Kossuth Lajos tér (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°30′25’’, k. h. 19°2′50’’47.5069444444, 19.0472222222

Ez a szócikk a budapesti Kossuth Lajos térről szól. A többit lásd: Kossuth Lajos tér (egyértelműsítő).

A budapesti Kossuth Lajos tér az V. kerületben, a Duna partján terül el, a Lipótvárosban, az Alkotmány utca és a Báthory utca vonala között. A tér az Országház miatt szimbolikusan a magyar államiság központja, így gyakori helyszíne az állami ünnepeknek, külföldi államfők és más vendégek köszöntésének.

Tartalomjegyzék 1 Név és történet 2 Épületek 2.1 Országház 2.2 Néprajzi Múzeum 2.3 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 3 Emlékművek 3.1 Rákóczi-szobor 3.2 Kossuth-szobor 3.3 1956-os emlékművek 4 Közlekedés 5 Hivatkozások 5.1 Jegyzetek 5.2 Források

[szerkesztés] Név és történet

A tér jelenlegi nevét 1927. november 6-án kapta, amikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen felavatta Kossuth Lajos emlékművét. A tér első feljegyzett néve Stadtischer Auswind Platz („Városi kikötő tér”) volt az 1820-as évekből. Később hívták Városi Fészer térnek, Hajókászati térnek, Schiffauswindsatmts Platznak („Hajórakodási Hivatal tere”). 1854-ben keleti oldalán futott a Neuer Strassen Damm („Új védelmi gát”). 1853 és 1898 között Tömő tér (német nyelven Stadt Schopper Platz, „Városi tömő tér”), majd 1927-ig Országház tér volt a neve, kivéve 1918-19 között, amikor Köztársaság térnek hívták.^[1] Az előbbi név (Tömő tér) arra utalhat, hogy a tér szintjét feltöltötték a Duna közelsége miatt.

A 19. század második felében épültek meg a tér fontos középületei, melyek révén a magyar állam szimbolikus jelentőségű helye lett. Ezek közül legfontosabb a nyugati oldalon elhelyezkedő Országház épülete.

A Parlamenttel szemben, a tér keleti oldalán található a 19. század fordulójának talán legszebb palotasora: a Néprajzi Múzeum (eredetileg Igazságügyi palota) és a a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

A II. világháború után egy átmeneti híd épült a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között Kossuth híd néven, ami 1946 és 1960 között üzemelt, amíg Budapest lebombázott Duna-hídjait újraépítették. A pesti és a budai oldalon is emlékköveket állítottak az elbontott híd helyére. 1973-ban és 2003-ban néhány napra pontonhidat építettek itt.

1956. október 25-én szovjet katonák a Mezőgazdasági Minisztérium épületének tetejéről sortüzet zúdítottak a téren tüntetőkre. Lásd: Sortűz a Parlamentnél 1956-ban.

1989. október 23-án itt kiáltotta ki Szűrös Mátyás a Parlament erkélyéről a teret megtöltő tömegnek a harmadik Magyar Köztársaságot.

2006. szeptember 17-én kormányellenes tüntetéssorozat kezdődött a téren Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az MSZP balatonőszödi zárt frakcióülésén május 26-án elhangzott beszéde miatt. Lásd még: Kossuth tériek.

A Parlament előtti parkoló helyére parkot és játszóteret tervez az V. kerületi önkormányzat.

[szerkesztés] Épületek

[szerkesztés] Országház

[szerkesztés] Néprajzi Múzeum

[szerkesztés] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

[szerkesztés] Emlékművek

A Kossuth Lajos tér parkja történelmi korok mementója: itt található az országzászló és a forradalmi áldozatok öröklángja, a halála 200. évfordulójára készült II. Rákóczi Ferenc-szobor, a Kossuth-szoborcsoport, az 1956-os Kossuth-téri sortűz áldozatainak jelképes sírja és emlékművük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium falán, a Dunaparton lévő József Attila- és Kovács Béla-szobor, a Földművelésügyi Minisztérium előtt Nagyatádi Szabó István, a tér északi részén pedig Károlyi Mihály szobra.

A 2-es metró föld alatti megállójában Teiresziasz szobra van felállítva.

[szerkesztés] Rákóczi-szobor

A lovas szobor II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára készített, Pásztor János (szobrász) és Györgyi Dénes(építész) 1937. május 2-án felavatott alkotása. A 4,7 méteres svéd gránit talapzaton 6 méter magas bronz lovas szobor áll. A Kossuth tér déli végében, arccal észak felé néző szobor talapzatának felirata a valódi évforduló dátumát, 1935-öt jelzi. A jobb oldalon olvasható latin szöveg (Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera) jelentése: Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet sebei. Ez Rákóczinak 1704-ben megjelent, a nemzetekhez intézett kiáltványának egy sora. A talapzat másik oldalán a „Cum Deo pro Patria et Libertate” (latinul: Istennel a Hazáért és a Szabadságért) jelmondat olvasható, amely azon a zászlón szerepel, melyet a Nagyságos Fejedelem Esze Tamás és Kis Albert felkérésére válaszul küldött, a breznai kiáltvánnyal együtt. II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós 1703. május 6-án Brezán várában kelt kiáltványukban harcba szólították a Habsburgok ellen Magyarország minden „nemes és nemtelen” lakosát.

[szerkesztés] Kossuth-szobor

A Kossuth Lajos-emlékmű balatonalmádi vöröskőből készült talapzata kb. 15 méter hosszú. A főalak 5 méter magas (Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája), a 4 méter magas mellékalakokat – parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt, katona, munkás fegyverrel, diák karddal, csikós bő gatyában fegyverrel – Kocsis András és Ungvári Lajos mintázták. A szobrot 1952 szeptemberében avatták fel, a Horthy korszakban emelt szobor helyén. A szoborcserére azért került sor, mert a mostani szobor közelebb állt a kommunista világképhez, amit a munkás-paraszt szövetség és a dolgozó értelmiség összefogása jelent, a mellékalakokban.

[szerkesztés] 1956-os emlékművek

1996-ban avatták fel az 1956-os forradalom áldozatainak öröklángját. A megtört fekete gránittömbön egész évben ég a gázláng, október 23 és november 4 között jóval intenzívebben, mint az év más napjain. Az alkotó Lugossy Mária.

[szerkesztés] Közlekedés

A 15-ös autóbusz, a 70-es és a 78-as trolibusz, a 2-es villamos és a kelet-nyugati 2-es metró is megáll a téren.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Források

• Budapest teljes utcanévlexikona ISBN 9789639469068
• Ez a szócikk a(z) Lajos Kossuth Square című Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.