Saint Germain-i békeszerződés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Saint Germain-i békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Ausztria (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés. Saint-Germain-en-Laye-ben írták alá 1919. szeptember 10-én.
A békeszerződés szentesítette az Osztrák-Magyar Monarchia helyén 1918-ban alakult nemzeti államok létrejöttét és Ausztria területét ennek megfelelően állapította meg. Krajna és Karintia egy része, az isztriai partvidék és Tirol déli része Olaszországhoz, Krajna nagyobb fele, Dalmácia, Stájerország déli része a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz kerültek. Csehországról, Morvaországról és Szilézia egy részéről Ausztria lemondott az e területeken létrejött Csehszlovákia javára. Sopron és Vas vármegye egy részét Magyarországtól Burgenland néven Ausztriához csatolták.
A békeszerződés korlátozta Ausztria haderejét (30 000 fő), jóvátétel fizetésére kötelezte és megtiltotta a Németországgal való egyesülést.
