18 napig kotlik. A fiatal madarak 20-24 nap után repülnek ki.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló faj.
[szerkesztés] Rokon fajok
A hegyi vízirigó (Cinclus pallasii) rokona a vízirigónak.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
