Déli pályaudvar
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Déli pályaudvar Budapest egyik legfontosabb pályaudvara a Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar mellett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Funkciója
A pályaudvarról indul a Dunántúlt kiszolgáló gyorsvonatok nagy része, illetve a budapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedő személyvonatok. Végállomása a Budapest–Győr–Hegyeshalom (1-es) viszonylaton futó személyvonatoknak, illetve a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa (30-as) és a Budapest-Dombóvár-Pécs (40-es) vonalnak. A főváros második legforgalmasabb pályaudvara. Nyáron a balatoni vonatokkal utaznak sokan, télen a hivatásforgalom jelentősebb.
[szerkesztés] Fekvése
Budapest I. kerületében, a XII. kerülettel határosan épült fejpályaudvar, a Vérmező mellett, az Alkotás utca és a Krisztina körút találkozásánál. 1973-óta 2-es metróvonal (Kelet-nyugati metró) végpontja. Két buszjárat végállomása. A 18-as, az 56-os, az 59-es és a 61-es villamosok kötik össze a környék legjelentősebb közlekedési gócpontjával, a Moszkva térrel, valamint Dél-Budával.
[szerkesztés] Története
1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról. [1] 1901-ben a növekvő forgalom következtében a Vérmező felől új jegyváltó-előcsarnok épült.
A létesítményt a II. világháború során teljesen lebombázták, a befutó vasútvonalak is tönkrementek. Az 1940-es évek végének vasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföldi pályaudvarra történő kitelepítése is. Végül, 1960-ban Kővári György építész tervei alapján megindult a pályaudvar rekonstrukciója. A jelenlegi pénztár- és a várócsarnok nyugati fele néhány lépcsővel 1962-ben nyílt meg. A teljes épületkomplexum azonban csak 1975-re készült el. 2001-ben perontetőt emeltek a 4. és az 5. vágány közé, a közvetlenül Zalaegerszegen át Szlovéniaba tartó InterCity járat beindítása elött.
Mára az épületek állapota erősen leromlott, emiatt egy időben újra napirendre került a pályaudvar megszüntetése és az általa ellátott feladatok Kelenföldre történő kitelepítése. Ettől a tervtől időközben elálltak. Jelenleg – magántőke bevonásával – a pályaudvar teljes átépítését tervezik, amelynek költségeit a vágányok lefedésével és a személyszállításhoz nem közvetlenül kapcsolódó funkciók áttelepítésével nyert területek kereskedelmi célú hasznosításából fedeznék.
