Költészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tartalomjegyzék

1 A költészet jellemzői
2 A költészet műnemek ill. tartalom szerint
3 A költészet története
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A költészet jellemzői

A költői művek vagy költői szövegek általános elnevezése a költemény, a rövidebb költői művek megkülönböztető neve a vers. Formája szerint valamennyi költői művet verses vagy versben írt alkotásnak nevezik, szemben a prózai vagy prózában írt művekkel.

A költemények fő jellemzői a képiség, a hasonlatok, metaforák és számos más költői eszköz használata; (részben ezzel összefüggésben) a megfontolt szóválasztás; a zenei ritmushoz közel álló lüktetés, mely vagy a hangsúlyok bizonyos mintázatba rendezésével (hangsúlyos verselés), vagy a hosszú és rövid szótagok váltakoztatásával (időmértékes verselés) áll elő (utóbbira csak azon nyelvek alkalmasak, melyekben vannak hosszú magánhangzók, mint például a görög és a magyar – más nyelvekben a hangsúlyos verseléssel imitálják); illetve a rím. Általános nézet, hogy a költészetben kiemelkedő szerepük van a (beszélt vagy írott) szöveg formai tulajdonságainak. A beszéden alapulnak a szöveg metrikai viszonyai; a vers nyomtatott formában való megjelenése pedig nemcsak a vizualitás területén játszhat szerepet, de az értelmezést is befolyásolhatja.

Egy nyelv jellegzetességei befolyásolják, hogy a költők milyen formai megoldásokat részesítenek előnyben. Az irodalmi hagyomány és a művészeti korstílus többé-kevésbé szintén hatással van egy-egy alkotó munkájára.

[szerkesztés] A költészet műnemek ill. tartalom szerint

[szerkesztés] Lírai költészet

A lírai költemény tartalmi jellemzői közül leginkább a nagyfokú szubjektivitást, énközpontúságot hangsúlyozzák, illetve azt, hogy a költői szöveg általában nem narratív jellegű, azaz nem történetet mond el.

[szerkesztés] Epikus költészet

Az úgynevezett elbeszélő költemények formailag verses alkotások, amelyek narratív szerkezetük miatt az epika műnemébe tartoznak.

[szerkesztés] Drámai költészet

A verses formában írt drámák és a drámai költemények olyan irodalmi alkotások, amelyekre a drámai műnem tulajdonságai jellemzők.

[szerkesztés] A költészet története

Feltehetően a költészet volt az irodalom legkorábbi formája: az egyes kultúrákban ma is jelentős szerepük van a nemzedékről nemzedékre szájhagyomány útján öröklődő mítoszoknak, genealógiáknak, jogi vagy erkölcsi útmutatást adó szabálygyűjteményeknek, melyek a megjegyzésüket segítendő, verses formában álltak össze. A legkorábbi fennmaradt költői emlékek a sumer Gilgames-eposz (i. e. 2500 körül), az óind Rigvéda, a Biblia egyes részei és Homérosz művei, az Íliász és az Odüsszeia.