Swadesh-lista
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Swadesh-lista Morris Swadesh amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a történeti és az összehasonlító nyelvészetben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan alapszókincset tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista.
[szerkesztés] A lista céljai
Swadesh a listáját a következő célokra javasolta:
- hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét;
- hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát, és
- hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek.
[szerkesztés] A Swadesh-lista megalkotása
Swadesh sok nyelvet tanulmányozott, főleg húsz kanadai, USA-beli és mexikói indián nyelvet. Mivel arra kényszerült, hogy már majdnem kihalt nyelveket kutasson korlátozott eszközökkel, szükségét érezte egy sztenderd módszernek, amellyel a nyelvek közötti rokonságra vonatkozó lényeges adatokat gyűjtsön. Ezzel a céllal, a következő posztulátum szerint alkotott szójegyzéket:
Bár minden nyelvből tűnnek el szavak, amiket helyettesítenek az idő során, a szókincs egyes részei kevésbé vannak kitéve változásnak, mint más részei. Ezért meg lehet határozni egy alapszókincset, amely a szókincs legellenállóbb részét képezi a változásokkal szemben. Ez a szókincs olyan fogalmakat hordoz, amelyeket minden nyelvben kifejeznek. A névmások, a számnevek, egyes melléknevek („nagy”, „kicsi”, „hosszú”, „rövid”), egyes rokonsági fokokat („anya”, „apa”), testrészeket („szem”, „fül”, „fej”), természeti eseményeket és tárgyakat („eső”, „kő”, „csillag”), elementáris állapotokat és cselekvéseket („lát”, „hall”, „jön”, „ad”) megnevező szavak kevésbé vannak kitéve annak, hogy jövevényszavak helyettesítsék őket. Például, az angol nyelv általános szókincsének 50%-a jövevényszavakból áll, de ez az arány 6%-ra csökken, ha az alapszókincsről van szó. A 100-szavas Swadesh-listában csak egy szó nem tartozik az eredeti germán szókincshez (a mountain – „hegy”, francia eredetű szó, ami a normannoknak köszönhető). Egy másik példa az albán nyelvé és a modern görögé. Az albán indo-európai eredetű szavainak 90%-át veszítette el, sokkal többet, mint a görög, de ha a 100 szavas Swadesh-listát tekintjük, az arány csaknem azonos a két nyelv esetében (25-26%).
[szerkesztés] Két nyelv rokonsági fokának megállapítása
Swadesh felhasználta a listáját két adott nyelv hasonlósága, azaz rokonsági fokának felmérésére a lexikostatisztika mennyiségi módszere segítségével, ami a közös eredetű szavak arányával fejeződik ki. Minél nagyobb a két nyelv szókincse közötti hasonlóság, annál közelebb állnak egymáshoz genetikai szempontból, és annál rövidebb idő telt el a kettő szétválása óta. Swadesh szerint, ha két nyelv alapszókincse 70%-os arányban tartalmaz rokon szavakat, akkor úgy lehet tekinteni, hogy egy nyelvből származnak. Ha ez az arány meghaladja a 90%-ot, akkor a két nyelv közeli rokon.
[szerkesztés] A Swadesh-lista nyelvek datálására való alkalmazása (glottokronológia)
A glottokronológiában, Swadesh abból a posztulátumból indult ki, hogy a kezdeti alapszókincsből való veszteség rátája nagyjából nem változik, azaz ennek szavai gyakorlatilag változatlan ütemben tűnnek el és cserélődnek fel. Ugyanakkor, a szókincs többi részének esetében, amely szorosan kötődik kulturális tényezőkhöz, a veszteségi ráta a beszélők idegen kultúrákkal való kapcsolataik függvényében változik. E posztulátum miatt, a Swadesh-féle nyelv-datálási módszert az őskori leletek, a szén 14-es izotópja radioaktív bomlása (melynek rátája változatlan) segítségével való datálásához hasonlították.
13 többségükben olyan indoeurópai nyelv tanulmányozása nyomán, amelyek hosszú történelmi időszakból rendelkeznek írásos emlékekkel, a 100 szavas Swadesh-lista alapján, 1000 évre vonatkozó 86%-os megtartási rátát (azaz 14%-os veszteségi rátát) számítottak ki, amit állandónak tekintettek és minden nyelvre általánosítottak.
A közös eredetű szavak százalékát és az alapszókincs 1000 éves megtartási rátáját számításba véve, az alábbi képlet segítségével meg lehet határozni, bizonyos kiszámítható hibatoleranciával, azt az időtartamot, ami két nyelv ugyanazon nyelvből való kiválásától telt el:
ahol
t két nyelv ugyanazon nyelvből való kiválásától eltelt idő, 1000 évben
c a közös eredetű szavak százaléka,
r a megtartási ráta (=0,86)
Például, ha két nyelv alapszókincse 70%-os arányban rokon, akkor úgy lehet tekinteni, hogy egy 1200 évvel ezelőtt létező nyelvből fejlődtek ki.
[szerkesztés] Kifogások a Swadesh-lista alkalmazása ellen
Kezdettől fogva vitatták a Swadesh-lista alkalmazását. A kifogások a következők:
- Az alapszókincs nem minden kultúrában egyenlően mentes a változásoktól. Például, egy olyan természeti tárgy, mint a Nap elnevezése, a vallási szókincshez tartozhat, mint dél-kelet Ázsiában, és ezért más nyelvből vették át. Másrészt, egyes alapszókincshez tartozó szavak tabuvá válhatnak és ezért egy szomszédos nyelvből vett szavakkal helyettesítik, a tiltást egyensúlyozandó.
- Egyes szavak nem találhatók meg minden nyelvben, a természeti környezet, például az éghajlat jellegzetességei miatt. Így, például, a „hó” és a „jég” szavak hiányoznak a trópusi nyelvekből. A 207 szavas Swadesh-listában olyan szavak is vannak, amelyek kulturális okokból nem találhatók minden nyelvben. Ezért maga Swadesh korlátozta listáját 100 szóra.
- Egy bizonyos nyelv bizonyos szavának nem egy szó, hanem több szó, vagy éppenséggel egy vagy több rag felel meg, amelyek között választani kell, és ez kérdésesé teszi a nyelvek összehasonlításának eredményét.
- Nagyon valószínűtlen, hogy a megtartási ráta azonos minden nyelv és minden időszak esetében. A beszélők csoportjának elszigeteltsége, társadalmi összetartásuk foka, esetleg bizonyos vallási vagy irodalmi normák betartása különös körülményeket teremthetnek, amik miatt a megtartási ráta elég sokat változhat. Erre egy európai példa az izlandi nyelvé. Ennek rendkívüli a stabilitása, ami részben ellentmond Swadesh módszerének, megkérdőjelezve egyetemességét. Az izlandi nyelv veszteségi rátája 4%, miközben a norvég nyelvé 20%, bár a két nyelv genetikailag nagyon közel áll egymáshoz.
- A rokon szavak azonosítása kérdéses. Amikor nagy földrajzi területen elterjedő, több száz nagyon hiányosan, és csak nem rég óta ismert nyelvre alkalmazzák a lexikostatisztikát, lehetetlen, nyersanyag hiányában, megállapítani a fonetikai változások törvényeit. Ezért nagyon nehéz kiszűrni a jövevényszavakat. Következésképpen, a valóban rokon, tehát tényleg párhuzamosan örökölt szavak azonosítása problematikus.
- A rokon szavak azonosítása általában véve is bizonytalan. Nagyon különböző szavak lehetnek közös eredetűek, mint például a francia chef (elsődleges értelme „fej”) és az angol head („fej”): mindkettő a *kaput‑ protoindoeurópai tőre megy vissza. Ellenkezőleg, egymásra hasonlító szavak nem mindig közös eredetűek: a latin dies és az angol day (mindkettő jelentése „nap”, mint időszak): a latin szó ugyanis a *déi‑no‑ [’nap’] tőből fakad, míg az angol a *dʰegʷh‑ [’égni’] tőből eredeztethető. A felszíni hasonlóság másik példája a latin habere és a német haben („birtokol”): a habere a *gʰabʰ‑ [’elvenni’] tőből, a haben viszont a *kap‑ [’megragadni’] tőből származik.[1]
[szerkesztés] A Swadesh-lista hasznossága
A kifogások ellenére, általában elismerik, hogy a Swadesh-lista és a lexikostatisztika hasznos lehet a kezdeti alapfokú kutatásokban, vagy olyan helyzetben, amikor a klasszikus összehasonlító módszerek, vagy a belső rekonstruálás nem alkalmazható. Ez is volt egyébként Swadesh kiinduló ötlete.
Példa erre az a helyzet, amikor csak hiányos szókincsek állnak rendelkezésre, mint a nagyon nagy, viszonylag kevés ideje ismert nyelvcsoportok esetében. Ilyenek az asztronéziai nyelvek (kb. 1000) vagy az ausztráliai benszülöttek nyelvei (kb. 250). Ilyen nyelvek esetében a Swadesh-lista segíthet a kezdeti csoportosításukban. Ez kiindulópontja lehet a tulajdonképpeni történeti kutatásnak és a csoportosítások és rekonstruálások folytatásának.
[szerkesztés] Irodalom
- (angol nyelven)Arndt, Walter W. [1959]: The performance of glottochronology in Germanic. Language, 35. sz.
- (angol nyelven)Bergsland, K.; Vogt, H. [1962]: On the validity of Glottochronology. Current Anthropology, 3. sz.
- (angol nyelven)Bynon, T. [1977]: Historical Linguistics. Cambridge.
- (angol nyelven)Callaghan, Catherine A. [1991]: Utian and the Swadesh list. Redden, J. E.: Papers for the American Indian language conference, held at the University of California, Santa Cruz, July and August. Occasional papers on linguistics, 16. sz., Carbondale, Department of Linguistics, Southern Illinois University.
- (angol nyelven)Campbell, Lyle [1998]: Historical linguistics; An Introduction. Edinburgh University Press, Edinburgh.
- (angol nyelven)Crowley, T. [1992]: An Introduction to Historical Linguistics, Auckland / Oxford.
- (angol nyelven)Embleton, Sheila [1992]: Review of ‘An Indo-European classification: A lexicostatistical experiment’ by I. Dyen; J.B. Kruskal & P.Black, TAPS Monograph 82-5, Philadelphia. Diachronica, 12-2. sz.
- (angol nyelven)Gray, Russell D.; Atkinson, Quentin D. Language-tree divergence times support the Anatolian theory of Indo-European origin. Nature, 426. sz.
- (angol nyelven)Gudschinsky, S. [1964]: "The ABC's of Lexicostatistics (Glottochronology)". Hymes, D.: Language in Culture and Society. A Reader in Linguistics and Anthropology, New York.
- (angol nyelven)Haarmann, Harald [1990]: "Basic vocabulary and language contacts; the disillusion of glottochronology. Indogermanische Forschungen, 95:7ff. sz.
- (angol nyelven)Hockett, Charles F. [1958]: A course in modern linguistics, 6. fejezet. Macmillan, New York.
- (angol nyelven)Hoijer, Harry [1956]: Lexicostatistics: A critique. Language, 32. sz.
- (angol nyelven)Holm, Hans J. [2003]: The Proportionality Trap. Or: What is wrong with lexicostatistical Subgrouping. Indogermanische Forschungen, 108. sz.
- (német nyelven) Holm, Hans J. [2005]: Genealogische Verwandtschaft. Quantitative Linguistik; ein internationales Handbuch. Herausgegeben von R.Köhler, G. Altmann, R. Piotrowski, 45. fejezet. Walter de Gruyter, Berlin.
- (angol nyelven)Hymes, Dell H. [1960]: Lexicostatistics so far. Current Anthropology, 1 (1) sz.
- (angol nyelven)Jeffers, R.J.; Lehiste, I. [1982]: Principles and Methods for Historical Linguistics. Cambridge MA.
- (angol nyelven)Lees, Robert [1953]: The basis of glottochronology. Language, 29 (2). sz.
- (angol nyelven)LEHMANN, W.P. [1992]: Historical Linguistics : an Introduction, London.
- (angol nyelven)McMahon, April; McMahon, Robert [2005]: Language Classification by Numbers. Oxford University Press, Oxford.
- (angol nyelven)McWhorter, John [2001]: The power of Babel. Freeman, New York.
- (angol nyelven)Nettle, Daniel [1999]: Linguistic diversity of the Americas can be reconciled with a recent colonization. PNAS, 96(6):3325-9. sz.
- (francia nyelven) Penchoen, T. [1968]: La Glottochronologie. Martinet, A.: Le Langage, Párizs.
- (angol nyelven)Renfrew, Colin; McMahon, April; Trask, Larry [2000]: Time Depth in Historical Linguistics. The McDonald Institute for Archaeological Research, Cambridge.
- (angol nyelven)Sjoberg, Andree; Sjoberg, Gideon [1956]: Problems in glottochronology. American Anthropologist, 58 (2). sz.
- (angol nyelven)Swadesh, Morris [1972]: The origin and diversification of languages. Routledge & Kegan Paul, London.
- (angol nyelven)Swadesh, Morris [1950]: Salish internal relationships. International Journal of American Linguistics, 16. sz.
- (angol nyelven)Swadesh, Morris [1952]: Lexicostatistic dating of prehistoric ethnic contacts. Proceedings American Philosophical Society, 96. sz.
- (angol nyelven)Swadesh, Morris [1955]: Towards greater accuracy in lexicostatistic dating. International Journal of American Linguistics, 21. sz.
- (német nyelven)Tischler, Johann [1973]: Glottochronologie und Lexikostatistik. Innsbrucker Beiträge zur Sprachwissenschaft, 11 sz., Innsbruck.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- (francia nyelven)Glottochronologie
- (angol nyelven)Morris Swadesh
- (angol nyelven)Strazny, Philipp [2005]: Morris Swadesh: critical essay. The Encyclopedia of Linguistics. Routledge, New York.
[szerkesztés] A magyar nyelv 207 szavas Swadesh-listája
A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak.
Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert egyes angol szavaknak két vagy több magyar szó felel meg.
1. | én | 70. | toll | 139. | (meg)számol |
2. | te, ön | 71. | haj | 140. | (meg)mond |
3. | ő | 72. | fej | 141. | (el)énekel |
4. | mi | 73. | fül | 142. | játszik |
5. | ti, önök | 74. | szem | 143. | lebeg, úszik |
6. | ők | 75. | orr | 144. | folyik |
7. | ez | 76. | száj | 145. | megfagy, fagyaszt |
8. | az | 77. | fog (főnév) | 146. | (meg)dagad, (meg)duzzad |
9. | itt, ide | 78. | nyelv | 147. | nap (az égitest) |
10. | ott, oda | 79. | köröm | 148. | hold |
11. | ki, aki | 80. | lábfej | 149. | csillag |
12. | mi, ami | 81. | láb(szár) | 150. | víz |
13. | hol, ahol, hova, ahova |
82. | térd | 151. | eső |
14. | mikor, amikor | 83. | kéz | 152. | folyó |
15. | hogy (kérdő), ahogy | 84. | szárny | 153. | tó |
16. | ne, nem | 85. | has | 154. | tenger |
17. | egész, minden | 86. | belek | 155. | só |
18. | sok | 87. | nyak | 156. | kő |
19. | némely | 88. | hát | 157. | homok |
20. | kevés | 89. | mell | 158. | por |
21. | más | 90. | szív | 159. | föld |
22. | egy | 91. | máj | 160. | felhő |
23. | kettő | 92. | iszik | 161. | köd |
24. | három | 93. | eszik | 162. | ég |
25. | négy | 94. | harap | 163. | szél |
26. | öt | 95. | szopik | 164. | hó |
27. | nagy | 96. | (le)köp | 165. | jég |
28. | hosszú | 97. | hány | 166. | füst |
29. | bő, széles | 98. | fúj | 167. | tűz |
30. | vastag | 99. | lélegzik | 168. | hamu |
31. | nehéz | 100. | nevet, kacag | 169. | (el)ég |
32. | kis, kicsi | 101. | (meg)lát | 170. | út |
33. | rövid | 102. | (meg)hall | 171. | hegy (földrajzi fogalom) |
34. | szűk, keskeny | 103. | tud | 172. | piros, vörös |
35. | vékony | 104. | gondol, gondolkodik | 173. | zöld |
36. | nő | 105. | (meg)szagol | 174. | sárga |
37. | férfi | 106. | fél | 175. | fehér |
38. | ember | 107. | alszik | 176. | fekete |
39. | gyerek | 108. | él | 177. | éj(szaka) |
40. | feleség | 109. | (meg)hal | 178. | nap(pal) |
41. | férj | 110. | (meg)öl | 179. | év |
42. | anya | 111. | verekedik, harcol | 180. | meleg |
43. | apa | 112. | vadászik | 181. | hideg |
44. | állat | 113. | csap, (meg)üt | 182. | tele |
45. | hal | 114. | (el)vág | 183. | új |
46. | madár | 115. | hasít | 184. | régi |
47. | kutya | 116. | (le)szúr, (le)döf | 185. | jó |
48. | tetű | 117. | kapar, vakar | 186. | rossz |
49. | kígyó | 118. | ás | 187. | korhadt, rothadt |
50. | féreg | 119. | úszik | 188. | piszkos, koszos |
51. | fa (élő) | 120. | repül | 189. | egyenes |
52. | erdő | 121. | jár | 190. | kerek |
53. | bot | 122. | (el)jön | 191. | éles |
54. | gyümölcs | 123. | lefekszik, fekszik | 192. | tompa |
55. | mag | 124. | leül, ül | 193. | sima |
56. | (fa)levél | 125. | feláll, áll | 194. | nedves |
57. | gyökér | 126. | forog | 195. | száraz |
58. | (fa)kéreg | 127. | esik | 196. | helyes |
59. | virág | 128. | ad | 197. | közeli, közel |
60. | fű | 129. | fog (ige) | 198. | messzi, messze |
61. | kötél | 130. | szorít | 199. | jobb (a „bal” ellentéte) |
62. | bőr | 131. | dörzsöl | 200. | bal |
63. | hús | 132. | (meg)mos | 201. | -nál/-nél, -hoz/-höz/-hez |
64. | vér | 133. | (meg)töröl | 202. | -ban/-ben, -ba/-be |
65. | csont | 134. | (meg)húz | 203. | -val/-vel |
66. | zsír | 135. | (meg)tol | 204. | és |
67. | tojás | 136. | dob | 205. | ha |
68. | szarv | 137. | (meg)köt | 206. | mert |
69. | farok | 138. | (meg)varr | 207. | név |