Bodeni-tó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bodeni-tó | |
|---|---|
 |
|
| Hely |  Ausztria.svg/22px-Flag_of_Germany_(2-3).svg.png){kind=small} Németország Svájc |
| Koordináták | |
| Tszf. magasság | 395 m |
| Elsődleges források | Rajna |
| Elsődleges lefolyások | Rajna |
| Szigetek | az Überlingeni-tóban Mainau, az Alsó-tóban Reichenau és délkeleten három apró sziget, amelyeken Lindau épült |
| Települések | Ausztria: Bregenz Németország: Friedrichshafen, Konstanz, Langenargen, Lindau, Meersburg és Überlingen Svájc: Arbon, Romanshorn és Rorschach |
| Méretek | |
| Vízgyűjtő terület | 11 500 km² |
| Vízgyűjtő terület országai | Németország, Svájc |
| Hosszúság | 63 km |
| Szélesség | 14 km |
| Felszíni terület | 536 km² |
| Átlagos mélység | 90 m |
| Legnagyobb mélység | 254 m |
| Víz térfogat | 55 km³ |
| Part hossza | 220 km |
A Bodeni-tó (másként Konstanzi-tó, németül Bodensee, franciául Lac de Constance, latinul Lacus Brigantinus) édesvizű tó Ausztria, Németország és Svájc határán az Alpok északi lábánál. Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi-tó után.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A tó a svájci és sváb-bajor fennsíkok között fekszik. Németország Baden-Württemberg és Bajorország tartománya, Ausztria Vorarlberg tartománya és Svájc St.-Gallen, Thurgau és Schaffhausen kantonja határolja. Hosszabb (69 km) tengelye délkeletről északnyugat felé halad. Északi ujj-alakú nyúlványa az Überlingeni-tó (Überlinger See). Északnyugati részén egy 4 km hosszú Rajna-meder csatolja hozzá a kisebb Zelli- vagy másként Alsó-tavat (Zellersee avagy Untersee).
Jobbára dombos vidék veszi körül, csak déli oldalán láthatók messziről a Sentis-csoport és a Rätikon hóval borított csúcsai.
[szerkesztés] Vize
Vizét főleg a Rajnából kapja, amely egykor Rheinecknél torkollott bele, most azonban 4 és fél kilométerrel távolabb ömlik a tóba, mert iszapja a partot feltöltötte, és mintegy 4 km hosszú és ugyanoly széles, részben mocsaras és nádas lapályt alkotott. A tó lefolyása valamikor a Duna felé volt, később azonban az Überlingeni-tavon át a Rajnába nyitott utat magának.
A víz színe világos-zöldes. Hóolvadáskor gyakran hirtelen 2-3 méternyit árad. A Genfi-tavon tapasztalt seiches-hez hasonlóan a Bodeni-tavon is látszólagos ok nélkül emelkedik és száll alább a víz felülete: a környék lakói ezt Rinnen vagy Ruhss-nak hivják. Főn idején felszíne erősen hullámzik. A nagy tó felülete ritkán, északnyugati nyúlványai gyakrabban befagynak.
Legnagyobb mélysége Arbon és Friedrichshafen között van (254 m).
A Rajna medre Hörnlimann mérnök mérései szerint még 10 km-es távolságban is észrevehető a tóban. Kezdetben 600 m széles és 70 m mély, de a tó végében felére keskenyedik és csak 7 m mély.
A Bodeni-tó egyéb mellékvizei az Argen, a Schussen, a bregenzi Aache, Dornbirn, a Friedrichshafen és a Steinach; az Überlingeni tóba szalad az uhldingeni Aach és a Stockach.
[szerkesztés] Gazdasági jelentősége
A tó és vízgyűjtő területe értékes természeti táj, jelentős gazdasági térség és üdülőterület, 1,6 millió ember él körülötte. Mióta a 19. században a Bodeni-tóhoz vezető vasutak kiépültek, rendkívül élénk a forgalom rajta. Idegenforgalma kiemelkedő: évente kb. 6 millió vendégéjszakát töltenek itt el. A tó vizéből 4 millió embert látnak el még messze Baden-Württembergben is.
A tavat környező dombokat szőlők, rétek, gyümölcsösök, szántóföldek tarkítják.
26-féle hal él benne: legfontosabbak a nagy harcsák (50-60 kg súlyúak), a Salmo lacustris, a Lota vulgaris és különösen a Coregonus Wartmanni.
[szerkesztés] Története
A tóban cölöpépítmények maradványaira akadtak.
A Német-Római Birodalom örökségeként a tavon sohasem az államok húzták meg a német, az osztrák és svájci államhatárt, mindig a tartományoknak és a kantonoknak kellett megegyezniök a közös használatról.
A tóparti Friedrichshafen elsősorban a Zeppelin léghajók révén vált ismerté.
