Héjasas
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Hieraaetus fasciatus (Vieillot, 1822) |
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||||
| Aquila fasciatus | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A héjasas vagy Bonelli-sas (Hieraaetus fasciatus) vagy (Aquila fasciatus) a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék(Accipitridae) családjába tartozó faj.
- Egyes rendszertani munkák a sólymokat és az egyéb nappali ragadozó madarakat két külön rendnek tekintik, ebben az esetben ez a faj a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe tartozik.
- Más munkák szerint valamennyi sólyom és vágómadár, és így ez a faj is, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozik.
- Egyes rendszerezések az Aquila nemhez sorolják.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Hegyvidékek sziklafalain fészkel, kerüli a sűrű erdőket. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak.
[szerkesztés] Alfajai
- Héjasas (Hieraaetus fasciatus fasciatus), Marokkó, Algéria, Dél-Európa, Közel-Kelet, Irán, Pakisztán, India, Nepál, Burma, Thaiföld, Dél-Kína, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Malajzia
- Kis Szunda-szigeteki héjasas (Hieraaetus fasciatus renschi), Kis Szunda-szigetek
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150-180 centiméteres, a testtömege 1600-2500 gramm.
[szerkesztés] Életmódja
Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja. Élettartama 18 év.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február-május között van. Csészealakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon ritka kóborló.
[szerkesztés] Források
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)
