A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaságnak a jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.
Az alkotmánybíróságoknak általában az feladatuk, hogy a többség jogait az egyénnel szemben korlátozó, jogállami jellegű alkotmány vívmányait megóvják a többségi jogalkotó esetleges önkényével szemben. A magyarországi Alkotmánybíróság a rendszerváltás alkotmányos reformjaként más országok, elsősorban Németország, alkotmánybíróságai mintájára jött létre. Hivatalosan az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom, ahol az elnökét iktatják be az aranybulla előtt, ami az első alkotmányunknak tekinthető. Első, nagy hatású elnöke, Sólyom László ma a köztársaság elnöke.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Létrejötte
Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. Az ezeken a tárgyalásokon elért megállapodásnak megfelelően 1989 októberében módosította az Országgyűlés az Alkotmányt és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket (32/A. §). Az Alkotmánynak ezek az új szabályai már a rendszerváltás igényeit fejezték ki. Az új intézmény létrehozásának célja a jogállam megteremtésének, az alkotmányos rend és az alapjogok védelmének elősegítése volt. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt 1989. október 19-én fogadta el az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését.
[szerkesztés] Szervezete és eljárása
Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Alkotmány csak néhány alapvető szabályt határozott meg az Alkotmánybíróságról, de nem szabályozta szervezetét, hanem ennek rendezését külön törvényre hagyta. Az Alkotmány rendelkezése szerint az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmánybíróság tevékenységét függetlenül végzi. Nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek, önálló költségvetése van, és az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja. A költségvetése tervezetét az Alkotmánybíróság maga dolgozza ki, majd e tervezetet az állami költségvetés részeként jóváhagyás céljából az Országgyűlésnek küldi meg. Az Alkotmánybíróságnak tizenegy tagja van. Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az elnököt és helyettes elnököt, akiknek koordinációs és képviseleti feladata van, tevékenységük nem érinti a bírák függetlenségét. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény az Alkotmánybíróság székhelyéül Esztergomot jelölte meg, de ott a működési feltételek kezdettől fogva hiányoztak. Ezért az Alkotmánybíróság megalakulása óta Budapesten működik. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. A törvények alkotmányossága kérdésében a valamennyi bírót magában foglaló teljes ülés határoz, kormányrendeletek és annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányosságáról pedig fő szabályként, háromtagú tanácsok döntenek. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. Az Alkotmánybíróság határozatai közül a Magyar Közlönyben jelennek meg azok a határozatok, amelyek jogszabály megsemmisítését mondják ki vagy az Alkotmány valamely rendelkezését értelmezik. Valamennyi határozatot és ügyet befejező végzést közzé tesz “Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos közlöny. A többségi szavazattal elfogadott határozat szövege mellett közzétételre kerül a határozathozatalnál kisebbségben maradt alkotmánybírók álláspontja (különvélemény, párhuzamos indokolás) is. A törvény szerint az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend állapítja meg, amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg.
[szerkesztés] Feladata
A magyar Alkotmánybíróság intézményét a Magyar Köztársaság Alkotmánya határozza meg (IV. fejezet). Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.
[szerkesztés] Az Alkotmánybíróság tagjai
Az Alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja és meghatározza a választás szabályait. A pártatlanságot biztosítja az a szabály, amely szerint az Alkotmánybíróság tagjára az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot, és a megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az alkotmánybírókkal szemben támasztott szakmai követelményeket fogalmazza meg az a szabály, amely szerint kiemelkedő elméleti tudású, vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező jogász választható az Alkotmánybíróság tagjává. A megbízatás kilenc évre szól és egyszer megújítható. Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével megszűnik. Az Alkotmánybíróság önállóságának és függetlenségének garantálására a törvény összeférhetetlenségi okokat állapít meg. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet parlamenti képviselő, önkormányzati testület tagja, érdekképviseleti szerv vezetője és politikai párt tagja; tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Ugyancsak a függetlenség garanciái közé tartozik a bírákat megillető, az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog, Ennek megvonására csak az Alkotmánybíróság teljes ülése jogosult. Az alkotmánybírót az Országgyűlés nem hívhatja vissza, tisztségétől csak a teljes ülés foszthatja meg a törvényben felsorolt esetekben. Az eredeti elgondolás szerint három egymást követő időpontban öt-öt, összesen tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították, és e szerint a módosított szabály szerint az alkotmánybírák száma tizenegy. Az első öt alkotmánybírót 1989 végén választották meg, újabb öt alkotmánybírót pedig az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több alkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt, illetve megbízás megújítására is került már sor.
[szerkesztés] Az alkotmánybírák választása
Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
[szerkesztés] Kritikák
Magyarországon szinte állandó problémát jelent az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása. Ennek oka az, hogy annak a törvényhozásnak a tagjai választják az alkotmánybírókat, akiknek a hatalmát hivatott az Alkotmánybíróság korlátozni. Egyes nézetek szerint ezért az Országgyűlés egyre kevésbé felkészült, illetve kevésbé határozott embereket választ alkotmánybírónak.
[szerkesztés] Eddigi elnökök
- Dr. Sólyom László (1990. július – 1998. november 24.)
- Dr. Németh János (1998. november 24. – 2003. július 31.)
- Dr. Holló András (2003. augusztus 1. – 2005. november 12.)
- Dr. Bihari Mihály (2005. november 12. – 2008. július 2.)
- Dr. Paczolay Péter (2008. július 3. –)
[szerkesztés] A jelenlegi alkotmánybírák
- Elnök: Dr. Bihari Mihály (2005 novembere óta, tag: 1999 júniusa óta)
- Helyettes elnök: Dr. Paczolay Péter (2007 márciusa óta, tag: 2006 februárja óta; 2008. július 3-ig)
További tagok:
- Dr. Balogh Elemér (2005 novembere óta)
- Dr. Bragyova András (2005 szeptembere óta)
- Dr. Holló András (1996 novembere óta, 2005 novemberében újraválasztották, 2008. július 4-től az Alkotmánybíróság helyettes elnöke)
- Dr. Kiss László (1998 márciusa óta, 2007 februárjában újraválasztották)
- Dr. Kovács Péter (2005 szeptembere óta)
- Dr. Kukorelli István (1999 júniusa óta)
- Dr. Lenkovics Barnabás (2007 áprilisa óta)
- Dr. Lévay Miklós (2007 áprilisa óta)
- Dr. Trócsányi László (2007 februárja óta)
[szerkesztés] Korábbi alkotmánybírák
- Elnök: Dr. Sólyom László
- Elnök: Dr. Németh János
- Dr. Ádám Antal
- Dr. Bagi István
- Dr. Czúcz Ottó
- Dr. Erdei Árpád
- Dr. Harmathy Attila
- Dr. Herczegh Géza
- Dr. Kilényi Géza
- Dr. Lábady Tamás
- Dr. Schmidt Péter
- Dr. Solt Pál
- Dr. Strausz János
- Dr. Szabó András
- Dr. Tersztyánszky Ödön
- Dr. Tersztyánszkyné Vasadi Éva
- Dr. Vörös Imre
- Dr. Zlinszky János
[szerkesztés] Lásd még
- Sándor-palota (Esztergom) (A rendszerváltás után a testület székhelyének felajánlott épület)
- Alkotmány
- Köztársasági elnök
- Magyarország politikai élete
