Nathalie Sarraute
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Nathalie Sarraute, eredeti nevén Natasa Csernyák (Oroszország, Ivanovo, 1900. július 18. – Párizs, 1999. október 19.) orosz származású, francia írónő. Az újságíró Claude Sarraute édesanyja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Nathalie Sarraute gyermekkorát ingázva töltötte Franciaország és Oroszország között, míg végül 1909-ben családja véglegesen le nem telepedett Párizsban. Jogi, történelmi és szociológiai tanulmányok után végül ügyvéd lesz. Mindeközben felfedezi a 20. század irodalmát, főleg Marcel Proustot és Virginia Woolfot, akik teljesen felforgatják a regényről alkotott nézeteit. 1925-ben nőül ment a szintén ügyvéd Raymond Sarraute-hoz, kettejük szerelméből három gyermek Claude, Anne és Dominique született.
1932-ben írta első szövegét, a Tropismes-ot, melyet csak 1939-ben adtak ki. Művét még Jean-Paul Sartre és Max Jacob is lelkesen fogadta. 1941-ben a zsidóellenes törvények hatására törölték nevét a jogászok jegyzékéből, gyakorlatilag ettől kezdve már csak az irodalomnak szentelte életét.
1956-ban látott napvilágot az l'Ère du soupçon című esszéje, amely visszautasítja a regény hagyományos konvencióit. Ekkor vált a nouveau roman irányzatának képviselőjévé sok olyan francia írókkal együtt, mint Alain Robbe-Grillet, Michel Butor vagy Claude Simon.
Írásaiban mindvégig szeretne eljutni a névtelen anyaghoz, amilyen a vér, feltárni a ki nem mondottat és a meg nem bántat, ez a párbeszéd-mögöttiség világegyeteme. Kiemelkedik a számtalan kis bűncselekmény felderítésében, amelyeket mások beszéde provokál bennünk. Ezek a beszédek gyakran ártalmatlanok, pusztító hatásuk közhelyek, kedvesség és udvariasság mögé rejtve.
[szerkesztés] Művei
- Tropismes, 1939., szöveggyűjtemény
- Portrait d’un inconnu, 1948 regény
- Martereau 1953
- L'Ère du soupçon, 1956 esszé
- Planetárium, (le Planétarium) 1959 regény
- les Fruits d'or, 1963 regény
- le Silence 1964 színmű
- le Mensonge, 1966 színmű
- Entre la vie et la mort 1968
- Isma, ou ce qui s’appelle rien 1970 színmű
- Vous les entendez ? 1972 regény
- C’est beau 1975 színmű
- « disent les imbéciles », 1976 regény
- Elle est là 1978 színmű
- l’Usage de la parole 1980
- Pour un oui ou pour un non 1982 színmű
- Gyermekkor (Enfence)1983
- Tu ne t’aimes pas 1989
- Elle est là 1993 színmű
- Ici 1995
- Ouvrez 1997
- Lecture 1998
