Liberec
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Liberec | |
|---|---|
| Címer | Zászló |
 |
 |
| Térkép | |
_-_location.svg/287px-Liberec_(CZE)_-_location.svg.png) |
|
| Általános jellemzők | |
| Név: | Liberec |
| Kerület: | Libereci kerület |
| Járás: | Libereci járás |
| Országrész: | Csehország |
| Koordináták: | 50°43' É. Sz. 15°04' K. H. |
| Tengerszint feletti magasság: | 374 m |
| Terület: | 106,10 km² |
| Népesség: | 104 064 (2008) |
| Népsűrűség: | 941 lakos/km2 |
| Közigazgatási adatok | |
| Irányítószám: | 460 01 |
| Hivatali címek | |
| Cím: | Magistrát města Liberce nám. dr. E. Beneše 1 |
| Web: | www.liberec.cz |
| E-mail: | epodatelna@magistrat.liberec.cz |
| Politika | |
| Polgármester: | Ing. Jiří Kittner |
Liberec (németül: Reichenberg) törvényhatósági jogú város a Cseh Köztársaság északi részén Csehország régióban, a Libereci kerület Libereci járásában. Kerületi központ 103 997 lakossal (2008. januári adat) a kerület legnagyobb városa. A Nisa Eurorégió alapító tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedés
Liberec 91 km-re északnyugati irányban található Prágától. A város a Libereci völgyben fekszik a Žitavsky fennsíkon, a Ještěd-Kozák-i gerinc és a Jizera hegyek. A városháza 374 méter tengerszint feletti magasságban épült, a város területének legmagassabb pontja a Ještěd (1012 m), ez alatt terül el a Machnín (361 m). A városon folyik át a Luzsicai Nisa (Lužická Nisa) és a mellékfolyói a Fekete Nisa (Černá Nisa) és a Harcovi patak (Harcovský potok). Ezen épült fel a Harcovi erőmű. A város környékének természetes vízfelületei a halastavak, melyek közül jelentősebbek a Vesecký (ném. Teich), a Kačák és Krásna Studánkán a Seba halastó.
A város 1939-ben 6,2 km²-en terült el, amely ma a történelmi városmagot alkotja. 1939-ben 11 falvat csatoltak a városhoz, majd 1954-ben, 1963-ban, 1976-ban, 1980-ban és 1986-ban újabb 23 községet. 1989-ben azonban négy falu kivált a városból. A város teljes területe ma így 106,1 km². Területének 37,5 %-át mezőgazdasági földterület alkotja, amelynek csaknem a fele rét és legelő. A nem mezőgazdasági földek két harmada erdő.
[szerkesztés] Éghajlat
A város időjárási viszonyát meghatározza, hogy a mérsékelt égövben helyezkedik el. Azonban az éghajlatot befolyásolja az is, hogy Liberecet két hegy veszi körbe, aminek következtében akadályozva van a szabad légmozgás. Ennek a következménye az is, hogy viszonylag sok itt a csapadék, mivel a hegyek megállítják az ide érkező nedves levegőt. A csapadék éves átlaga 803,4 mm, miközbn a legcsapadékosabb hónap az augusztus 88,4 mm-rel, legszárazabb a február 46,2 mm-rel. A levegő átlagos évi középhőmérséklete 7,2°C, a legmelegebb hónap a július 16,2°C átlaggal, a leghidegebb a január -2,5°C átlaggal.
[szerkesztés] Nevének eredete
1945-ig német többségű város volt, így addig a Reichenberg nevet használták. Ennek változatai a különböző okiratokban a történelem folyamán:
- 1352 Reychinberch
- 1369 Reychmberg, Raichmberg
- 1385–99 Reichenberg
- 1410 Rychmberg
- 1790 Reichenberg, Liber
- 1834 Reichenberg (csehül Liberk)
- 1945 Reichenberg, Liberk, Liberec
A város legrégibb lenvezése a Reychinberch. E szerint nyilvánvalónak látszik, hogy a város neve gazdag hegyet jelent (németül reich = gazdag, berg = hegy). Ezt az elméletet elsősorban a cseh történészék cáfolják meg, arra hivatkozva, hogy az akkori város semmiféle gazdagsággal nem rendelkezett. Ezért úgy gondolják, hogy a név valamiféle vágyát fejezhette ki a lakosságnak, illetve lehetőség van arra is, hogy az első telepesek Németországból hozták magukkal ezt a nevet. A város cseh neve a csehben gyakori r-r > l-r átalakulással jött létre. Ilyen átalakulás például a legrace (kb. tréfa, kikapcsolódás) a recreatio szóból, míg a lejstro (lista, mint irat) a rejstro, illetve registrumból alakult ki.
A város cseh neveinek időbeli változása: Rychberk (1545), Lychberk (1592), Libercum (1634), Liberk (1790) és végül Liberec (1845). Ehhez hasonlóan alakult át Rehberg község neve is Liberkké. A város neve estében az -ec végződés a melléknévi liberkský (liberki) - liberecký (libereci) átalakulással jelent meg.
[szerkesztés] Története
A 13. század végén elkezdődött a Csehország és Luzsica közötti kereskedelmi úton, a Harcovi patak partjain épülni egy település, amelyben a kereskedőknek a Ještědi hegyháton történő igényes átkelés után lehetőségük volt megpihenni. A település első említése 1352-ből származik. Ebben az időben Liberec a szomszédos Hrádaek nad Nisou (Grottau) és Frýdlant (Friedland) városokhoz képest jelentéktelen község volt.
A környék első jelentősebb urai a Bibersteinek voltak. A város fejlődésében több család is fontos szerepet játszott, köztük a Redernek, akik megépítették a Libereci kastélyt a kastélykápolnával, a városi ispotályt (kórház) és további épületeket. A Redernek idejében II. Rudolf császár 1577-ben Reichenberget városi rangra emelte. Ettől fogva a város címerében benne van a Redernek címere is, ami egy ezüst kerék. Redern Katalin volt a városháza építésének megfogalmazója, amelyet 1599 és 1603 között építettek. Ebben az időben keletkeztek az első kőépületek.
A fehérhegyi csata után a Redernek elhagyták Friedland és Reichenberg környékét. Uradalmukat Waldstein Albert szerezte meg. Ő a városban posztó gyárat alapított, amellyel hadserege igényeit elégítette ki. Megalapította az Újvárost (Nové Město) is a mai Sokolovské náměstí (Falkenaui tér) közelében, melyet favázas házakkal (Fachwerk) épített be. A három megmaradt Waldstein-ház a Větrná ulice-ben maradtak meg. Waldstein Albert halála után a város Gallas Mátyás kezébe került.
Liberec aranykorát a 18. században élte, amikor fejlődésnek indult a textilipar. Először az eredeti céhrendszer alakult át manufaktúrás termelésre. Liberecben ekkor 800 posztómester, 480 inas és több mint 1000 segéd dolgozott itt. Így Reichenberg lett a legnagyobb gyárváros a Cseh Királyságban. 1850-ben törvényhatósági jogú város lett és jelentőség szempontjából rögtön Prága után következett.
[szerkesztés] Testvértelepülések
Liberce város testvértelepülései (zárójelben az együttműködés aláírása):
Amersfoort, Hollandia (1996 szeptember 10.).svg/22px-Flag_of_Germany_(2-3).svg.png)
Augsburg, Németország (2001 május 1.)- Zittau, Németország (2004. május 1.)
Sankt Gallen, Svájc, szerződés nélkül
Nahariya, Izrael (1994 június 3.)
Amiens, Franciaország
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Irodalom
- Karpaš Roman: Kniha o Liberci (Könyv Liberecről), Liberec, 1996
- Karpaš Roman, Mohr Jan, Vursta Pavel, Lhotová Markéta: Kouzlo starých pohlednic Liberecka (A Liberec környéki régi képeslapok varázsa), Liberec, 1997
- Řeháček Marek: Liberec, průvodce po městě a okolí (Idegenvezetés Liberecen és környékén), Liberec, 1998
- Řeháček Marek: Liberecká radnice a Liebiegova vila; Kalendář Liberecka (A libereci városháza és a Liebieg villa; Liberec környékének kalendáriuma), Liberec, 2005
