Cseszte
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Cseszte | |
|---|---|
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Pozsonyi |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Bazini |
| Rang | község |
| Polgármester | Stanislav Jablonovský |
| Népesség | |
| Népesség | 2078 (2005) |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 339 m |
| Terület | 35,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Cseszte
|
|
| Cseszte weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cseszte (szlovákul Častá, németül Schattmansdorf) község Szlovákiában a Pozsonyi kerület Bazini járásában. 2001-ben 2068 lakosából 2043 szlovák volt. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszombattól 20 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A falut 1296-ban említik először, a közeli Vöröskő várának tartozéka és szolgálófaluja volt. Vöröskő várát a 13. század második felében Tibor fejéri ispán építtette, a vár a Pozsonyból Morvaországba vezető utat védte. Itt töltötte özvegységét Konstanca, III. Béla király lánya férje a lengyel király halála után. 1296-ban Csák Máté kezére került, majd 1321-től királyi vár. 1390-ben Zsigmond foglalta vissza Prokop morva őrgróftól. A 16. század elején leégett, 1523 és 1537 között a Fuggerek építtették újjá. Bocskai és Bethlen hadai ostrommal vették be, 1683-ban Thököly serege foglalta el, tőle Kollonich Zsigmond csellel foglalta vissza. Közben a Pálffyak 1670 és 1680 között reneszánsz-barokk stílusban építtették át. 1710-ben Rákóczi serege sikertelenül ostromolta, de a vár leégett. A falut a 16. században horvát telepesekkel népesítették be. 1560-ban vásártartási jogot kapott. A település 1644-ben tűzvészben égett le, 1738-ban pestisjárvány pusztított. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kézművességgel foglalkoztak. Céhei alakultak, a 16. században alakult a bognároké, a 17. században a szabók és a csizmadiák alapítottak céhet. Sörfőzdéje a 16. században épült. A 17. században papírmalom, a 18. században posztógyár is működött itt. 1884-ben zsinagóga épült.
Vályi András szerint "CSASZTA. Sattmanszdorf, Cseszta. Tót mezõ Város Poson Vármegyében, igen népes hely. Földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, a’ Vöröskõi Uradalomhoz 379tartozik, fekszik a’ Vöröskõi Vár alatt, Modorhoz közel, ’s Nagyszombattól 1 1/2. mértföldnyire, földgye, réttye, legelõje, fája elég, Cseszte név alatt is elõfordúl." [2]
Fényes Elek szerint "Cseszte, (Császta, Schatmansdorf), tót mezõ-város, Pozsony vármegyében, Modortól északra 1, Vöröskõtõl 1/4 órányira. Szõlõhegyek s erdõk közt elrejtve. Lakosai közt, kik 1387 kath., 270 zsidóra mennek, sok csizmadia van. Kath. paroch. templom, synagóga; ékes urasági tiszti lakás. Fõ gazdasága szõlõhegyében s nagy erdejében áll. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei. " [3]
1910-ben 1685, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Határában 340 m magas hegyen áll Vöröskő (Oldruh, Biberstein) teljesen ép vára. A várkápolna 1649-ben épült, Nagyboldogasszony napján van a búcsúja, amikor a faluból körmenet megy fel a várba. A vár 1944-ig a Pálffyak tulajdona volt. Értékes fegyver-, műkincs- és éremgyűjteménye van benne, berendezése eredeti. Mesterséges barlangja, beépített vízvezetékrendszere van.
- Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 15. századi, 1937-ben bővítették és újjáépítették.
- A Szent Flórián szobor 1776-ban készült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Vöröskő várában született 1664. augusztus 20-án gróf Pálffy János császári tábornagy, Magyarország nádora, Pozsony várának örökös kapitánya.
- 1785-ben itt szolgált káplánként Rudnay Sándor, később esztergomi érsek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Vöröskő vára (szlovák nyelven)
- A falu hivatalos honlapja (szlovák nyelven)
- Községinfó
- Cseszte Szlovákia térképén
[szerkesztés] Források
- ^ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Bazini járás települései
 |
|
|---|---|
|
Bazin (Pezinok) Báhony (Báhoň) · Cserfalu (Dubová) · Cseszte (Častá) · Csukárd-Terlény (Vinosady) · Gidrafa (Budmerice) · Gidrafűrész (Píla) · Halmos (Jablonec) · Hattyúpatak (Viničné) · Istvánkirályfalva (Štefanová) · Kárpáthalas (Vištuk) · Limpak (Limbach) · Modor (Modra) · Ottóvölgy (Doľany) · Szentgyörgy (Svätý Jur) · Senkőc (Šenkvice) · Tótgurab (Slovenský Grob) |
|
