Chicagói Egyetem
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
The University of Chicago | |
Chicagói Egyetem | |
Mottó | Crescat scientia; vita excolatur. (Növekedjék a tudás és gazdagodjon az élet.) |
Alapítva | 1890, John D. Rockefeller |
Hely | Chicago, Il., USA |
Típus | Magánegyetem |
Honlap | www.uchicago.edu |
Tantestület | 2160 fő |
Campus | 850,000 m² |
Térkép | |
---|---|
Illinois, USA |
A Chicagói Egyetem egy magánegyetem az Illinois állambeli Chicago városban. Több mint egy évszázados, az oktatása és a kutatása területén elismert, a világ egyik vezető kutatási intézeteként tartják számon. Az egyetem munkatársai és hallgatói közül többen kaptak Nobel-díjat, mint a többi egyetem, leszámítva a Cambridge-i Egyetemet. Több híres vezető értelmiségi tudományos székhelye, mint Allan Bloom, Subrahmanyan Chandrasekhar, Ronald Coase, Milton Friedman, Richard Posner és Leo Strauss.
Az egyetem számos tudományos kutatószervezetben részt vesz, többek között a Fermi Nemzeti Gyorsítólaboratóriumot és az Argonne Nemzeti Laboratóriumot üzemeltető Egyetemi Kutatási Egyesületben. Tulajdonában van és üzemelteti a Yerkes Obszervatóriumot Wisconsin államban.
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
Szilárd Leó 1942-ben Chicagóba költözött és 1942 februárjától 1946 júliusáig vezető fizikusként dolgozott Arthur H. Compton-nal a Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumban (Metallurgical Laboratory). Ez a laboratórium lett az atombomba fejlesztés, vagyis a Manhattan-projekt egyik vezető kutató bázisa. 1942. december 2-án, Enrico Fermi, Szilárd és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót a Chicagói Egyetemen, a Stagg Field-i amerikaifutball-stadion egyik lelátója alatt épült grafit reaktorblokkban. Szilárd Leó később biológusként dolgozott az egyetemen, 1956-ban megkapta a biofizikai professzor címet.
Telegdi Bálint 1951 és 1976 között a Chicagói Egyetemen tanított, Enrico Fermi közelében. Felesége Szilárd Leó titkárnője volt.
[szerkesztés] Források
- A Magyar vonatkozások fejezet forrása a Szilárd Leó és Telegdi Bálint szócikk
- A többi rész forrása általában az angol Wikipédia-szócikk