Igló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A településen világörökségi helyszín található

Igló (szlovákul Spišská Nová Ves, németül Zipser Neudorf, lengyelül Spiska Nowa Wies latinul Villa Nova) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásának székhelye. A Szepesség egyik legnagyobb városa, híres iskolaváros. 39 193 lakosa volt 2001-ben.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Érdekességek 5 Nevezetességei 6 Jeles iglóiak 7 Irodalom 8 Testvérvárosok 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Lőcsétől 10 km-re délre a Hernád bal partján tágas völgyben fekszik. é. sz. 48°57′0’’, k. h. 20°34′0’’48.95, 20.5666666667

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar neve víznévi eredetű. Ez a szláv igla (= tű) főnévből ered. Mai szlovák neve magyarul Szepesújfalut jelent. Egy 1268-as oklevél szerint a tatár pusztítás után IV. Béla a csehországi Jihlava (Iglau) városából telepített ide bányászokat, valószínűleg erről nevezték el Iglónak a várost.

[szerkesztés] Története

Először 1268-ban szerepel oklevélben Villa Nova néven, mai magyar nevén 1279-ben említik először Igloszásza alakban. Iglót valószínűleg német bányászok alapították a szláv Iglov település mellett a 13. században, környékén vasat, rezet termeltek, melyhez feldolgozóipar is települt. A település a tatárjárásban elpusztult, de IV. Béla újratelepíttette. Szász lakosai 1271-ben V. Istvántól kaptak kiváltságokat, melyeket Károly Róbert kiegészített. Nagy lajos király bányavárosi rangra emelte és vásártartási joggal ruházta fel. A 14. században kohói, hámorai létesültek, híres volt harangöntödéje is. 1412-ben ezt is elzálogosította Zsigmond Lengyelországnak. 1778-ban az 1772-ben a lengyel zálogból visszakerült szepesi városok központja lett, ez a vezető szerepe 1876-ban szűnt meg. 1849. február 2-án Guyon Richárd serege a város határában győzte le a császáriakat. A harcokban 53 honvéd vesztette életét, a városi temetőben emlékműt emeltek tiszteletükre. A 19. században egymás után épültek itt a gyárak, üzemek. 1910-ben 10 525 lakosából 5103 szlovák, 3494 magyar és 1786 német volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásának székhelye volt. A magyar légi hadsereg 1939. március 24-én 16.45-kor megtámadta a várost, 13 ember halt meg; Igló volt az első város, melyet a térségben légitámadás ért. 1945 után lakossága is gyorsan növekedett.

[szerkesztés] Érdekességek

• Az 1867-es koronázási dombhoz az iglói Kuruchalomból is vittek földet.
• Az első magyarországi betonút Iglón készült el, 1911-ben.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemploma.
  • A templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. 1395-ben építették hozzá a gótikus Szent Mihály kápolnát. 1435-ben a tűzvész, 1441-ben a földrengés után kellett átépíteni. 1742-ben és 1772-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1849-ben leágyúzták, ezért az 1870-es években újjá kellett építeni, ehhez a terveket Steindl Imre készítette. A torony 87 m magasságával Szlovákia legmagasabb templomtornya lett. A templomot belül az 1954-es átépítéskor előkerült 16. századi freskók és értékes gótikus szobrok díszítik. A főoltár képe: Mária szeplőtelen fogantatása, Reich János lőcsei festő olajfestménye, 1751-ből.
• Evangélikus temploma 1790 és 1796 között épült copf stílusban. Oltárképe: Krisztus az Olajfák hegyén S.G.Stünder olajfestménye, 1797-ből.
• A Városháza 1777 és 1779 között épült klasszicista stílusban.
• A Provinciális ház 1777-ben épült a szepesi városok kormányzati székházaként. A helyén állt középkori épületben kötött békét I. Ulászló király a cseh Giskrával. Ma a helytörténeti múzeum van benne.
• A várostól délre van Iglófüred, a 19. században létesített klimatikus fürdőhely, ma üdülöközpont.
• 1902-ben nyílt meg a szecessziós stílusban épült színház, melyet Gerstner Kálmán tervezett.
• Határában a Hernád-áttörés festői természeti látványosság a Szlovák Paradicsomban.
• Vigadó

[szerkesztés] Jeles iglóiak

• Zachariaš Zarewutiuš (* Berzevice, 1605. körül – † Bártfa 1667. február 20.) egyházi zeneszerző, 1623-tól 1624-ig az iglói evangélikus templom orgonistája.
• Milleter János (* Igló, 1691. – † 1755. március 8.) orvos, természettudós.
• Czirbesz András (* Szepesváralja, 1732. szeptember 11. – † Igló, 1813. január 11.) történész, geológus, nyelvész és író. 1757-től evangélikus lelkipásztor Iglón.
• Rumy Károly György (* Igló, 1780. november 18. – † Esztergom, 1847. április 5.) történetíró, pedagógus, polihisztor.
• Lányi Sámuel (* Igló, 1792. április 15. – † Kékkő, 1860. március 9.) vízépítő mérnök, festőművész.
• Franz Wilhelm Lippich (Lippich Ferenc Vilmos) (* Igló, 1799. június 13. – † Bécs, 1845. december 12.) az orvosi statisztika és az alkohológia úttörője, a 16 szepesi város főorvosa.
• Thern Károly (* Igló, 1817. augusztus 13. – † Bécs, 1886. április 13.) karmester, zeneszerző és tanító
• Bókai János (* Igló, 1822. – † Budapest, 1884.) orvos, egyetemi tanár.
• Máriássy János (* Igló, 1822. – † Budapest, 1905.) honvéd ezredes
• Bartsch Samu (* Igló, 1845. szeptember 29. – † Baja, 1895. január 19.) biológus, zoológus, tanár
• Jozef Hanula (Hanula József) (* Liptovské Sliače, 1863. – † Igló, 1944.) festőművész
• Olgyai Viktor (* Igló, 1870. – † Salzburg, 1929.) grafikus és festő
• Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész 1874-től itt volt gyógyszertárvezető.
• Neményi Lili (* Igló, 1902. november 28. – † Budapest, 1988. július 14.) színművésznő, operaénekesnő.
• Zathureczky Ede (* Igló, 1903. – † Bloomington (USA), 1959.) hegedűművész.
• Szepes Béla (* Igló, 1903. – † Budapest, 1986.) síelő, gerelyvető olimpikon, karikaturista.

[szerkesztés] Irodalom

• 1845 májusában Petőfi Sándor itt írta az Egy asszonyi állathoz, Fresco-ritornell és Paripámnak az ő színe fakó c. verseit.
• Szontagh Dániel: Iglói és zabari Szontagh nemzetség származási története és oklevelei – Pest,1864, 216 old.
• Igazi útmutató a Tátrában (Néhány hely leírása, hol kincsek találtatnak) – Igló, 1886.
• Tellér Gy.: Igló környéke – Igló, 1909.
• Mercsák Aladár: Igló környékének síkalauza – Igló,1917. Szepesi Lapok, 23 old.

[szerkesztés] Testvérvárosok

• USA Youngstown
•  Brazília Joinville
•  Franciaország L'Aigle
•  Szlovákia Nyitra
•  Csehország Havlickuv Brod
•  Magyarország Kisújszállás
•  Görögország Preveza
•  Németország Alsfeld
•  Németország Clausthall-Zellerfeld

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Igló város hivatalos honlapja, angolul és szlovákul
• Alapinformációk
• Igló Szlovákia térképén
• Magyar nyelvű idegenforgalmi oldal
• MEK oldala Igló színészete
• [http://www.muzeum.sk/default.php?obj=muzeum&ix=msp A városi múzeum ismertetője}
• A HK Spišská Nová Ves jégkorongcsapatának honlapja
• Igló a Protestáns honlapon

Az Iglói járás települései

Igló (Spišská Nová Ves) Arnótfalva (Arnutovce) · Ágostháza (Bystrany) · Betlenfalva (Betlanovce) · Detrefalva (Olcnava) · Dénesfalva (Danišovce) · Haraszt (Chrasť nad Hornádom) · Hernádmáté (Matejovce) · Hernádtapolca (Teplička) · Hollópatak (Mlynky) · Illésfalva (Iliašovce) · Jamnik (Jamník) · Káposztafalva (Hrabušice) · Kisolsva (Oľšavka) · Kolinfalva (Kolinovce) · Korompa (Krompachy) · Létánfalva (Letanovce) · Leszkovány (Lieskovany) · Márkusfalva (Markušovce) · Nyilas (Hnilec) · Ötösbánya (Rudňany) · Pálmafalva (Harichovce) · Szalánk (Slovinky) · Szepesedelény (Odorín) · Szepeskárolyfalva (Kaľava) · Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) · Szepesnádasd (Hincovce) · Szepesolaszi (Spišské Vlachy) · Szepespatak (Hnilčík) · Szepessümeg (Smižany) · Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) · Szlatvin (Slatvina) · Vereshegy (Poráč) · Vitfalva (Vítkovce) · Vojkfalva (Vojkovce) · Zsigra (Žehra)