Haraszti Miklós
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Haraszti Miklós (Jeruzsálem, 1945. január 2. – ) magyar író, újságíró, politikus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Apja budapesti órásmester volt, a munkaszolgálatos behívás elől menekült el 1939-ben Palesztinába; anyja Munkácsról származott, szintén a vészkorszak elől menekült a mai Izrael területére, 1941-ben. A család 1948-ban – Izrael Állam megalakulása évében – visszaköltözött Magyarországra.[1]
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1964 és 1967, majd 1968 és 1970 között magyart és filozófiát hallgatott. Előtte, 1963-tól 1964-ig Dunaföldváron és Pakson képesítés nélküli nevelőként dolgozott.
1963-ban kezdett publikálni: verseket, dalokat, cikkeket közölt az irodalmi sajtóban, a Tizenhat tonna című dalt – a Gerilla együttes számára – ő fordította le magyarra. 1969-ben Költők, dalok, forradalmak címmel műfordításkötete jelent meg.
1969 és 1970 között a baloldali rendszerkritikus diákmozgalom egyik szervezője, 1970-ben rendőri felügyelet alá helyezték, képzettségének megfelelő álláshoz nem juthatott. 1970 és 1971 között a Ganz–Mávag és a Vörös Csillag Traktorgyár marósaként dolgozott, tapasztalataiból írta meg „Darabbér” című könyvét, amely az első lépés volt a magyarországi szervezett ellenzék megalakulása felé. A kötet kéziratát 1973-ban lefoglalta a rendőrség, és államellenes izgatás vádjával 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.[2][3] A könyvet tizenegy nyelvre fordították le, Magyarországon legálisan először 1989-ben jelent meg.[4]
1977-ben egyik megalapítója volt a szamizdatmozgalomnak, 1981 és 1989 között a Beszélő című szamizdat folyóirat szerkesztője volt. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja volt, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaiban. 1989-tól 1991-ig, valamint 2000 és 2001 között – Demszky Gábor elnöksége idején – a párt Ügyvivői Testületének tagja volt, 1991-től hosszú éveken át az Országos Tanács tagja is. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, az SZDSZ-frakció sajtóügyi szóvivője, 1998-ban és 2002-ben képviselőjelölt volt.
1978-tól 1980-ig Nyugaton élt. 1988-tól 1989-ig, majd 1996 és 1997 között az amerikai (New York állambeli) Bard College-ben, 1994 és 1995 között pedig a Chicagói Egyetemen volt vendégtanár. 1999-ben szerepelt a „Pol Pot megye punkjai” című magyar dokumentumfilmben.[5]
1997 és 2000 között a Magyar Rádió Közalapítványának, 2002-től a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2004. március 10. óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelőseként Bécsben dolgozik.[6] 2007. március 8-án a mandátumát további három évre meghosszabbították.[7]
Felesége Szenthe Antónia. Két lánya van.[8]
[szerkesztés] Művei
- Költők, dalok, forradalmak (fordításkötet, 1969)
- Darabbér (első megjelenés: Berlin, 1975; második megjelenés: Párizs, 1980).
- L'Artist d'Etat (Párizs, 1983)
- A cenzúra esztétikája (az AB Független Kiadó szamizdatkiadása, 1986)
- The Velvet Prison (New York, 1987)
- Kései bevezetés a Kádár-rendszerbe (1980, megjelenés: 1990)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Forrás: Interjú Haraszti Miklóssal
- ^ Az ítéletet 1992-ben a bíróság megsemmisítette.
- ^ Pető Iván beszámolója szerint Haraszti végül éhségsztrájkkal érte el, hogy szabadlábra helyezzék.
- ^ Forrás: a „Budapesti Negyed” című folyóirat életrajzgyűjteménye
- ^ Forrás: a film adatlapja a port.hu-n
- ^ Forrás: Az angol Wikipedia szócikke Haraszti Miklósról
- ^ Forrás: az EBESZ Sajtószabadság-központjának sajtóközleménye
- ^ Forrás: Biográf Ki kicsoda 2004. Hermann Péter szerk., Budapest, 2003.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az EBESZ sajtószabadság-központjának honlapja
- Haraszti Miklós írása a magyar szamizdatról
- Haraszti Miklós „Darabbér” című könyvéről
- Haraszti Miklós megnyitó beszéde a budapesti Zsidó Múzeum kiállításmegnyitóján 2003-ban
- Haraszti Miklós írása 1969-ről
- Haraszti Miklós „Oszama bin Laden magyar áldozata” című cikke
- Haraszti Miklós a PORT.hu-n
