Kisfaludi Strobl Zsigmond
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, 1884. július 1. – Budapest, 1975. augusztus 14.) magyar szobrászművész. (A név helyes írásmódja Strobl, szemben Stróbl Alajos szobrászművész családnevével.[1])
.jpg/200px-Statue_of_Liberty_(Budapest).jpg)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Az Iparművészeti Iskolán 1901 és 1904 között Mátrai Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt. Eközben Stróbl Alajos irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután Zala vármegye ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult. Hazatérése után Radnai Béla és Székely Bertalan voltak a mesterei a Mintarajziskolában (1904- 1908). Első gyűjteményes kiállítása 1909-ben volt. Első köztéri megbízását 1913-ban kapta: Horváth Mihály szobrát Szentesen állították fel. Az 1920-as évektől számos Hősi emlékművet alkotott. Köztéri alkotásai közül több mint ötven áll hazai köztereken. 1924 és 1960 között a Művészeti Főiskola tanára volt. Az 1930-as években több utazást tett Angliában, ahol 75 portrét alkotott (pl. G. B. Shaw, 1932). A második világháború után az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász volt. 1947-ben állították fel Budapesten a Felszabadulási emlékművet (mai nevén Szabadság-szobrot). Visszaemlékezései 1969-ben jelentek meg Emberek és szobrok címen.
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Köztéren
- Horváth Mihály (1913, Szentes)
- Íjász (1918, a Városligetben, Budapesten)
- Tisza István (1927, Debrecen)
- Komáromi Csipkés György (1930, Nyíregyháza)
- Szent Imre herceg (1930, Budapest, Horthy Miklós körtéren ma: Móricz Zsigmond körtér),
- Kardját néző huszár (1932, Sopron)
- Vénusz születése (1933, Kalifornia)
- A gellérthegyi Felszabadulási emlékmű (1947, Budapesten)
- Kossuth-emlékmű főalakja (1952, Budapest V., Kossuth téren)
- Kossuth és Rákóczi (1953 – 1955, Milleniumi Emlékmű, Budapest)
- Végvári vitézek (1968, Egerben)
- Lenin-emlékmű (1968, Kecskemét)
- Lenin-emlékmű (1968, Szombathely)
- Hamilton tábornok (Aberdeen, Skócia)
- Kohász (1972, Ózd)
[szerkesztés] Aktszobrok
- A gyík,
- Liliom
[szerkesztés] Portrék
- Iványi-Grünwald Béla, 1924;
- Györgyi Dénes, 1923;
- G.B. Shaw, 1932;
- Pásztor János, 1934,
- Erzsébet angol trónörökös, 1937,
- Kodály Zoltán, 1966;
- Szakasits Árpád, Pátzay Pál, 1967)
- Teleki Blanka, 1971
- Gyurkovics Mária
- Vorosilov
[szerkesztés] Múzeumokban
Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, a zalaegerszegi [Göcseji Múzeum], a szegedi [Móra Ferenc Múzeum] és a külföldi gyűjtemények [British Museum], [Ermitázs], [Puskin Múzeum] őrzik.
[szerkesztés] Kitüntetései, díjai
- Rudics-díj (1912)
- Corvin-koszorú
- Kossuth-díj (1950, 1953),
- kiváló művész (1952)
- a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tiszteleti tagja (1958)
[szerkesztés] Jelentősebb gyűjteményes kiállításai
- Művészház (1909),
- Ernst Múzeum (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932),
- Műcsarnok (1954),
- Göcsej Múzeum (1965, 1974).
[szerkesztés] Külföldön
- 1935-ben Londonban;
- 1955-56-ban Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Lvovban;
- 1958-ban Prágában;
- 1959-ben Pozsonyban.
[szerkesztés] Emlékezete
1976-ban Kisfaludi Emlékmúzeum nyílt Zalaegerszegen.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- ^ A Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, a Képzőművészet Magyarországon, az Új magyar életrajzi lexikon (Bp., Magyar Könyvklub, 2002), a Kortárs magyar művészeti lexikon (Bp., Enciklopédia Kiadó, 2000), az Emberek és szobrok c. emlékiratkötete (1969) és a Magyar Nemzeti Bibliográfia mind a rövid o-s alakot hozza.
