ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Subrahmanyan Chandrasekhar - Wikipédia

Subrahmanyan Chandrasekhar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Subrahmanyan Chandrasekhar, (Lahore (Brit India), 1910. október 19. – Chicago, 1995. augusztus 25.), Nobel-díjas indiai származású amerikai fizikus, asztrofizikus és matematikus.

Lahoreban született, Brit Indiában (jelenleg Pakisztán). Apja kormányhivatalnok. Anyja a család nevelése mellett irodalmi műveket (Ibsen: Nóra) fordított tamilra. Subrahmanyan a harmadik a tízgyermekes családban. Unokaöccse a Nobel-díjas Chandrasekhara Venkata Ramannak.

A család Madrasba költözött, ahol 1922-től 1925-ig hindu középiskolába, majd 1925-től 1930-ig egyetemre járt. Ezután egyetemi évei következtek az indiai kormány ösztöndíjával Cambridge-ben és (Paul Dirac tanácsára) a dán Koppenhágában. 1933-ban szerezte meg a PhD fokozatot. 1937-ig Cambridge-ben kutató ösztöndíjas. Tartós barátságot kötött az asztrofizikus Arthur Eddingtonnal és Arthur Milnével. Nevéhez fűződik a Chandrasekhar-határ kiszámítása, amely határérték egy csillag magtömegére vonatkozóan megszabja, hogy egy csillag fehér törpeként végzi életét vagy szupernóvaként szétrobban.[1]

1936-ban Indiában házasságot kötött a még ott megismert Lalitha Doraiswamy-vel. 1937-től a Chicagói Egyetemen dolgozott. 1953-ban szerezte meg az amerikai állampolgárságot. 1983-ban fizikai Nobel-díjjal tüntették ki „a csillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért”

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kutatási területei

  • az energia terjedése sugárzással csillaglégkörökben
  • a napfelszín konvekciója
  • a fekete lyukak matematikai elmélete (1929–1939)

[szerkesztés] Egyéb

A NASA egy 1999-ben indított röntgenműholdat nevezett el a tiszteletére, a Chandra röntgenobszervatóriumot.

[szerkesztés] Referenciák

  1. ^ Kerrod-, Robin. Az Univerzum felfedezése. Budapest, Magyar Könyvklub Rt., 2005 p. 116.. 

[szerkesztés] Külső link



aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -