Jihlava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jihlava
Címer	Zászló

Térkép

Általános jellemzők
Név:	Jihlava
Kerület:	Vysočina kerület
Járás:	Jihlavai járás
Országrész:	Morvaország és Csehország
Koordináták:	49°24'01" É. Sz. 15°35'26" K. H.
Tengerszint feletti magasság:	525 m
Terület:	78,85 km²
Népesség:	51 079 (2008)
Népsűrűség:	643 lakos/km²
Közigazgatási adatok
Irányítószám:	586 01
Hivatali címek
Cím:	Magistrát města Jihlavy Masarykovo nám. 1 586 01 Jihlava
Web:	www.jihlava.cz
E-mail:	primator@jihlava-city.cz
Politika
Polgármester:	Jaroslav Vymazal

Jihlava (németül Iglau) törvényhatósági jogú város Csehország és Morvaország határán, a Vysočina kerület (vysočina = "magaslat") központja. Jihlava a Jihlava patak partján fekszik a 49,33° és 13,16° fölrajzi koordinátákon. A város teljes területe 8 824 hektár. A város különböző részeinek tengerszint feletti magassága 460-700 méter között ingadozik. A város lakossága 51 079.

Tartalomjegyzék

1 A város története
2 Látnivalók
3 Közlekedés
4 A város részei
- 4.1 A kataszteri területek felosztása Cseh és Morvaországok között
5 A város hírességei
6 Testvértelepülések
7 Külső hivatkozások
8 Forrás

[szerkesztés] A város története

Jihlava település első említése 1233-ból származik. Róbert alamóci püspök a Német lovagrend és a Želivi kolostor közötti vásárlást igazolta, mely okmányban előfordul Jihalva neve is. 1234-ben Přemysl morva őrgróf és Magyarországi Konstancia királyné kicserélték a Porta Coeli kolostort Předklášteřín többek között a jihlavai uradalommal egy más birtokért. 1240 után Jihlava ismét a királyhoz (I. Vencel) került. Nem sokkal ezután, vélhetőle 1240 és 1243 között megalapították a felső várost. Jihlava jelentősége főképp ezüst bányái és feldolgozása miatt nőtt meg. A város így gyors ütemben népesült be. Egyes források szerint 1249-től jelennek meg a Jihlaván vert ezüst érmék, bár erre nincs pontos bizonyíték. A város alapító okirata valamikor 1253 előtt keletkezhetett, mely szabályozta a város jogállását, azonban ez az irat nem maradt meg az utókorra.

1270-ben II. Přemysl Ottokár király a városnak építési jogot adott. Ekkoriban épülhetett a városfal a vizes árokkal és a védművekkel. Az eredeti okirat azonban utal arra, hogy ezt megelőzően islétezhetett valamilyen városfal. A 13. század 70-es és 80-as éveiben volt a legintenzívebb az itteni ezüst bányászat.

A 18. és 19. században a város fejlődése felgyorsult, mivel a Habsburg Birodalom második legnagyobb posztó gyártójává vált. A 19. században erőteljes fejlődésnek indul az ipar, ezzel párhuzamosan a városfal egy részét is elbontják. 1945-ig Jihlava alkotta a Csehszlovákia második legnagyobb német nyelvszigetét. Jihlava óvárosa Morvaországban fekszik, azonban a város terjeszkedése a szocializmus alatt megkívánta, hogy csehországi településeket is csatoljanak hozzá. A város 1960-ban a Délmorva Kerület járási székhelye lett. A város történelmi magvában, melyet 1982-ben városi védett területté nyilvánítottak, különböző történelmi stílusokban épített házakat találunk, illetve a városfal maradványait is.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Keresztelő Szent János templom

Csehül Kostelík sv. Jana Křtitele. Kicsi, egy hajós templom, melyet Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek, a legrégibb megmaradt kőépület a Cseh-Morva dombvidéken. Építése röviddel 1200 előtt befejeződött. Az eredeti gótikus templom alatt megtalálták az eredeti román presbitérium alapjait. A hajó határoló részei is román stíluselemeket mutatnak.

[szerkesztés] Város falak

A városfalakat a várossal közelítőleg egy időben kezdték építeni a 13. század közepén. A város kereskedelmén kívül katonai jelentőséggel is bírt, mivel Csehország és Morvaország határán feküdt. A néhány kilométer hosszú városfal 6 méter magas volt, helyenként párkányokkal ellátva. Körülötte 7 méter mély vizes árok volt. A városfalon több torony és bástya is található. Mintegy 5 kaput építettek a városfalakhoz.

A védműveket fokozatosan újították meg és javították, újabb és újabb részekkel bővítették. A 15. században elővédműveket építettek. 1755-ben a jihlavai erődöt megszüntették. A 19. század első felében a várkapukat lebontották, mivel akadályozták a növekvő forgalmat. Az öt kapu közül csak egy maradt meg az Istenanya kapu, melyet mára a barokk stílusnak megfelelően felújítottak.

[szerkesztés] Istenanya kapu

A város egyik jelképe, amely a városfalak 5 egykori kapuja közül az egyetlen, amely fennmaradt. Keletkezése a 13. század második felére tehető. A 16. században a kaput gótikus és reneszánsz stílusban átépítik, míg a mai állapotába került. Specifikus alakja a tetején található attikával alakult ki. 1853-ban a tornyot restaurálták és órával látták el. 1862-ben a bonyolult előkaput a védművekkel lebontották. 1995-ben a kapu statikáját biztosítani kellett, mivel az alapja megsüllyedt. Ennek során megsérült a teteje. Ezt az 1996-os teljes felújítás során kijavítoták. Ma a kapu a nyilvánosság előtt mint kilátótorony nyitott és itt van a Jihlavai Föld Alatti Alagút Múzeum.

[szerkesztés] Katakombák

Jihlaván a föld alatti labirintus fontos emléke a városnak. Teljes területe 50 000 m² és hossza közelítőleg 25 km, ami alapján a Cseh Köztársaság második leghosszabb föld alatti labirintusa Znojmo után. A folyosókat kőbe vájták az egész város alatt helyezkednek el. A folyosók a föld alatt 2-14 méterrel találhatók. Az alagutak építése a 14. században kezdődött meg, amikor a városiak elkezdték nagy mértékben bővíteni a pincéiket. Az alagút fúrást a helyi kőművesek végezték. A mélyebb fekvésű alagutakat a 16.-17. században vájták. A második világháború alatt a katakombákat mint rejtekhelyet használták a bombázásokkor. Ma az alagutak legnagyobb részét megerősítették és a nyilvánosság számára látogathatóvá tették mintegy 10 km-es szakaszon.

Különösen érdekes a világító folyosó (svítící chodba) része, ami egy rövid része az alagút-rendszernek, ahol a fal enyhe zöld színnel világít. Ezen jelenség okai mai napig nem lettek elfogadható módon megfejtve. Jelenleg a világító folyosó fontos turista célpont, látogatói közül többen hisznek abban, hogy itt paranormális jelenségek játszódnak le.

[szerkesztés] Közlekedés

Jihlaván a villamos közlekedés 1909-től indult el. Egyetlen villamos járt 2,7 km-es vonalon. Ezt a vonalat 1948-ban megszüntették. A modern trolibuszokkal kívánták a régi közlekeést felcserélni. Az első trolibusz járat a villamos nyomvonalán ment. Az 1950-es években sikeresen növekedett a trolibusz forgalom. Az 1960-as évek közepén a fejlesztések megálltak, majd az 1970-es években indultak be újra.

Jihlava repülőtere Henčov városrészének kataszteri területén van. Egy nyilvános belföldi reptérről van szó.

[szerkesztés] A város részei

Az "Insula Ferri" térkép Jihlaváról Csehország és Morvaország határán

A város 18 kataszteri területe:

Antonínův Důl (Červený Kříž és Antonínův Důl városrészek)
Bedřichov u Jihlavy (eredetileg Bedřichov és Bukovno)
Helenín
Henčov
Heroltice u Jihlavy
Horní Kosov
Hosov
Hruškové Dvory
Jihlava (ném. Iglau)
Kosov u Jihlavy
Pančava
Pávov (Pávov és Antonínův Důl egy része)
Pístov u Jihlavy
Popice u Jihlavy
Sasov
Staré Hory
Vysoká u Jihlavy
Zborná

[szerkesztés] A kataszteri területek felosztása Cseh és Morvaországok között

Morvaország: Helenín, Henčov, Horní Kosov, Hosov, Hruškové Dvory, Jihlava (kivéve a České dráhy a.s.-t (Cseh vasút r.t.)), és a kataszteri terület egy kis részét északon), Kosov u Jihlavy, Pančava, Pístov u Jihlavy, Popice u Jihlavy, Sasov, Vysoká u Jihlavy és Bedřichov u Jihlavy egy kis része.

Csehország: Antonínův Důl, Bedřichov u Jihlavy (kivéve a vasúti utcától északra elhelyezkedő részeket), Heroltice u Jihlavy, Pávov, Staré Hory, Zborná, Jihlava kataszteri terület egy kis része.