Gidrafa
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Gidrafa (Budmerice) | |
---|---|
Gidrafa várkastélya | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Pozsonyi |
Járás | Bazini |
Kistérség | Bazini |
Rang | község |
Alapítás éve | 1291 |
Polgármester | Miroslav Baxa |
Irányítószám | 900 86 |
Körzethívószám | 033 |
Népesség | |
Népesség | 2179 (2006) |
Népsűrűség | 72 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 176 m |
Terület | 30,08 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Gidrafa weboldala | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gidrafa (1899-ig Pudmericz, szlovákul Budmerice, németül Pudmeritz) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Bazini járásban. 2001-ben 1969 lakosából 1932 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszombattól 14 km-re nyugatra a Nagyszombati-dombságban a Gidra-patak partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Magyar nevét onnan kapta, hogy a Gidra-patak mellett fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban laktak emberek. A mai települést 1296-ban Pumurich néven említik először. Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak.
Vályi András szerint "PUDMERICZ. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Istvánfalvához nem meszsze, Fancsal nevû pusztája is van; nevezetesíti az 1705-dik esztendõbéli Rákótzyval esett ütközet; határjának középszerû mivóltához képest, második osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Pudmericz, tót falu, egy kies völgyben, Poson vmegyében, Modorhoz 1 1/2 órányira. Számlál 1016 kath., 14 evang., 23 zsidó lak. Van itt kath. paroch. templom, több csinos urasági tiszti lakás, egy inscriptionalis curia, több vizimalom a Gidra patakján, egy fáczános kert, halastó, tehenészet stb. Szõlõhegye savanyu és kevés bort terem. Határa keletre meglehetõs; de nyugotra felette kövecses, többnyire rétnek legelõnek használják; erdeje kevés. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei. 1705-ben itt ütközet történt Rákóczy és a császáriak közt, az elsõbbnek veszteségével." [2]
1910-ben 1806, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Gidrafai kastély (turisták által nem látogatható) Romantikus stílusú. A Pálffy család építtette a 19. század végén. Szökőkutakkal és szobrokkal díszített szép angolpark övezi. 1989 óta a Szlovák Írószövetség alkotóházaként üzemel.
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült, 1722-ben újjáépítették.
- A Hétfájdalmú Szűzanya kápolnát gróf Pálffy Rudolf építtette 1768-ban.
- Egykori mamlai közül a Silnicky család malma áll szépen helyreállítva.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1915. február 8-án Rudolf Fabry szlovák költő, prózaíró, publicista és szürrealista grafikusművész.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Gidrafa a bazini kistérség honlapján
- Községinfó
- Gidrafa Szlovákia térképén
- Tourist-channel.sk
- Gidrafa kastélya a Wikimapiában
- E-obce.sk
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Bazini járás települései | |
---|---|
Bazin (Pezinok) Báhony (Báhoň) · Cserfalu (Dubová) · Cseszte (Častá) · Csukárd-Terlény (Vinosady) · Gidrafa (Budmerice) · Gidrafűrész (Píla) · Halmos (Jablonec) · Hattyúpatak (Viničné) · Istvánkirályfalva (Štefanová) · Kárpáthalas (Vištuk) · Limpak (Limbach) · Modor (Modra) · Ottóvölgy (Doľany) · Szentgyörgy (Svätý Jur) · Senkőc (Šenkvice) · Tótgurab (Slovenský Grob) |